A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége  A vidék teszi a dolgát címmel konferenciát szervezett a magyar vidék helyzetéről és lehetőségeiről, mely november 24-én, a Pest Megyei Önkormányzat dísztermében került megrendezésre. Az esemény a Vidékstratégia 2016 konferenciasorozat részeként, a Herman Ottó Intézettel (HOI) együttműködésben, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ szakmai támogatásával valósult meg.

A rendezvénnyel a MÖOSZ arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a vidék életének szervezése a helyi emberek, a megyei önkormányzatok és az országos kormányzati szervek közös feladata. Ennek megfelelően az előadók sorában megyei önkormányzatok elnökei, kormányzati szereplők, valamint helyi (megyei) civil és gazdasági szervezetek vezetői egyaránt szerepeltek.

img_2544

A fotón balról jobbra: Szabó Gellért, Makai Martina, Oláh Gábor, Szabó István

Az előadások három fő téma köré csoportosultak: a vidéki gazdaság megerősítése, a vidéki társadalom szervezése és a vidék működését biztosító állami tevékenységek szervezése. A konferencián három szekcióban összesen 18 felszólalás hangzott el, melyek konkrét történeteken keresztül járták körbe a vidék számára fontos kérdéseket.

A konferenciát Szabó István, a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a MÖOSZ és a megyék feladata az, hogy felvállalják a vidék életének szervezését. Elsősorban azokat az ügyeket és kezdeményezéseket kell felkarolniuk, melyek a helyi közösségek számára fontosak – amelyek jobbá teszik a helyiek életét, s előre viszik a magyar vidéket.

img_2519

Szabó István

Az első szekcióban felszólalt Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára, aki a terület- és településfejlesztés aktualitásairól tartott előadást, különös tekintettel a megyei és területi önkormányzatok uniós fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre.  Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára bemutatta a Szelíd térségfejlesztés nevű, helyi gazdaságfejlesztést célzó programsorozatot, amely az NFM és a HOI együttműködésében valósult meg. Emellett olyan vidéki szervezeteket mutatott be, melyek a környezetvédelem és fenntarthatóság ügyéért állnak ki, többek között a Klímabarátok Egyesületét és a Magyarország Éghajlatvédelmi Szövetségét.

img_2600

Mezőszentgyörgyi Dávid

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója, a rendezvény társkonferenciájának szervezője is előadást tartott. Olyan sikeres vidéki projekteket vett számba, amelyek uniós finanszírozási forrás támogatása nélkül valósultak meg, mint például a Mesés Hetés kezdeményezés vagy a Tanyafejlesztési Program.  A szekció utolsó felszólalója Szabó Gellért, a Faluszövetség elnöke és Szentkirály polgármestere, aki saját községének példáján mutatta be, hogy mi tehet élővé egy vidéki kistelepülést. A közösségi összefogás erejét hangsúlyozta, amit a fejlődés egyik legfontosabb alapkövének tart. Rámutatott, hogy a falvak társadalmi, politikai jelentősége nagyobb, mint ahogyan azt a közfinanszírozás jelenlegi rendszere értékeli.

A második szekciót Csatári Bálint geográfus, egyetemi oktató nyitotta meg. Felszólalásában az elmúlt évtizedek legfontosabb vidékkutatásait idézte meg, melyek a tudományos kutatás és a gyakorlati vidékfejlesztés között sajátos átmenetet jelentenek. Hangsúlyozta, hogy bármilyen vidékstratégia csak akkor lehet sikeres, ha biztos elméleti alapokon nyugszik. Beszélt többek között a vidék népesség meg- és eltartó erejének vizsgálatáról, valamint a tanyakutatási programról is. Németh Nándor településfejlesztési szakember, a Gyulajért Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mutatta be a Tolna megyei Gyulaj példáján keresztül, hogy egy hátrányos helyzetű, elszegényedett falu miként képes fordítani a sorsán. Kiemelte, hogy nincs egységes, mindenhol jól működő recept. A gyulaji tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen település fejlesztését a helyi gazdaság fejlesztése, a közösségfejlesztés valamint a hitélet és erkölcsi megújulás hármas rendszerében érdemes megközelíteni.

img_2775

A fotón balról jobbra: Kálmán Peregrin, Horváth Tihamér, Csatári Bálint, Skuczi Nándor, Németh Nándor és Tuczainé Régvári Marietta

Horváth Tihamér építési vállalkozó, a kehidai termálfürdő ügyvezetője néhány éve önellátó, a lehető legkevesebb köztes szereplőt beiktató mintagazdálkodást hozott létre vindornyalaki birtokán. Előadásában a munka és az elért eredmények megbecsüléséről, valamint a jó életérzés tudatos keresésének fontosságáról beszélt. Skuczi Nándor a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke előadásában azt mutatja be, hogy a megyék, a megyei és települési önkormányzatok milyen szerepet tölthetnek be a helyi “kincsek”, a megyei kultúra, értékek és identitás megőrzésében. A Nógrádikumok bemutatása mellett a megyenapok közösség-összetartó szerepét emelte ki.

Tuczainé Régvári Marietta a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Kríziskamra Mintaprojektjét ismertette, melynek keretében megváltozott munkaképességű embereknek teremtenek munkalehetőséget. A modell lényege, hogy a karitász egyházi intézményekben biztosítja a munkavégzés körülményeit, miközben a foglalkoztató minden esetben egy nagyvállalat. Kálmán Peregrin ferences szerzetes, a Mátraverebély-Szentkúti kegyhely igazgatója előadásában azt mutatja be, hogy a nemzeti kegyhellyé nyilvánítás és a felpezsdülő vallási életet kiszolgáló beruházások miként váltak a halmozottan hátrányos helyzetű Nógrád megyei település felzárkózásának motorjává.

img_2830

Czibere Károly

A konferencia harmadik, egyben utolsó szekcióját Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára nyitotta meg. Előadásának fő témája a szociális szolgáltatások fejlesztése, elérhetőségének javítása és a komplex programokon keresztüli közösségfejlesztés volt. Hangsúlyozta, hogy ezek a szolgáltatások csak akkor tudnak hatékony segítséget nyújtani, ha van egy olyan helyi szereplő, aki összehangolja azokat, így biztosítva hosszú távon is fenntartható működésüket. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a természetvédelem és a tájvédelem fontosságáról beszélt, továbbá bemutatta az egyedi tájértékek rendszerét, illetve a néhány éve alapított Magyar Tájdíjat.

videk_konferencia32

A fotón balról jobbra: Keczkó Péter, Czibere Károly, Szabó Róbert, Rácz András, Naszvadi Balázs, Seszták Oszkár

Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke a területi egyenlőtlenségekről beszélt, melyek a területfejlesztés egyik legnagyobb kihívásának tekinthetőek. Különösen akkor, ha nemcsak vidék és főváros dimenziójában, hanem például egy megye területén belül is érvényesülnek, mint Heves megyében is. Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat elnöke előadásában a határokon átívelő együttműködésekről, a kulturális örökségvédelemről és az ebben rejlő fejlesztési lehetőségekről beszélt. A Középkori Templomok Útja nevű projektet mutatta be: a több országon átívelő közös turisztikai útvonal a Kárpát-medence egyik legmeghatározóbb tematikus útvonalává nőtte ki magát az elmúlt években.

Keczkó Péter, a nagycserkeszi Penta TÉSZ termelői szövetkezet elnöke a 2015-ben, a meggypiacon lezajlott árharc előzményeit és legfontosabb történéseit ismertette. Történetük arra mutat rá, hogy a vidéki termelők összefogással komoly eredményeket képesek elérni. Naszvadi Balázs, a Tolna Megyei Önkormányzat Vidék- és Területfejlesztési Osztályának vezetője azt járta körbe, hogy milyen lehetőségeket jelenthet a Sió menti környezeti, gazdasági és társadalmi fejlesztések összehangolása egy nagyszabású fejlesztési projekt keretében.

img_2974

Kovács Sándor

A konferenciát Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke zárta. Felhívta a megyék figyelmét, hogy nem elég, ha a vidék csak teszi a dolgát – a mindennapi rutinok továbbvitele mellett elengedhetetlen a folyamatos megújulás, új utak és lehetőségek keresése, új feladatok felvállalása. Ez a konferencia a megújuláshoz vezető út első, ámde annál fontosabb lépése.