A járvány napjaiban sok nagyvárosi családban merül fel a vidéki üdülőbe, telekre való tartós kiköltözés gondolata. Az országon belüli mozgások, költözések is növelik azonban a járvány terjedésének esélyét, a jószándékú családi döntések kedvezőtlenül hathatnak a rosszabb egészségi állapotúakra. Ebben az elemzésben azt vizsgáljuk, hol vannak a legmagasabb mortalitási kockázatú lakó- és üdülőkörzetek, és az üdülőkbe való kiköltözés hol veszélyeztetheti leginkább a helyi népességet.
A kijárási korlátozások március 28-i bevezetése számos családban felvetette a gondolatot, a bezártság akár hosszabb ideig is eltarthat. Magyarország mára már túl van a digitális oktatásra, az otthoni munkavégzésre való áttérésen, az első hetek pedig megmutatták az otthoni összezártság új élményeit és konfliktusait. Hazánkban sok az üdülő, a hétvégi telek, a szőlőbirtok, így többekben felmerülhetett, hogy a járvány idejét a szűkös lakás helyett az esetleg tágasabb kertet kínáló nyaralóban vagy a rokonok, ismerősök vidéki házában kellene átvészelni. A telkeken, birtokon dolgos kezekre váró munkák miatt és a Húsvét közeledtével pedig nemcsak a kisgyerekes családokban jött elő az átköltözés gondolata. Sokan már meg is tették ezt, a Balatonnál a helyi infrastruktúra és a szolgáltatási kapacitások egy része az elmúlt hetekben már túlterhelődött[2].
Elemzésünket a Porfolio is közzétette; ide kattintva pedig nyomtatható pdf-ben is letölthető. A HÉTFA szakértői több gyorselemzést is készítettek a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásaival kapcsolatban, melyek itt olvashatók.
A kormányzat március 31-től, engedve a sajtó munkatársai által felerősített társadalmi nyomásnak, közzétette a már regisztrált koronavírusos betegek megyék szerinti számát[3]. Ez gyanúnk szerint tovább erősítette a nagyvárosok fertőzött esetszámaitól megriadókat költözési szándékaikban.
A magyar nagyvárosokban lélekben már sokan útra készen állnak. Ha Magyarország a következő napokban, hetekben megindul, akkor számos új kontaktus jöhet létre olyan térségek, között, amelyek az elmúlt hetekben még kevésbé fertőződtek át, de ahol az idős és beteg emberek aránya olyan magas, hogy a vírus megjelenése komoly egészségügyi kihívásokat eredményezhet. Arról nem is beszélve, hogy az ország különböző részeiből érkező üdülő- és telekszomszédok egymás számára is fertőzési kockázatot jelentenek.
A járvány átvészelése vagy a kertek, gyümölcsösök ápolása érdekében tervbe vett rövidebb-hosszabb utazások, költözések kapcsán érdemes átgondolni, hogy döntésünkkel milyen újabb kockázatokat idézünk elő. Elemzésünkben annak jártunk utána, hogy az üdülőingatlanok térben mennyire fednek át a legmagasabb mortalitási kockázatú járásokkal. Területi elemzőként azzal tudjuk segíteni a közösség védekező munkáját, ha föltárjuk, hol vannak azok a térségek, amelyekben nagy számban és arányban vannak jelen a kiemelten veszélyeztetett társadalmi csoportok (idősek, krónikus betegek), ill. a jelenlegi korlátozások mellett mely nyaralókkal, üdülőkkel rendelkező térségek lehetnek célpontjai a járvány alatti “menekülésnek”.
Az olasz tapasztalatok: sok utazás, a járvány gyors terjedése
A mérlegelésnél hasznosak az olasz tapasztalatok. Itt a járvány terjedésében és a helyzet eldurvulásában fontos szerepet játszott, hogy a lakosság nem vette eléggé komolyan az óvintézkedéseket, az otthonmaradás fontosságát[4]. Lombardiában például az iskolák bezárása után sokan költöztek más régióban fekvő tengerparti vagy hegyvidéki üdülőjükbe, hogy biztonságba helyezzék családjukat[5]. A vesztegzár elrendelését követően rengeteg, a déli országrészekből származó munkavállaló és diák tért vissza pánikszerűen otthon maradt családtagjaihoz[6] A költözés a családok számára ésszerű döntésnek tűnt, azonban a járvány terjedése szempontjából kimondottan veszélyesnek bizonyult. Az olasz kormány – észlelve a jelenséget – határozottan igyekezett korlátozni a régióhatárokat átlépő mozgásokat.
Melyek a magas mortalitási kockázatú magyarországi járások?
A magyar népesség egyötöde tekinthető a kora alapján különösen veszélyeztetettnek a járvány szempontjából, így különösen nagy figyelmet kell fordítani az elöregedő térségekre – áll a KSH elemzésében[7]. Az életkor előrehaladtával, összefüggésben a krónikus betegségek halmozódásával is, komolyan növekszik annak valószínűsége, hogy a megfertőződés végzetes kimenetelű lesz.
A valós idejű világstatisztikákat közreadó Worldometer[8] kínai adatokra alapozva közli a megfertőződött népesség mortalitási kockázatát korcsoportok, nemek és betegségcsoportok szerint is. Persze a tényleges mortalitási ráták országonként és időben is jelentősen változnak, összefüggésben a járvány terjedésének intenzitásával, illetve az egészségügyi ellátórendszer teherbíró-képességével, ám a számok a kockázat mértékét jól jelzik.
A fönti arányok felhasználásával, a járások pontos korszerkezetének, illetve a népesség egészségi állapotának ismeretében kísérletet tettünk arra, hogy feltárjuk az egyes térségek mortalitási kockázatainak különbségeit – ez az idős népesség arányánál finomabban jelzi a kiemelt figyelmet igénylő területeket. (Felhívjuk a figyelmet, hogy a mortalitási kockázat nem az egyén szintjén értelmezhető, a járások közötti költözéssel nem csökkenthető, hanem arra utal, hogy mekkora az adott térségben élők között a veszélyeztetett korosztályba tartozók, illetve a krónikus betegségben szenvedők aránya.)
A becsléshez felhasznált adatok forrása: KSH Tájékoztatási adatbázis, Worldometer
A legmagasabb kockázattal rendelkező járások: Pétervásárai, Bélapátfalvai, Csongrádi, Szarvasi, Mezőtúri, Gyulai, Bácsalmási, Pécsváradi, Komlói, Lenti és Letenyei, Keszthelyi, Balatonfüredi, Balatonalmádi, Fonyódi és Tabi járás.
Az egészségi állapot alapján becsülhető mortalitási kockázatok érvényessége sokkal bizonytalanabb, ugyanis a felhasznált morbiditási adatok megyei részletezettségűek, és a különböző betegségek halmozódása sem szűrhető ki.
A becsléshez felhasznált adatok: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb népességből a fenti táblázatban közölt 5 kiemelt kockázatú betegségben szenvedők aránya (KSH), betegségcsoportokhoz tartozó halálozási ráták (Worldometer)
Mindkét becslés a fővárosi agglomeráció és a Dunántúl északi részének alacsonyabb kockázatát jelzi. Ez főként annak tükrében értékes információ, hogy a megbetegedések és halálozások abszolút számban épp a fővárosban a legmagasabbak[9]. A morbiditási adatok alapján készült bizonytalanabb becslés pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a népesség egészségi állapota a fiatalosabb korszerkezet ellenére Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, illetve a szegényebb országrészekben általában jelentősen növeli a veszélyeztetettséget. [10]
Hol találjuk a nyaralókat, hol jelentős ezek súlya?
Az üdülőkörzetek közül azokra érdemes tehát a leginkább odafigyelni, azokat lenne fontos a leginkább elkerülni, ahol a veszélyeztetett népesség aránya magas, illetve a nyaralók nagyobb tömegben való megjelenése a megfertőződés esélyének növelése mellett túlterhelheti a helyi egészségügyi kapacitásokat.
A mintegy 260 ezer üdülőingatlan[11] negyedét a Balaton partján találjuk, kiemelkedik a járások közül Balatonfüred, Balatonalmádi, Siófok és Fonyód körzete, ahol járásonként 10-17 ezer üdülő áll, és minden 10 lakott lakásra jut 6-10(!) üdülőingatlan. Azzal a valószínű feltételezéssel élve, hogy az üdülőkbe érkezők családmérete nagyobb az elöregedő állandó népességéhez képest, a jelenlévő népesség könnyen megduplázódhat.
Az adatok forrása: KSH Tájékoztatási adatbázis. Az üdülők számát a 2001. évre vonatkozó kistérségi szintű tényadatok és a KSH által évente közölt, épített üdülők száma alapján becsültük meg, ugyanis a legutóbbi népszámlálás alkalmával már csak az életvitelszerűen lakott üdülőket mérték fel. A teljes üdülőállományról, illetve a megszűnt üdülők számáról nem állnak rendelkezésre statisztikák.
A Velencei-tó partján szintén összefüggő nyaralóövezeteket találunk, a Gárdonyi járásban a fentiekhez hasonló számokkal, arányokkal. Az üdülők újabb ötöde áll a főváros környékén; a legnagyobb számban a Szentendrei, Ráckevei és Budakeszi járásokban, súlyuk pedig a Ráckevei és a Szobi járásban a legnagyobb az ingatlanállományból. Vidéki nagyvárosaink mellett jelentős még a Villányt és Harkányt magába foglaló Siklósi és az Esztergomi járás üdülőállománya, illetve a járásitól finomabb bontásban sok figyelemre érdemes települést találunk a Duna és a Tisza mentén, a Mátra és a Bükk térségében, vagy a jelentősebb fürdőkhöz kapcsolódóan.
Melyik üdülőtérségben kell leginkább figyelnünk?
Összevetve a magas mortalitási kockázatú járásokat az üdülők térbeli eloszlásával, a következő térségekben, településekben különösen indokolt a járványügyi intézkedések betartása és a fokozott egymásra figyelés:
- A „menekülés” legfontosabb célterülete a Balaton környéke lehet. Itt a helyben élő népesség korösszetétele, illetve a déli parton a krónikus betegek viszonylag magas száma okán magas a veszélyeztetett népesség aránya is. A távolról, nagy tömegben beáramló üdülőtulajdonosok erősen növelik az átfertőződés kockázatát, és nagy a veszélye az állandó lakosok számához kalibrált egészségügyi ellátórendszer túlterhelődésének is.
- A főváros környéki területek közül a távolabb fekvő, elöregedő Szobi járásban azonosíthatóak magas kockázatok. A fővároshoz közelebb fekvő települések még a kijárási korlátozás alatt is jóval szorosabban kapcsolódnak a nagyvároshoz, a települések közötti egyéb mozgások is gyakoribbak, az egészségügyi ellátórendszer pedig amúgy is együtt kezeli az agglomerációt, így a költözés nem eredményez különösebb változást. A népesség ráadásul fiatalosabb és egészségesebb az átlagnál.
- A járások közül a Szarvasi és a Siklósi, ahová nagyobb tömegben érkezhetnek üdülőtulajdonsok, és egyben a helyi népesség mortalitási kockázata is magasabb az átlagnál.
- Mindazok a további települések, ahová arányaiban jelentős tömegben érkezhetnek távolabb fekvő nagyobb városokból a telek-, a szőlőbirtok- és az üdülőtulajdonosok, növelve a járvány terjedésének esélyét és túlterhelve a helyi egészségügyi kapacitásokat. Ilyen települések az Északi-középhegységben Mátraszentimre (Gyöngyösi járás), Bükkszék (Pétervásárai járás), vagy Bánk (Rétsági járás), Baranya megyéből Orfű (Pécsi járás) és Nyugotszenterzsébet (Szigetvári járás), a Tisza-tó parti Sarud (Füzesabonyi járás) a Velencei-tó partján Sukoró, Velence és Gárdony, illetve a gyógyfürdőjéről ismert Zalakaros.
Mit tegyünk ebben a helyzetben?
Elemzési eredményeinkről nem gondoljuk, hogy indokot adnának az üdülőkbe történő költözés tiltására. Arra viszont felhívják a figyelmet, hogy a mai járványügyi helyzetben a felelős viselkedés részét kell képezze az is, hogy ne csak családtagjainkra, hanem minden idős, beteg és más okból veszélyeztetett polgártársunkra odafigyelve hozzuk meg döntéseinket, így utazási, költözési döntésünket is. Aki megteheti, hogy a jelenlegi lakóhelyén vészeli át az akár több hónapos bezártságot, az ne költözzön nyaralójába, ne növelje az új kontaktusok számát, mert ezzel nemcsak önmagát, de a nyaralója környékén élő lakosságot is veszélyezteti. Különösen akkor ne tegye ezt, ha olyan térségben, településen van az üdülője, a hobbikertje vagy a szőlőbirtoka, ami erősen elöregedett, vagy ahol magas a krónikus betegséggel küzdő emberek aránya. Ám ha mégis leköltözni kényszerül, akkor viszont
- a járvány elmúltáig ne ingázzon lakóhelye és üdülője között, ne váljon a két térséget folyamatosan összekötő kapoccsá,
- a költözést követően legalább két hétig vonuljon önkéntes karanténba és igyekezzen kerülni a személyes kontaktust a többi ott élővel, végül
- próbálja meg tartózkodási helyként bejelenteni új lakcímét, ezzel is segítve a helyi és központi kormányzatot a megfelelő egészségügyi és ellátási kapacitások megtervezésében. (Javasoljuk egyben a kormányzat számára, hogy a lakóhelytől távoli, akár átmeneti jellegű ideiglenes tartózkodás bejelentésére szolgáló informatikai rendszer gyors bevezetését a Konzuli Szolgálat által külföldön alkalmazott regisztráció mintájára).
[1] A cikk szerzői: Balás Gábor, Csite András, Igari András és Lőcsei Hajnalka (HÉTFA Kutatóintézet). Köszönet illeti Kiss János Pétert szakmai tanácsaiért.
[2] https://www.sonline.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-partra-menekulnek-a-varosbol-a-virus-elol-2176581/
[3] Ezek az adatok alapvetően úgy futottak végig a magyar médián, hogy nem a 100 000 lakosra vetített esetszámok, hanem a nyers adatok jelentek meg, így tévesen azt üzenve, hogy Budapesten 77-szer akkora a fertőzésveszély, mint a legkevesebb regisztrált beteggel rendelkező megyékben.
[4] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200329/egyre-tisztabban-latunk-ezert-tarolta-le-olaszorszagot-olyan-konnyen-a-koronavirus-422724
[5] https://finance.yahoo.com/news/why-does-italy-have-so-many-coronavirus-cases-163730297.html
[6] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200314/olaszorszag-ujabb-175-halalos-aldozat-menekulnek-lombardiabol-az-emberek-419495
[7] http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ter_kul_jarvany/index.html
[8] https://www.worldometers.info/coronavirus/coronavirus-age-sex-demographics/
[9] https://koronavirus.gov.hu/terkepek/fertozottek
[10] A két becslés alapján eltérő térszerkezetben fontos szerepet játszhat az a tény, hogy a mélyszegénységben, különösen a szegregátumokban élő, jellemzően alacsonyabb átlagéletkorú lakosság gyakran szenved olyan krónikus panaszokban, amelyek más térségekben inkább csak az idősekre jellemző.
[11] Az időszakosan lakott, üdülési céllal vásárolt második otthonok vizsgálatától a jelen elemzésben a megfelelő statisztikák hiányában eltekintettünk.
Legutóbbi hozzászólások