Szerző: HÉTFA Elemző Központ – Pannon.Elemző Iroda Kft. – Revita Alapítvány
Megjelenés éve: 2013
Megbízó: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
A tanulmány ezen a linken érhető el
Absztrakt:
1990 előtt több városi funkcióval bíró település volt Magyarországon, mint ahány városi rangú. Számuk azóta a várossá nyilvánítás gyakorlatának liberalizálása nyomán megduplázódott, így jelenleg számos település valós városi funkciók nélkül viseli a címet. A városi cím jelenleg nem jár érdemi anyagi előnyökkel, adományozása és viselése elsősorban politikai tőkét jelent. 3. A városhálózat dinamikáját illetően a legfrissebb felmérések is jellemzően csak a kilencvenes és kora kétezres évekre terjednek ki. Ezek közül Rechnitzer János 2002-ben, valamint Beluszky Pál 2004-ben publikált elemzését tekintettük át. Eredményeik szerint a nagyvárosok-megyeszékhelyek közül azok léptek előrébb funkcionális rangpozíciójukat illetően, amelyek jó megközelíthetőségűek. A kis- és középvárosok közül jellemzően a nyugati országrészbeliek voltak képesek fejlődésre; a depressziós térségek és általában a keleti országrész kisebb városait a stagnálás vagy a hanyatlás jellemzi. 4. Statisztikai elemzésünk szerint a jobb elérhetőség nagyobb gazdagsággal, nagyobb relatív vonzerővel és e mutatók gyorsabb növekedésével jár együtt. A település mérete és gazdagságának, illetve (a Budapesten kívüli városokra fókuszáló elemzésben) abszolút és relatív vonzerejének változása között egyenes irányú kapcsolat mutatható ki.
Legutóbbi hozzászólások