A HÉTFA munkatársai a a Magyar Országgyűlés Nemzeti Fenntarthatósági Titkársága megbízásából tanulmányt késztettek a természeti erőforrások közösségi kormányzásának hazai tapasztalatairól és lehetőségeiről. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy példákon keresztül bemutassuk és elemezzük, hogyan tartják fenn ma Magyarországon a helyi természeti erőforrásokat felhasználó termelői csoportok a kollektív hírnevüket, a közösségi kormányzás milyen intézményeit működtetik e célból. Kérdésünk minden vizsgált esetben az volt, hogy mik azok a tényezők, amelyeken a közösségi kormányzás sikere vagy kudarca múlik.
Első lépésben az ostromi elmélet és a nemzetközi empirikus szakirodalom alapján hipotéziseket fogalmaztuk meg a közösségi kormányzás sikerét befolyásoló tényezők e három csoportjára vonatkozóan. Második lépésben a hipotézisek helytállóságát a hazai szakirodalomban fellelhető releváns példákon teszteltük. Az Ostrom és munkatársai által kidolgozott meta-elemzés módszerét használtuk. Az elérhető tanulmányok állításait a kidolgozott elméleti keret „nyelvére fordítottuk le”, ami lehetővé tette az egyes hipotézisek vizsgálatát. Ezután összegeztük, melyek azok a tényezők, amelyek a legtöbb esetben fontosnak bizonyultak a közösségi kormányzás sikere szempontjából. A kutatás harmadik lépéseként két primer esettanulmányt készítettünk el terepmunka (dokumentum-feldolgozás és interjúk) alapján. Ezek célja a közösségi kormányzás intézményeinek szisztematikus, a korábbiaknál jóval részletesebb feltárása volt.
Eredményeink arra utalnak, hogy Magyarország nemzeti erőforrásainak fenntarthatósága csak úgy biztosítható, ha a feladatból meghatározó részt vállalnak az erőforrásokat használó helyi közösségek, és az önszerveződő közösségi kormányzás sikeres intézményeit alakítják ki.
A kutatás zárótanulmánya ide kattintva tölthető le pdf formátumban
Legutóbbi hozzászólások