Major Klára, a Hétfa kutatási igazgatója napjaink egyik legfontosabb makrogazdasági mutatószámáról, a GDP, azaz a bruttó hazai termék fogalmáról tartott előadást a Rajk László Szakkollégium Szexi közgazdaságtan című konferenciáján.
A GDP, hasonlóan sok fontos innovációhoz, a második világháborúnak köszönheti megszületését, a legfőbb igény a háborús kiadások fedezésére szükséges további adókivetés lehetőségének felmérése és a válság miatti visszaesés mértékének a felmérése volt. A negyvenes évektől a hatvanas évek végéig tartó időszak gazdasági prosperitása, a tömegtermelés elterjedése tekinthető a mutató alapbázisának, a megközelítés és a becslési módszertan ennek a sajátosságait tükrözi vissza, amennyiben ez a végső felhasználására kerülő javak összértékét mutatja – az infláció árnövelő hatásától megtisztítva. A GDP mutatóját ezért értelmezhetjük a termelés bővülésének mutatószámaként, amely a tömegtermelés kialakulásának időszakában igen gyors növekedést mutatott. Ezen időszak prosperitásának köszönhető, hogy a GDP növekedését a mai napig sokan összekapcsolják a gazdaság fejlődésével.
Major Klára a mutató számításának dilemmáin keresztül világított rá, hogy a nemzeti össztermék kalkulációjának módszertana a fogalom kialakulása óta többször is változott. E változások a gazdaság szerkezetében végbemenő átalakulások miatt jelentkező kihívásokra adott válaszok. Az egyik ilyen probléma az volt, hogy a termékek (például egy hűtőszekrény) minőségének javulása hogyan jeleníthető meg a nemzeti össztermék mérése során. A 21. század kihívása a szolgáltató szektoroknak a jövedelem termelésében betöltött arányának növekedése, amelyek esetében a tömegtermelés korának sajátosságait tükröző mutató mechanikus alkalmazása számos módszertani és tartalmi kérdést vet fel.
Legutóbbi hozzászólások