Február 24-én rendeztük meg a HÉTFA Kutatóintézet Műhelytanulmány-konferenciáját, melynek keretében a 2016-ban készült műhelytanulmányokat mutatták be a HÉTFA munkatársai.
Elsőként Herczeg Bálint mutatta be munkáját, melyben azt vizsgálta, hogy a roma és nem roma fiatalok végzettségbeli egyenlőtlenségében van-e szerepe a nemek közti különbségeknek. Az elemzés alapjául Hajdú Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor 2014-es tanulmánya szolgál, mely a roma és nem roma fiatalok középiskolai pályafutását és azok eltérését vizsgálta, de a nemi különbségek feltérképezése nem volt célja. A tanulmány módszertanilag megismétli a 2014-es munkát. A TÁRKI Életpálya felmérésének adataival dolgozik, amely 10 000 magyar fiatal életét követte nyomon 2006 őszétől évi rendszerességgel egészen 2012 nyaráig.
Herczeg Bálint előadása
Az eredmények ismételten azt mutatják, hogy a roma fiatalok nagyobb valószínűséggel morzsolódnak le, mint a nem roma fiatalok. Ugyanakkor, a kutatás hipotéziseit megcáfolva, a nemi különbségek szerepére nem sikerült bizonyítékot találni – a roma fiúk és lányok nem térnek el a lemorzsolódás valószínűségében. Az viszont kimutatható, hogy a roma lányok, ha kimaradnak az iskolából, nagyobb valószínűséggel vállalnak gyermeket, de a gyermekvállalás és az iskolaelhagyás nem ok-okozati összefüggésben vannak egymással, hanem szimultán döntésként jelennek meg.
Herczeg Bálint: Nemi különbségek a roma fiatalok középiskolai teljesítményében
Czaller László és Major Klára tanulmánya a képzett és képzetlen munkavállalók termelékenységének különbségét elemezte. Az írás egy nagyobb empirikus kutatás előkészítésének tekinthető, a téma főbb elméleti kereteit és hazai trendjeit tekinti át. A rendszerváltás első évtizedében a képzettek termelékenységi előnyének növekedése volt megfigyelhető. Ezt három tényező magyarázza. Egyrészt ebben az időszakban jelentős volt a termelési technológiák megújítása, ami általában a képzettek hozzáadott értékét, munkaerőpiaci keresettségét növeli. Ehhez kapcsolódóan a városias térségek voltak a növekedés gócai, ami az oda koncentrálódó szellemi tőkét hozta helyzetbe, ott inspirálta a fejlődést. Harmadrészt a korábbi tervgazdaság leépülésével az alacsonyan képzettek korábban mesterségesen magasan tartott foglalkoztatási aránya és bére csökkent a piaci folyamatok dominánssá válásával.
Czaller László előadása
2002 után a képzettek termelékenység javulása és a képzetlenek termelékenység romlása egyaránt lassult. Ennek egyaránt oka lehet a piacgazdasági adaptáció lezárulta, illetve az a tény, hogy a képzettek társadalmon belüli aránya jelentősen nőtt.
Bördős Katalin és Major Klára tanulmánya a képzett és képzetlen munkaerő, valamint a tőke mint termelési tényezők közötti helyettesítési rugalmasságot elemezte ökonometriai módszerekkel. A téma a munkaerőpiac egyik fontos aspektusával foglalkozik, nevezetesen azzal, hogy a termelésben részt vevő szellemi és fizikai foglalkozások mennyire helyettesítik egymást. A kutatást elsősorban az motiválta, hogy a HÉTFA ágazati makromodelljével folytatott vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a makrogazdasági hatások nagysága erősen függ attól, mennyire helyettesíthető egymással a képzett és a képzetlen munkaerő. Ugyanakkor számos, munkaerőpiacot célzó beavatkozás várt hatását is nagymértékben befolyásolja ez a mutatószám, például egy minimálbéremelés vagy egy alacsony keresetűekre célzott bértámogatási program nettó foglalkoztatási hatásai is függhetnek ettől. Az elemzés újdonsága, hogy hat különböző mikroökonometriai eljárással készített becslést, illetve, hogy nem csak a gazdaság egészére, hanem ágazatokon belül külön-külön is megvizsgálta, milyen mértékben tudják a vállalatok a képzett és a képzetlen munkaerőt helyettesíteni egymással.
Major Klára előadása
Az általában alkalmazott termelési függvények problémáit kiküszöbölő, ún. transzlog megközelítésre épülő elemzés fő eredményei a következők. Egyrészt, a becslés eredménye érzékeny a becslési eljárásokra. Másrészt, a legmegbízhatóbbnak tűnő eredmények szerint a vártnál nagyobb a helyettesíthetőség a képzett és képzetlen munkaerő között. A tőke mindkét típusú munkaerővel enyhe-közepes mértékű helyettesítő viszonyban van, és ez a helyettesíthetőség a képzett munkaerővel valamivel gyengébb, mint a képzetlennel. Harmadrészt, az ágazatok között jelentősek a különbségek a helyettesítési rugalmasság tekintetében.
Mike Károly és Kiss Gábor tanulmánya azt vizsgálja, hogy hitelesek-e a vállalkozások ígéretei Magyarországon. A kutatás eredményei szerint az általában gondoltnál erősebb a vállalkozások közötti bizalom, a vállalkozások közötti kapcsolatban kiemelkedő a pozitív hitelesség szerepe, a vállalkozók szerint e hitelesség növeli az üzleti kapcsolatok sikerességét. A tanulmány megközelítése szerint az ígéretek hitelessége arra épül, hogy ígérettevő mennyire ösztönzött arra, hogy tartsa magát vállalásaihoz. Ez az ösztönző lehet belső (erkölcsi) vagy épülhet informális vagy formális külső szankciókra.
Mike Károly előadása
Az eredmények szerint az üzleti kapcsolatban álló vállalkozások döntő többsége szerint partnerük nem növeli rovásukra profitját, ha lehet, illetve úgy látják hogy üzlettársaik együttműködőek, segítőkészek, nyugodtan rájuk lehet hagyatkozni. Az elemzés eredményeit közvetetten lehet csak összevetni más országok tapasztalataival. Egy az autóipari beszállítókra vonatkozó elemzés eredményeit tekintve az üzleti kapcsolatok bizalmi szintje az amerikai, japán cégek körében tapasztalható szinten van.
Az üzleti kapcsolatok megbízhatóságát sokelemű intézményrendszer biztosítja. A személyes és piaci reputáció, az üzleti normák szerepe hasonlóan fontosnak tűnik, mint az állami, bírósági kikényszerítésé. Az elemzés eredményei szerint a szakmaiság, a szakmai közösségek által kialakított hitelesség biztosító mechanizmusok szerepe fontosabb, mint korábban gondoltuk.
Mike Károly – Kiss Gábor: Hitelesek-e a vállalkozások ígéretei Magyarországon?
A műhelytanulmány-sorozat és a konferencia a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával valósulhatott meg.
Legutóbbi hozzászólások