Prezentáció a járások kialakításának elméleti és módszertani kérdéseiről 

A HÉTFA 2011. évi vállalkozói felmérésének adatain készült elemzés eredményei szerint a befektetői kritériumoknak nagyobb eséllyel felelnek meg a több tulajdonossal rendelkező, illetve fiatalabb tulajdonosú vállalkozások, valamint az ipari szektorban tevékenykedők. Nyitottabbak a kockázati tőke befogadására a nagyobb és a gyorsabb növekedésű cégek, az életciklusuk elején járó vagy az érett vállalkozások, illetve azok a szervezetek, amelyeknek tulajdonosa magasabb végzettséggel rendelkezik. Szakmai Hátterünk a HÉTFA és a Compleo együttműködésében készült.

A Szakmai Háttér  ide kattintva olvasható 

Dunaújváros és kistérsége továbbra is az ország fejlettebb térségei közé tartozik, és bár az ezredforduló környékén megtapasztalt jelentős visszaesés óta sikerült stabilizálni a helyi gazdaságot, mind a vállalati, mind az ezen alapuló térségi versenyképesség hosszú távon csak a folyamatos innovációk révén tartható fenn. A térségi "főszereplők" – önkormányzatok, a DKIK, a felsőoktatási és ipari résztvevők – közös érdeke, hogy folytatódjon a viszonylagosan nagy arányú gazdasági növekedés, és állandósuljanak annak feltételei. Ennek okán a tavalyelőtt zászlót bontott Közép-Duna Térségi Gazdaságfejlesztési Platform a kezdetek kezdete óta Új DunaPolis Gazdaságfejlesztési Klaszter néven intézményesült, és mint fontos koordináló szervezet elsődleges feladatául tűzte ki a térség gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakítását.

A munkálatokban közreműködtek a HÉTFA Elemző Központ munkatársai is. Balás Gábor előadását az alábbi videóra kattitva tekintheti meg (4 óra 13 perctől kezdődően). A kapcsolódó stratégiai dokumentum ide kattintva érhető el!

A megállapítások hat előre meghatározott konstrukcióról készített részletes vagy áttekintő esettanulmány tapasztalatain alapulnak. Előbbieknél a végső kedvezményezettekkel készített nagyszámú interjú is segítette az értékelést. Az értékelésben a fejlesztéspolitikát és a roma integrációt jól ismerő szakértők széles köre is részt vett.

A tanulmány három szinten, a fejlesztéspolitika, a konstrukciók és a megvalósuló projektek szintjén tesz javaslatokat, mind a jelen, mind a 2014-20 közötti programozási időszakra vonatkozóan.

Az értékelési zárójelentés ide kattintva olvasható 

Annak ellenére sem kapott különösebb figyelmet a könyvelő és a könyvelő-vállalkozó kapcsolat, hogy az utóbbi időszakban készült néhány gazdaságszociológiai és intézményi közgazdaságtani indíttatású felmérés kimutatta: a vállalatvezetők véleménye szerint vállalkozásuk adófizetésének mértékét leginkább könyvelőjük hozzáértése határozza meg. 

A könyvelők és a könyvelői piac működésének mélyebb feltárását az is sürgetővé tette, hogy Magyarország kormányai az elmúlt pár évben észlelték a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek versenyképességet csökkentő mértékét, és programokat hirdettek e terhek lefaragására. A szabályok betartásával kapcsolatos adminisztratív költségek pedig jelentős részben a könyvelői díjakon keresztül jelennek meg a vállalkozások működésében.

A jelen tanulmány elkészítését lehetővé tevő kutatást e tudományos és közpolitikai összefüggésrendszerbe ágyazva bonyolítottuk le. Legfőbb kutatási kérdésként azt fogalmaztuk meg, hogy egy jelentősebb adminisztratív tehercsökkentési program megvalósulása esetén miként alakulna át a könyvelő-vállalkozó kapcsolat, s vajon a terhek csökkentéséből származó előnyök „lecsorognának-e” a vállalkozókhoz, vagy pedig a dereguláció hasznait a mindennapi ügyintézést, papírmunkát végző (a vállalkozások szempontjából külső) könyvelők és könyvelőirodák élveznék-e.

A kutatás zárótanulmányának munkaváltozatát ide kattintva olvashatja el

A kutatás eredményeképpen angol és magyar nyelvű tudományos cikk, magyar nyelvű kutatási összefoglaló és egy interneten hozzáférhető térkép készül, amelyen mind a gyermekellátási lehetőségek, mind pedig ezek munkapiaci hatásai megjelennek. A kutatás során választ kapunk arra a kérdésre, hogy az ország mely területein milyen mértékben és milyen összetételben (formális, informális) állnak rendelkezésre a gyermekellátási lehetőségek, és ezek elérhetősége mely térségekben fogja vissza leginkább a kisgyermekes nők munkakínálatát. A kutatás eredményei a foglalkoztatási szakpolitika és a gyermekellátási intézményfejlesztés stratégiája kialakítása során is felhasználhatóak.

Eredményeink azt mutatják, hogy minél nagyobb mértékben szervezi ki egy cég a könyvelését, annál nagyobb nehézséget okoznak számára a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív terhek. Az adminisztráció szubjektív megítélése jelentős eltérést mutat a könyvelői interjúk alapján becsült objektív költségekhez képest. Ugyanakkor a megkérdezett könyvelők és cégvezetők véleménye egyezett abban, hogy a változó jogszabályok nyomon követése jelenti a legzavaróbb és legköltségesebb adminisztrációs terhet a vállalatok számára. Az atipikus foglalkoztatás különböző típusait vizsgálva kimutattuk, hogy a hozzájuk kapcsolódó adminisztratív terheket kis mértékben, de magasabbnak érzik a munkaadók a teljes munkaidős, határozatlan idejű foglalkoztatáshoz képest.

Bognár Fruzsina és Szabó-Morvai Ágnes írásának részletei ide kattintva olvashatók: 

Műhelytanulmány VII. – A foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív terhek Magyarországon 

Ez feltehetően annak is köszönhető, hogy a fejlesztéspolitika elsődleges céljaként megjelölt munkahely-teremtési és gazdaságfejlesztési szándékokkal többnyire egyetértenek a vállalkozók. 

A HÉTFA kutatási eredményei azt jelzik, hogy a kormányzat a fejlesztéspolitika céljainak megfogalmazásakor és eszközrendszerének átalakításakor figyelembe vette a vállalkozások, vállalkozói szervezetek részéről érkező igényeket, ám számos olyan vállalkozás van, amely továbbra is úgy gondolja, hogy nem tud megfelelni a pályázati feltételeknek, illetve alacsonynak tartja a nyerés esélyét. Az Új Széchenyi Terv sikerének legkomolyabb korlátja azonban a vállalkozások körüli piaci bizonytalanság lehet, ami mára a pályázással kapcsolatos legfőbb visszatartó erővé vált.

Balás Gábor, Bognár Fruzsina és Csite András írásának részletei ide kattintva olvashatók: 

Szakmai Háttér VII. – Az Új Széchenyi Terv vállalkozói fogadtatása 

Konferencia-meghívó