A HÉTFA Műhelytanulmány konferencia első szekciója Szabó-Morvai Ágnes, Herczeg Bálint és Czaller László ökonometriai elemzéseit vitatta meg.

Szabó-Morvai Ágnes és Lovász Anna tanulmányukban azt vizsgálták, a bölcsődei és óvodai helyekhez való hozzáférés hogyan befolyásolja az anyák munkával kapcsolatos döntéseit. Ehhez anyák két csoportját hasonlították össze: az egyik csoportba azok kerültek, akik gyereke szeptemberig betöltötte a három éves kort, és így jó eséllyel jutott óvodai férőhelyhez. A másikba pedig azok, akiknek a gyereke csak három és fél éves korától járhatott óvodába. Eredményük szerint jelentős a különbség a két csoport között: minden száz három éves gyermekek számára épített új férőhely hatására tízzel több ilyen korú gyermeket nevelő nő jelenne meg előbb a munkapiacon. A hatás az ország középső és észak-nyugati részén jelentős, azokon a területeken, ahol több a munkalehetőség.

Ági_konfi_small

Szabó-Morvai Ágnes – Lovász Anna: Does Subsidized Childcare Matter for Maternal Labor Supply? 

Herczeg Bálint műhelytanulmányában arra kereste a választ, hogy az iskola mérete milyen hatással van az oktatás minőségére. Ez azért releváns kérdés, mert nemzetközi kutatások szerint a kisebb iskola – különösen a hátrányos helyzetű tanulók esetében – jobban segíti a felzárkózást. Herczeg Bálint a kutatásban az oktatás minőségét az Országos Kompetencia Mérés során elért matematika és szövegértés eredmények segítségével vizsgálta, az iskola méretét pedig két mérőszámmal: az iskolába járó és az egy tanárra eső gyerekek számával közelítette. A kutatás eredményei szerint önmagában egyik tényező sem befolyásolja a diákok teljesítményét (feltéve, hogy a diákok és iskolák egyéb főbb jellemezőiben nem különböznek), és a kapott eredmény érvényes a hátrányos helyzetű tanulók körében is.

Bálint_konfi_small

Herczeg Bálint: Az iskola méretének hatása az iskola hozzáadott értékére 

Az első szekció harmadik előadója Czaller László volt, aki a városi és vidéki térségek között megfigyelhető bérkülönbségek mértékével és okaival foglalkozott. A városok és a vidék közti bérkülönbségekkel kapcsolatban a legfőbb kérdés, hogy a vállalatok miért csoportosulnak a városokban a magasabb bérköltségek ellenére. Ennek a legvalószínűbb oka, hogy a városi térségekben magasabb a munkatermelékenység, ami arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a városi agglomerációkban folytassák tevékenységüket. Ennek hátterében a hatékonyabb munkaerő-keresés, valamint a tanulás és tapasztalatcsere kedvezőbb lehetőségei állnak. Emellett a nagyobb vállalatsűrűség miatt a városi térségekben a cégek közösen is igénybe tudnak venni specializált szolgáltatásokat, amely csökkenti a költségeiket. Czaller László és Major Klára eredményei szerint a munkaerő-kínálat és kereslet regionális különbségeinek kiszűrése után hazánkban a város-vidék közötti nominális bérkülönbség nagyjából 10%-ra tehető, ugyanakkor a különböző képzettségű csoportokban igen eltérő a különbség mértéke.

Czaller_konfi_small

 

Czaller László – Major Klára: Agglomeration wage premium in Hungary