Herczeg Bálint, a HÉTFA munkatársa, az Oktatási Hivatal adatbázisainak elemzéséből készült tanulmányában két kérdésre kereste a választ: egyrészt milyen tényezők befolyásolják az iskolák közötti különbségeket, másrészt milyen hatással van az iskola a kialakult különbségekre.
A szerző ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatához a panellá összefűzött egyéni szintű kompetenciamérési adatbázist egészítette ki telephelyi, intézményi és kistérségi adatokkal. Ezen a rétegzett adatbázison két- és háromszintű hierarchikus modelleket futtatott, amelyek segítenek abban, hogy megvizsgálhassuk, melyik szinten lévő változó hogyan befolyásolja a diákok eredményeit.
Az első kérdéssel kapcsolatban arra a nem túl meglepő eredményre jut, hogy nem csak az iskolák között, de a képzési típusok különbségei mögött is nagy részben a szocio-ökonómiai különbségek állnak. Feltételezését, hogy a különbségekben a földrajzi elhelyezkedés meghatározóbb, mint az iskola egyéb jellemzői, részben alátámasztották, részben cáfolták az eredmények. Számításai szerint a földrajzi jellemzők jelentősen befolyásolják az eredményeket, de az intézmény humán kapacitásának minősége legalább akkora hatást gyakorol az eredményekre.
A második általa vizsgált kérdés arra vonatkozik, hogy képes-e az iskolarendszer ellensúlyozni a hozott hátrányokat. A rendelkezésére álló adatok és a fent felvázolt módszertan segítségével azt mondja, hogy vannak olyan jellemzői az iskoláknak, amelyek segítenek a diák családi hátterének ellensúlyozásában.
· Az egyházi, non-profit fenntartók iskoláiban tanulók esetében alacsonyabb a rossz családiháttér-index hatása;
· A 8 és 6 osztályos gimnáziumi képzésben tanulók esetében szintén kevésbé meghatározó a családi háttér.
· Segíti továbbá a felzárkózást, ha az iskola olyan kistérségben található, amelyik az országos átlaghoz képest dinamikusan növekszik.
Ugyanakkor az is látszik az eredményekből, hogy tovább növeli a családi háttér hatását, ha az iskolán belül nagy a szegregáció vagy ha nagyobb méretű az iskola.
Az oktatók felkészültségének hatását a hozott hátrányok kompenzálására a vizsgált adatbázisból csak korlátozottan lehetett vizsgálni, de megállapítható, hogy
· a pedagógiai továbbképzésekben részt vevő tanárok aránya egy-egy iskolában pozitívan hat a rossz családi háttérrel rendelkező diákok esetében (azaz nagyobb pozitív hatása van a rosszabb családi háttérrel rendelkező tanulók esetén), de csak a 8. évfolyamos eredmények esetében;
· az általánosan tapasztalt pozitív hatását az oktatási teljesítményre az igazgató tapasztalatának, végzettségének nem befolyásolja, hogy milyen családi hátterű gyerekek járnak az adott intézménybe, tehát a rosszabb családi hátterű gyerekek is nagyobb teljesítményt tudtak elérni az ilyen vezetésű intézményekben.
Herczeg Bálint eredményei alapján a következő oktatáspolitikai ajánlásokat emeli ki:
· A pedagógus-továbbképzéseknek pozitív, felzárkóztató hatása van a hátrányos diákok teljesítményére. Ezt a hatást lehetne célzottabb képzésekkel tovább erősíteni.
· Az eredmények felhívják a figyelmet a szegregáció csökkentésének költségeire is, hiszen a szegregáció ártott a rossz családi háttérrel rendelkező diákoknak, de segítette a jó családi háttérrel rendelkezőket. Ezzel kapcsolatban Csapó (2003) alapján az is elmondható, hogy az integráció a megfelelő módszertani támogatás nélkül önmagában nem biztos, hogy előnyös. Szükség van arra, hogy a pedagógusok megfelelő eszközöket kapjanak a problémák kezelésére. Ellenkező esetben az elvárások megfogalmazása, majd azoknak való meg nem felelés és az eredménytelenség okozta frusztráción keresztül csak növelheti a heterogén csoportok szervezésével kapcsolatos szkepszist. És itt visszakapcsolódik az ajánlás az előző pontban megfogalmazott tanárképzések irányába
