Elérhető lett néhány fejlesztéspolitikai értékelésünk

Nyilvánosan is elérhető két, a Miniszterelnökség számára készült értékelésünk. Az egyik a fejlesztéspolitika makrohatásait elemzi, a másik azt vizsgálja, hogyan értékelik a vállalkozások az uniós fejlesztési programokat.

A fejlesztéspolitika makrohatásai

Az egyik tanulmány a 2007-2013 közötti Strukturális és Kohéziós Alapok finanszírozta programok együttes makrogazdasági hatásainak vizsgálat eredményeit foglalja össze.  Az elemzés megkülönbözteti a rövid távú (keresleti) és a támogatások hatására bekövetkező (például a termelékenységváltozásban és kapacitásbővülésben megnyilvánuló) kínálati hatást.

Eredményeink szerint a támogatások hatására 2015-ben a GDP 4,9%-kal volt több annál, mint amekkora a 2007-ben indult programok nélkül lett volna.  A foglalkoztatás szintjét 2,8%-kal emelték meg nyolc év alatt a fejlesztések. Különösen az alacsonyan képzettek esetében volt jelentős ez a hatás, körükben 5,2%-kal lett magasabb a foglalkoztatás a fejlesztési projektek következtében.

Fontos eredmény, hogy a növekedés jelentős része a fejlesztések kapacitásbővítő és termelékenységnövelő hatásából ered, így a fejlesztési programok lezárultával is megmarad. A programok hatására az időszakos keresletélénkítő hatást kiszűrve a GDP 2015-ös szintje 2,1 %-kal lett magasabb. A foglalkoztatás egészére 0,8%, az az alacsonyan képzettek foglalkoztatása esetén 1,9%-nyi ez a növekmény.

Eredményeink szerint a támogatások GDP-re gyakorolt hatásának nagysága alapvetően attól függ, hogy milyen mértékben esik vissza az export és nő az import az EU-s pénzek felhasználásának következtében. A hatások számbavétele során ugyancsak fontos tényezőnek bizonyult, hogy mely ágazat használta fel támogatottként vagy beszállítóként a forrásokat. A fejlesztési források mintegy 45%-a került beszállítóként az építőiparhoz, a legnagyobb kedvezményezetti kör pedig a közösségi szolgáltatások ágazata. Ez, a közigazgatást, egészségügyet, oktatást és szociális rendszert magába foglaló szektor a támogatások 38%-át kapta meg.

A hatásvizsgálat során több forgatókönyvet elemeztünk, ezek a képzett és képzetlen  munka, illetve a tőke közötti helyettesíthetőségekre vonatkozó feltételezésekben térnek el. Eredményeink szerint a fejlesztési források hatásossága a gazdaság prosperitásával mozog együtt: ha a gazdaság prosperál a fejlesztési források hatása is erősebb.

Elemzésünk egyik kuriózuma volt, hogy a fejlesztések generálta beszállítói keresletre nem becsléseket, hanem a szállítói számlák aggregált adatbázisát használhattuk. Bár jelen tanulmány csak a beszállítók ágazati struktúráját használta fel a makrogazdasági hatások becslésére, de egy majdani területi elemzés lehetőségének előkészítésére a szállítói oldal megyei összetételét is feltártuk. Tanulmányunk első függelékében található az az érdekes adat melyet először a Portfolió közölt, majd sok más sajtóorgánum is átvett a borsod-abaúj-zemplén megyei cégek kiugró számlázási aktivitásával kapcsolatban.

Az uniós fejlesztési programok kis- és középvállalkozói értékelése

Egy másik tanulmányunk azt vizsgálja, hogyan értékelik az uniós fejlesztési forrásokat és azok hatásait a kis- és középvállalkozások. Elemzésünk egy részletes, viszonylag nagy mintás vállalkozói lekérdezés eredményeit foglalja össze. A kutatás kiemelt ágazati fókuszként vizsgálta az építőipar vállalatait. A vállalkozások vezetői szerint:

  • A cégek leginkább korábban is tervezett fejlesztéseiket finanszírozták pályázati forrásból, melyhez az önrészt jellemzően a vállalkozás korábbi eredményéből forgatták vissza.
  • Az uniós források leginkább a kapacitásbővítést, technológiai fejlesztést és az eladások növekedését segítették. Legkevésbé a munkavállalói létszám növelése, az alkalmazottak képzettségének erősítése területén voltak fontosak a támogatások.
  • A megvalósítás során leginkább az adminisztratív terhek jelentettek problémát, míg a piac fogadókészsége, és a beszállítókkal való együttműködés nem jelentettek komoly nehézséget.
  • Legpozitívabban a közepes méretű vállalkozások nyilatkoztak a pályázati rendszerről.
    A nagyobb, magasabb termelékenységű cégek, illetve a korábban sikeres pályázók inkább tervezik, hogy a jövőben is pályáznak.
  • Kevésbé terveznek külföldön értékesíteni azok, akik aktívabbak, sikeresebbek voltak a pályázati rendszerben.
  • Az építőiparban többet pályáztak és sikeresebbek is voltak, az itt működő vállalkozások háromnegyede számolt be uniós projektből származó megrendelésről.

A dokumentumok ezen a linken érhetőek el.

Both comments and pings are currently closed.

Comments are closed.