A mögöttünk hagyott évtized közelebb hozta egymáshoz a Kárpát-medence térségeit, a politika által szétszakított világ társadalmi és gazdasági folyamatait a konvergencia, a közeledés és a kiegyenlítődés határozta meg.

2020 folyamán a HÉTFA Kutatóintézet számos kutató bevonásával készített elemzést a magyarság által lakott Kárpát-medencei térségek gazdasági helyzetének alakulásáról. Munkánk egyik érdekes eredménye, hogy olyan, a közzétett regionális statisztikákban nem szereplő gazdasági indikátort állítottunk elő, amely alkalmas a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából „patchwork” Kárpát-medence térségeiben a dinamika-különbségek összevetésére is. Az egy főre jutó GDP növekedését NUTS3 szintű, vagyis megyényi területegységekre, 2012 és 2017 időtávra számítottuk ki.

Számításaink szerint 2012 és 2017 között a Kárpát-medence magyarlakta térségében évi átlagban 3,3%-kal, vagyis az uniós átlag (1,5%) több mint kétszeresével növekedett az egy főre jutó GDP. Sőt, a dinamika a magyarok által is lakott 54 térség döntő többségében meghaladja az uniós átlagot, csupán 7 térségben alacsonyabb ennél. A gazdasági fejlettség térszerkezete évszázadnyi időtávon is stabil, így az nem is változott meg az utóbbi évtized alatt, ám az elmozdulások összességében a térségek közeledését jelzik, a Kárpát-medence egységesülésének irányába hatnak. Ennek hajtóereje az erdélyi és magyarországi megyék felzárkózása, előrelépése, illetve két fővárosi térség, Budapest és Pozsony mérsékeltebb ütemű fejlődése.

Kárpátalja és Vajdaság sem a Kárpát-medence, sem az Európai Unió viszonylatában nem volt képes érdemben felzárkózni. Vajdaságban csak nagyon szerény mértékű volt a növekedés, az ukrajnai recesszió Kárpátalján pedig különösen nagy visszaesést okozott.

A Kárpát-medence elmúlt évtizedben megtapasztalt egységesülési és integrációs sikerében nagy szerepe lehet az EU tagság adta lehetőségeknek, ami leginkább ott látszik, hogy épp abban a két térségben lassúbb a felzárkózás, Vajdaságban és Kárpátalján, melyek egyelőre kimaradtak az EU közös piacából.

Ábra alapadatok forrása: Eurostat [nama_10r_3gdp], 2020.09.06-ai adatfrissítés; Kárpátalja: Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján az évközepi UAH-EUR árfolyam szerint átszámítva. A reáláras adatokat – területi árindexek híján – az országos volumenindexek és bázisán számítottuk.