A koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzet ráirányította figyelmünket városaink élhetőségének és ellenállóképességének jelentőségére. Városaink és falvaink életét olyan irányok mentén kell formálni, melyek gyorsabb, egyszerűbb és kevesebb káros következménnyel járó alkalmazkodást tesznek lehetővé. Felértékelődik a helybeliség, a lokális és mikrotérségi cselekvés jelentősége, ami járásainkat és benne járásszékhelyeinket új kihívások és lehetőségek elé állítja. A településeknek magas életminőséget és olyan családi, közösségi élhetőségi ajánlatot kell kínálniuk, ami akár tartóssá váló vészhelyzet esetén is működőképes.
A HÉTFA Járásszékhely Monitor 2020 teljes terjedelmében itt olvasható; elemzésünket a Magyar Nemzet is közzétette.
A járási rendszer 2013-as bevezetését követően szélesebbé vált a járásszékhelyek által ellátott térségközponti feladatok köre, ami ezeknek a városoknak az életminőségére és versenyképességére egyaránt kihatott. A HÉTFA szakértői által összeállított Járásszékhely Monitor 2020 ezért a magyar járásszékhelyek életminőségét vizsgálja: áttekinti a 2012-2018 közti, előrelépést hozó időszak városhálózati sajátosságait, rávilágít a járásszékhelyek erősségeire és gyengeségeire, valamint feltárja, hogy a végrehajtott fejlesztések mennyire tudtak hatni a közösség életére – mennyiben bizonyultak sorsfordító jelentőségűnek.
Az elemzés a városok életminőségét a település által kínált lehetőségek és szolgáltatások körét, illetve minőségét jelző nyolc dimenzió mentén vizsgálja, melyek egyaránt foglalkoznak a társadalom és a gazdaság helyzetével, valamint a település infrastruktúrájával. Az elemzés a koronavírus-járványt megelőző időszakra, a 2010-es évekre fókuszál: egyrészt, bemutatja, hogy melyik magyarországi járásszékhelyeken volt a legjobb élni 2018-ban, másrészt összeveti a járások kialakítását megelőző és a jelenlegi viszonyokat.
A HÉTFA szakértői életminőségük alapján felállították a városok rangsorát, öt csoportba kategorizálva a településeket: a legmagasabb, a magas, a jó illetve a közepes életminőségű, valamint a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok. A rangsor élmezőnyében Szentendre, Gödöllő, Paks és Dunakeszi mellett több megyeszékhelyt is találunk, például Székesfehérvár, Győr és Veszprém. A főbb eredmények szerint hazánk egyes nagytérségeiben eltérő a járásszékhelyek által nyújtott élet minősége. Budapest tágabb körzetében, továbbá az Észak-Dunántúlon és a Balaton partján a legmagasabb, illetve a magas életminőségű járásszékhelyek vannak többségben – egy erős középvárosi hálózat alakult ki. A déli országrészekben rendkívül vegyes a kép – számos jó és közepes életminőségű város mellett egy-egy kiugróan jó vagy nehéz helyzetű járásszékhelyt is lehet találni. Végezetül az ország keleti harmadában a problémákkal küzdő és a közepes életminőségű járásszékhelyek vannak többségben.
Legutóbbi hozzászólások