A HÉTFA szakértője és a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa előadásában az Arany János Tehetséggondozó Program költség-haszon elemzésének tanulságairól beszélt.
A 2000 óta működő Arany János Tehetséggondozó Program hátrányos helyzetű, 5000 főnél kisebb településekről származó tehetséges fiatalok magas színvonalú gimnáziumi oktatását támogatja: átvállalja a tanulóktól és családjuktól az oktatásban való részvétellel kapcsolatos költségeket, az érintett középiskolák számára jelentős többlettámogatást biztosít. A programnak köszönhetően 2015-ig több mint 5000 diák szerzett érettségit.
Az ilyen formában megvalósuló tehetséggondozás diákonként 8-9 millió forint közvetlen többletkiadást jelent a központi költségvetés számára. A költségvetés terheit tovább növelik a program hatására a felsőoktatásba bejutó és ott diplomát szerző hallgatókhoz kapcsolódó költségvetési kiadások és elmaradt befizetések. Ezek a ráfordítások hosszú idő alatt, a program hatására diplomát szerző fiatalok munkába állását követően térülhetnek meg, a diplomásként keresett magasabb bérek után a költségvetésbe áramló többlet adó- és járulékbefizetések formájában.
Az elemzés szerint a többletkiadások megtérülése nagymértékben függ attól, hogy sikerül-e azokat a tanulókat bevonni, akik különben nem szereztek volna diplomát. Ha legalább minden ötödik tanulóra igaz ez, akkor a központi költségvetés számára pozitív a program egyenlege. Minél jobb a kiválasztás, annál nagyobb mértékben haladják meg a hosszabb távon realizált hasznok a költségeket. Ezzel együtt a tanulók – a diplomának köszönhető magasabb keresetek miatt – akár 50 millió Ft-nál is magasabb többletjövedelemre tehetnek szert életük során.
Legutóbbi hozzászólások