Szabó-Morvai Ágnes, a HÉTFA vezető elemzője és Lovász Anna, az MTA KRTK kutatói műhelytanulmányukban azt vizsgálták, a bölcsődei és óvodai helyekhez való hozzáférés hogyan befolyásolja az anyák munkával kapcsolatos döntéseit.
A kérdés azért fontos, mert miközben hazánkban a nők foglalkoztatási szintje a fejlett országok átlagának környékén van, addig a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága sokkal alacsonyabb. Egy átlagos magyar anya mintegy négy és fél évet tölt otthon a gyerekével, mielőtt visszatér a munkába. Ez azért probléma, mert minden otthon töltött év rontja a későbbi elhelyezkedési esélyeket és a jövedelmi kilátásokat.
A szerzők tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a gyermekek napközbeni elhelyezésének lehetősége hogyan befolyásolja az anyák munkavállalását. Ehhez anyák két csoportját hasonlították össze: az egyik csoportba azok kerültek, akik gyereke szeptemberig betöltötte a három éves kort, és így jó eséllyel jutott óvodai férőhelyhez, a másikba pedig azok, akiknek a gyereke csak három és fél éves korától járhatott óvodába.
Eredményük szerint jelentős a különbség a két csoport között: minden száz három éves gyermekek számára épített új férőhely hatására tízzel több ilyen korú gyermeket nevelő nő jelenne meg a munkapiacon. A hatás az ország középső és észak-nyugati részén jelentős, azokon a területeken, ahol több a munkalehetőség.
Szabó-Morvai Ágnes az Összképnek adott interjúban részletesebben mesél a kutatásról, és arról, hogy a bölcsődei és óvodai férőhelyeken kívül milyen tényezők határozzák meg a kisgyermekes anyák munkavállalási döntéseit.
A műhelytanulmány ide kattintva érhető el.
Legutóbbi hozzászólások