A fejlesztéspolitika aktuális kérdéseiről tanácskoztak a HÉTFA kötetbemutatóján

Május 25-én került sor az Európai uniós források rendszere 2014-2020. Gyakorlati útmutató pályázóknak és pályáztatóknak című fejlesztéspolitikai kézikönyv bemutatására, mely a HÉTFA Kutatóintézet, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Miniszterelnökség gondozásában jelent meg.

A kötetbemutatót Dr. Törő Csaba Attila, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja nyitotta meg. Ezt követően előadást tartott Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Állandó Képviseletének képviseletvezetője, Gér András László református zsinati tanácsos, valamint a kötet szerkesztői: dr. Szabó Zsolt, a KRE adjunktusa és Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója.

Csepreghy Nándor a 2007-2013-as ciklus tanulságait és a 2014-2020-as időszak legfőbb célkitűzéseit összegezte. Az államtitkár szerint az előző fejlesztési időszakot kettősség jellemezte. Egyrészt sikerként könyvelhető el, hogy a régió országait megelőzve a teljes keret lehívásra került. Másrészt a forrásokat jobban is felhasználhattuk volna annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszú távú stabilitását erősítsék. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy 2020 után a kohéziós politika jelentős átalakulására lehet számítani, ezért különösen fontos, hogy a magyar gazdaság hosszú távon fenntarthatóvá váljon. Kulcstényező lehet a turizmus és a mezőgazdaság erősítése, illetve az, hogy minél több hazai vállalkozás tudjon kilépni a nemzetközi porondra.

Zupkó Gábor előadásában elmondta, hogy sok kritika éri a Bizottságot a kohéziós politika intézményrendszerének lassúsága, túlzottan bürokratikus működése miatt. Számukra azonban a hatékonyság és szabályosság az elsődleges. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési szabályrendszer a tagállamok közös döntése, ezért a Bizottságnak gyakran nagy kihívást jelent a befizető és felhasználó tagok érdekeinek harmonizálása. Előadását a 2014-2020-as ciklusra vonatkozó bizottsági várakozásokkal zárta.

Balás Gábor előadása azt a kérdést járta körbe, hogy mennyire használjuk eredményesen az uniós forrásokat és ebben az eredményben mekkora a forráskihelyezés intézményrendszerének a szerepe. A HÉTFA saját kutatásai és a mások által összegyűjtött hatásvizsgálati eredmények szerint az elköltött forrásokhoz képest mind mikro-, mind makroszinten nagyon kicsi számszerűsíthető hatásokat lehet csak kimutatni. A HÉTFA makromodellje szerint például a GDP-hez 2014-re ugyan 2 százalékkal járult már hozzá az uniós támogatások felhasználása (felerészben csak rövid távú hatásként), de ehhez a GDP 8 százalékát kellett elkölteni. A fejlesztéspolitikai szakértő kiemelte, hogy a források mennyisége és a kimutatható hatások közötti aránytalanság nem magyar sajátosság, más európai országok hatásvizsgálatai is ezt mutatták ki, ezért egy közös oknak, a fejlesztési források odaítélési gyakorlatának kell a kapott eredmény mögött állnia. Az, hogy hogyan költünk, majdnem fontosabb kérdés, mint az, hogy mire – hangsúlyozta.

Megítélése szerint az intézményrendszeri folyamatokba kódolt rendszerszintű korlátok akadályozzák az uniós források eredményes felhasználását. Az intézményrendszernek legalább a ciklus elején enyhítenie kellene kockázatkerülő magatartásán annak érdekében, hogy eredményesebb fejlesztések valósuljanak meg. Jobban kell bízni a pályázók sikerorientáltságában, szabálykövetésében és inkább az utólagos ellenőrzésre tenni a hangsúlyt az előzetes kontroll helyett.

A HÉTFA igazgatója szerint ki kellene használni a költségvetési helyzet javulásából eredő lehetőséget és a fejlesztéspolitika eredményességének növelése érdekében át kellene gondolni, hogy mit finanszírozunk uniós pénzből és mit hazaiból: a kockázatosabb fejlesztéseket inkább a hazai költségvetésnek, a kevésbé kockázatos infrastrukturális fejlesztéseket inkább uniós forrásoknak kellene finanszíroznia. A fejlesztéspolitika szereplői közti kooperáció és kommunikáció javítása is kulcskérdés, akárcsak a fejlesztések területi összehangolása. Emellett az is fontos lenne, hogy a fejlesztéspolitika mélyebben integrálódjon a hazai szakpolitikákba és ösztönzőleg hasson az együttműködésekre.

Dr. Szabó Zsolt azt a kérdést helyezte középpontba, hogy miként lehetne a pályázók és a pályáztatók közti együttműködést szorosabbá tenni. Gér András László a református egyházi szervezetek fejlesztési elképzeléseiről beszélt. A kötetbemutatót Csite András, a HÉTFA igazgatójának összegző előadása zárta.