Annak ellenére sem kapott különösebb figyelmet a könyvelő és a könyvelő-vállalkozó kapcsolat, hogy az utóbbi időszakban készült néhány gazdaságszociológiai és intézményi közgazdaságtani indíttatású felmérés kimutatta: a vállalatvezetők véleménye szerint vállalkozásuk adófizetésének mértékét leginkább könyvelőjük hozzáértése határozza meg. 

A könyvelők és a könyvelői piac működésének mélyebb feltárását az is sürgetővé tette, hogy Magyarország kormányai az elmúlt pár évben észlelték a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek versenyképességet csökkentő mértékét, és programokat hirdettek e terhek lefaragására. A szabályok betartásával kapcsolatos adminisztratív költségek pedig jelentős részben a könyvelői díjakon keresztül jelennek meg a vállalkozások működésében.

A jelen tanulmány elkészítését lehetővé tevő kutatást e tudományos és közpolitikai összefüggésrendszerbe ágyazva bonyolítottuk le. Legfőbb kutatási kérdésként azt fogalmaztuk meg, hogy egy jelentősebb adminisztratív tehercsökkentési program megvalósulása esetén miként alakulna át a könyvelő-vállalkozó kapcsolat, s vajon a terhek csökkentéséből származó előnyök „lecsorognának-e” a vállalkozókhoz, vagy pedig a dereguláció hasznait a mindennapi ügyintézést, papírmunkát végző (a vállalkozások szempontjából külső) könyvelők és könyvelőirodák élveznék-e.

A kutatás zárótanulmányának munkaváltozatát ide kattintva olvashatja el

A kutatás eredményeképpen angol és magyar nyelvű tudományos cikk, magyar nyelvű kutatási összefoglaló és egy interneten hozzáférhető térkép készül, amelyen mind a gyermekellátási lehetőségek, mind pedig ezek munkapiaci hatásai megjelennek. A kutatás során választ kapunk arra a kérdésre, hogy az ország mely területein milyen mértékben és milyen összetételben (formális, informális) állnak rendelkezésre a gyermekellátási lehetőségek, és ezek elérhetősége mely térségekben fogja vissza leginkább a kisgyermekes nők munkakínálatát. A kutatás eredményei a foglalkoztatási szakpolitika és a gyermekellátási intézményfejlesztés stratégiája kialakítása során is felhasználhatóak.

Eredményeink azt mutatják, hogy minél nagyobb mértékben szervezi ki egy cég a könyvelését, annál nagyobb nehézséget okoznak számára a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív terhek. Az adminisztráció szubjektív megítélése jelentős eltérést mutat a könyvelői interjúk alapján becsült objektív költségekhez képest. Ugyanakkor a megkérdezett könyvelők és cégvezetők véleménye egyezett abban, hogy a változó jogszabályok nyomon követése jelenti a legzavaróbb és legköltségesebb adminisztrációs terhet a vállalatok számára. Az atipikus foglalkoztatás különböző típusait vizsgálva kimutattuk, hogy a hozzájuk kapcsolódó adminisztratív terheket kis mértékben, de magasabbnak érzik a munkaadók a teljes munkaidős, határozatlan idejű foglalkoztatáshoz képest.

Bognár Fruzsina és Szabó-Morvai Ágnes írásának részletei ide kattintva olvashatók: 

Műhelytanulmány VII. – A foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív terhek Magyarországon 

Ez feltehetően annak is köszönhető, hogy a fejlesztéspolitika elsődleges céljaként megjelölt munkahely-teremtési és gazdaságfejlesztési szándékokkal többnyire egyetértenek a vállalkozók. 

A HÉTFA kutatási eredményei azt jelzik, hogy a kormányzat a fejlesztéspolitika céljainak megfogalmazásakor és eszközrendszerének átalakításakor figyelembe vette a vállalkozások, vállalkozói szervezetek részéről érkező igényeket, ám számos olyan vállalkozás van, amely továbbra is úgy gondolja, hogy nem tud megfelelni a pályázati feltételeknek, illetve alacsonynak tartja a nyerés esélyét. Az Új Széchenyi Terv sikerének legkomolyabb korlátja azonban a vállalkozások körüli piaci bizonytalanság lehet, ami mára a pályázással kapcsolatos legfőbb visszatartó erővé vált.

Balás Gábor, Bognár Fruzsina és Csite András írásának részletei ide kattintva olvashatók: 

Szakmai Háttér VII. – Az Új Széchenyi Terv vállalkozói fogadtatása 

Konferencia-meghívó 

Az elismerés átadására 2011. május 20-án Lajosmizsén, a Területfejlesztők VIII. Víkendjén került sor, ahol Németh Nándor a HÉTFA – Pannon.Elemző Iroda vezetője, a HÉTFA igazgatója is előadást tartott a belecskai eredmények kiemelt fontosságáról. A díjat a falu részéről Kosár Ferencné alpolgármester asszony vette át.

Bízunk abban, hogy ez az elismerés is hozzájárul a belecskai és a belecskaihoz hasonló helyi gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési jó gyakorlatok minél szélesebb körű ismertté válásához. 

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 2011. szeptember 23.

A HÉTFA Kutatóintézet idén is részt vesz az Európa szerte ismert fesztivál szervezésében. együttműködő partnereienk a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, a Collegium Budapest, az Ericsson Infopark, a Klebelsberg Kultúrkúria és a Planetárium mellett új, formabontó helyszínként az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskola, ahol a programok szervezésében a HÉTFA is közreműködik Emellett kiemelt feladatunk a rendezvényhez kapcsolódó társadalmi hatásvizsgálat elvégzése.

A programokról, helyszínekről, időpontokról, az esetleges regisztrációról és a kutatókról bővebb információt a www.kutatokejszakaja.hu, a www.facebook.hu/kutatokejszakaja és a twitter.com/kutatokejsz címeken talál. 

Németh Nándor (szerk.): Helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata. Esettanulmányok. MTA Közgazdaságtudományi Intézet. KTI Könyvek 14. Budapest. 2011.

Részletes sajtóanyag (pdf)

Meghívó a kötet sajtótájékoztatójára (pdf)

A bemutató képei: