Szerző: Igari András
2020 januárjában terjedt el a hír, hogy a kínai Vuhanban egy új vírus okoz növekvő számú megbetegedéseket. A koronavírus-járvány (COVID-19-pandémia) az azóta eltelt bő egy évben igazoltan több mint 2 millió ember halálában játszott szerepet, valamint több mint 100 millióan betegedtek meg igazoltan (a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek). A járvány terjedése hazánkat és tágabb térségét, Közép-Európát sem kímélte: az igazolt esetek száma már az 5 milliót közelíti, valamint több mint 100 ezren elhunytak a járványhoz kapcsolódóan. A HÉTFA Kutatóintézet elemzőinek cikke azt mutatja be, hogy milyen regionális és időbeli eltérései voltak a járvány terjedésének a térségben – egy térképes animáció segítségével.
A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető; írásunkat a Portfolio gazdasági portál is közzétette.
A járvány terjedésének regionális – országos szint alatti – jellegzetességei viszonylag ritkán kapnak helyet a napi hírek között, különösen akkor, ha Magyarországon kívül más országok járványügyi helyzetére vagyunk kíváncsiak. Pedig a járvány terjedésének megértéséhez az egyes régiók értékeinek vizsgálata sokszor jóval több információt ad, mint az országos adatoké.
A cikkhez felhasznált regionális járványügyi adatok Közép-Európa országainak (jelen cikkben ez Magyarország mellett Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Romániát jelenti) hivatalos adatközléséből származnak. Mindegyik ország napi szinten teszi közzé adatait, ám komoly kihívást jelent az egységes és összehasonlítható adatbázis összeállítása az adatközlés minőségében és részletezettségében, esetenként megbízhatóságában fennálló különbségek okán. A tesztelési kapacitások végessége, valamint az egyes országok eltérő adatfelvételi módszerei (pl. mit számítanak az elvégzett tesztek közé, mit számítanak a koronavírusos halálozások közé, mikor nyilvánítják gyógyultnak az embereket) egyaránt komoly bizonytalanságot jelentenek. A legyűjtött adatok megyei (NUTS3) szinten kerültek egységesítésre és ezekből térképező szoftverek segítségével készült el a térképes animáció, ami a heti új esetszámok népességre vetített számának változását mutatja be a járvány térségbeli megjelenésétől 2021. január 31-éig. Az animáció itt érhető el. Az oldal betöltődése után a bal alsó sarokban található, jobbra mutató nyíl lenyomásával elindul az animáció.
Közép-Európában az első esetet 2020. február 23-án igazolták Zágrábban. Ezt további horvát (Rijeka), osztrák (Bécs, Alsó-Ausztria, Stájeroroszág) és romániai (Gorj, Temes, Máramaros), esetek követték, majd a következő héten a többi országban is megjelent, márciusban pedig lényegében az egész térségben elterjedt a vírus; legutoljára – április 2-án – Hargita megyéből érkezett bejelentés. A járvány – elsőre mozaikosnak tűnő – térbeli elterjedését több tényező is befolyásolta: egyrészről a térség délnyugati részén jelent meg legelőször a járvány, az észak-olaszországi (Bergamo) gócponthoz kapcsolódóan, majd onnan terjedt egyre keletebbre. Fontos szerep jutott az idegenforgalomnak: a téli turizmus egyik fő haszonélvezője, Tirol lett Közép-Európa első gócpontja. A légi közlekedéssel utazó turisták, diákok és ingázók is fontos terjesztői voltak a járványnak – nem véletlen, hogy a nemzetközi reptereket magukban foglaló régiókban (általában fővárosok és egyéb nagyvárosok) relatíve korán jelent meg a vírus. A vendégmunkások hazatérése is több korai fertőzési láncot indított el, ahogy a napi rendszerességű ingázás is elősegítette a járvány korai terjedését, mind a nagyvárosok agglomerációs térségeiben, mind a határ menti térségekben.
A járvány május végéig tartó első hulláma lényegében alig okozott megbetegedéseket Közép-Európában. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a legtöbb térségbeli ország a vírus megjelenésétől számítva korán szigorú intézkedéseket hozott (határok lezárása, veszélyhelyzet kihirdetése, bizonyos szolgáltatások és üzletek bezárása, események és összejövetelek korlátozása) kihasználva azt, hogy a térségbe pár héttel később ért el a járvány, mint Nyugat-Európába. Csupán pár regionális gócpont alakult ki, aminek hátterében sokszor egyes kórházak, vagy idősotthonok rossz járványkezelése áll (erre jó példa a romániai Szucsáva megye, ahol a megyei kórházból indultak ki jelentős fertőzési láncok).
Május közepétől július végéig csupán pár helyen terjedt a járvány (Romániában, illetve a lengyelországi Alsó-Szilézia várostömörülésében), és volt, amikor hetente kevesebb, mint 5000 új esetet igazoltak az egész térségben. Ebben az időszakban a legtöbb országban enyhítettek a szigorításokon, ugyanis az első hullám elleni védekezés alaposan megterhelte az országok gazdaságát: Ausztria, Szlovákia és Szlovénia esetén már az 1. negyedévben csökkent a GDP az előző év azonos időszakához képest, míg a 2. negyedévben szinte mindegyik ország GDP-visszaesése 10% feletti volt az előző év azonos időszakához képest. Különösen Horvátország gazdasága esett vissza, köszönhetően a nemzetközi turizmus szinte teljes leállásának (2. negyedév: 15,4%-os visszaesés).
A kontaktusok megnövekedő száma és a határon átnyúló népességáramlások részleges helyreállása a járvány erősödését hozta augusztusban: a helyi gócpontok erőre kaptak, illetve a nemzetközi turizmus hatására Dalmáciából indultak ki új fertőzési láncok. Szeptember és november között az egész térségben dinamikusan emelkedtek az esetszámok, amelyekkel a legtöbb ország tesztelési kapacitásai már nem tudták tartani a lépést: csúcspontot a november 2-8-ai hét jelentette, amikor 421 ezer új esetet regisztráltak a térségben, úgy hogy közben minden harmadik elvégzett teszt pozitív lett – azaz vélhetően sok eset maradt ekkor felderítetlenül. A legfőbb gócpontok Csehországban és Szlovéniában alakultak ki: voltak olyan hetek, amikor egyes régiók népességének 1%-át tették ki az újonnan megfertőződöttek. November-decemberben több ország és régió esetén már az egészségügyi kapacitások is nehezen tudták lekövetni a kezelést igénylő esetek megnövekedő számát.
1. ábra: Az első és a második hullám csúcspontja az esetszámok alapján (képkivágatok az animációból)
Ahogy a két képkivágaton is látszik, a két hullám mértéke között nagyságrendi eltérések voltak. További nagy eltérést jelent, hogy míg a járvány első hulláma időben nagyjából egyszerre futott le a térség egyes országaiban, addig a második hullámban jóval nagyobb ingadozások voltak megfigyelhetők. A járvány eltérő hetekben robbant be az egyes országokban, így váltakozva 1-2 hétig szinte minden országnak és térségnek megadatott, hogy aktuálisan a legfertőzöttebbnek számítson. Animációnkon nagyon látványos az a pulzálás a térségben, ahogy egyes térségek átfertőződnek, majd lezárással ideiglenesen visszaszorítják a járványt, amit egy újabb nyitás újra semmissé tesz. Ősz legelején Csehország, Dél-Lengyelország és Ausztria régióiban indult nagy sebességgel a járvány második hulláma, és amikor ezt november közepére sikerült megállítani a lezárásokkal, akkor horvát és magyar megyék vették át a szomorú vezető helyet, de december közepétől ismét Csehország és Szlovénia megyéi kerültek a legfertőzöttebb helyzetbe. Összességében is Csehország, valamint Szlovénia és a vele szomszédos északi horvát területek lettek Közép-Európa legfőbb járványügyi gócpontjai, egyes régiókban már a népesség 10%-a igazoltan megfertőződött. Ezzel szemben Hargita megye átfertőzöttsége nem éri el a 2%-ot; a székely területek eddig relatíve jól vészelték át a járvány terjedését.
2. ábra: Az igazolt koronavírus-fertőzöttek összesített, népességre vetített száma 2021. január 31-ig
A járvány társadalmi hatását ugyanakkor jobban szemlélteti a halálozások alakulása: ezen a téren Közép-Európa legtöbb országa rosszul teljesít. Az igazolt haláleseteket népességre vetítve – a mikro- és városállamokat nem számítva – csupán Belgium előzi meg Szlovéniát és Csehországot a világ országainak rangsorában, ahol Magyarország 10., Horvátország pedig 14. Regionális szinten a legrosszabb helyzetben a szlovén és horvát megyék vannak, egyes helyeken a népesség 0,2-0,3%-ára tehető az elhunytak száma, köztük a határon túli magyarság által is lakott Muramente és Drávaköz is kiemelendő. Magyarországon részletes területi adatok hiányában nem mondható meg, hogy melyik megyében haltak meg eddig a legtöbben a népességre vetítve, azonban egy 2020. november 23-i adatközlés, valamint a járvány terjedési mintázata alapján Nógrád megye sejthető az egyik leginkább sújtott térségnek.
3. ábra: A koronavírus-járványban elhunytak összesített, népességre vetített száma 2021. január 31-ig
A 2020-as évet sok tekintetben a koronavírus-járvány határozta meg, azonban már az év decemberében megindult az oltási kampány, ami a további terjedési hullámoknak elejét veheti. Bár a cikk írása pillanatában a térség népességének még csak 2,5%-a lett beoltva a rendelkezésre álló vakcinák első adagjával, azonban az elkövetkező hónapok szalagcímei várhatóan már inkább a beoltottak, mint az újonnan megfertőződöttek számának növekedéséről fognak hírt adni.
A cikk szerzője és a térkép készítője Igari András, a Hétfa Kutatóintézet elemzője és az ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszékének PhD-hallgatója. A cikk elkészítésében részt vett Balás Gábor, Csite András, Lőcsei Hajnalka és Kovács Bence, a Hétfa Kutatóintézet munkatársai. A cikk elkészítése során felhasználtuk a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megbízásából 2020 áprilisa óta készített heti régiós járványügyi jelentés adatait. Ennek elkészítésében Igari András, Kovács Bence, Laucsek Csaba, Lőcsei Hajnalka és Valentin Szilveszter vesz részt.
Legutóbbi hozzászólások