HÉTFA tanulmány a Kisebbségi Szemlében

Czaller László és Geambaşu Réka tanulmánya Vállalkozók és vállalkozások iránti attitűdök az erdélyi magyar középiskolások körében címmel jelent meg a Kisebbségi Szemle legfrissebb számában.

A HÉTFA elemzői a vállalkozók és vállalkozások iránti attitűdöket vizsgálták erdélyi középiskolások szemszögéből. A főbb eredmények szerint az erdélyi magyar középiskolás diákok jövőterveit és pályaválasztással kapcsolatos elképzeléseit kevésbé alakítja a szülői minta követése, sokkal inkább az önmegvalósítás, a társadalmi megbecsültség és a kereset a meghatározó. A megkérdezett fiatalok a nemzetközi átlagnál jóval nagyobb arányban szeretnének vállalkozni. A fiatalok által elképzelt vállalkozókép vegyes. Szerintük a vállalkozó céltudatos, keresi a kiskapukat, alkalmazottaival szemben tisztességes.

A Kisebbségi Szemle friss száma, benne a HÉTFA munkatársainak tanulmányával, ide kattintva érhető el. A kutatás a 2016 – a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve c. program keretében zajlott a Nemzetpolitikai Államtitkárság megbízásából.

Csite András előadása Szabadkán

Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző központ ügyvezetője a fiatalok munkaerőpiaci helyzetéről tartott előadást a Magyar fiatalok a Vajdaságban című tanácskozáson. Az eseményt a Magyar Nemzeti Tanács szervezte.

Csite András előadásában kiemelte: a Kárpát-medencének két fő kihívással kell szembenéznie a munkaerő kapcsán. Egyrészt, hogy Nyugat-Európa elszívja a szakképzett és tehetséges fiatal munkaerőt. Másrészt, hogy folyamatosan csökken a gyerekvállalási kedv.

A magyar gazdaságban is komoly problémát okoz a munkaerő-hiány. Bár Magyarországon sok munkahely van, de a fizetések nem vonzóak a magyarországi munkavállalóknak, ezért a cégek a határon túli térségekből igyekeznek pótolni a hiányt.

A HÉTFA ügyvezetője szerint a magyar gazdaságpolitikai törekvések, melyek a munkahelyek számának emelését célozzák, a fentiek miatt ellentétesek a külhoni magyarokat szülőföldjükön tartani kívánó nemzetpolitikai intézkedésekkel. Hosszú távú megoldást a bérek hiteles emelése és a magasabb béreket nem vállaló cégek elköltözése jelenthetne.

Az előadásról készült részletes beszámoló ide kattintva érhető el.

Előzetes hatásvizsgálat és költség-haszon elemzés a Millenáris Park bővítéséről

A HÉTFA Elemző Központ készítette a Millenáris Park tervezett bővítésének előzetes hatásvizsgálatát és költség-haszon elemzését. Balás Gábor, a HÉTFA Elemző Központ ügyvezetője a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK) által szervezett workshopon mutatta be a tanulmány főbb eredményeit.

Balás Gábor a MUTK workshopon (Fotó: MUTK)

A Millenáris Széllkapu integrált zöldfelület-fejlesztési program eredményeként a korábbi Ganz gyár területén egy kortárs közpark jön létre, kiegészítve a Millenáris Park meglévő területét és szervesen összeépülve azzal.

A HÉTFA Elemző Központ tanulmánya megvizsgálta a Millenáris Park bővítésének várható gazdasági-társadalmi-környezeti hatásait, illetve előzetes költség-hasznon elemzést készített a projektről. A vizsgálat során alkalmazott komplex közgazdasági hatásmodellezés újdonságnak számít a hazai városfejlesztési gyakorlatban.

Az elemzés szerint a park bővítése a nemzeti vagyon szempontjából várhatóan már 2024-re megtérül. A főbb eredmények azt mutatják, hogy a fejlesztés nagymértékben hozzájárul a jövőbeli park környezetének megújításához, az ott élők életminőségének javításához, valamint az épített és természeti környezet felértékelődéséhez.

A tanulmány ide kattintva érhető el.

A HÉTFA idén is részt vesz a Kutatók Éjszakája szervezésében

Idén is bepillantást nyerhetünk a kutatók zárt világába: szeptember 29-én rendezik meg a Kutatók Éjszakáját. A HÉTFA 2017-ben is a szervezői csapatot erősíti, és ismét kollégáink készítik a rendezvény hatásvizsgálatát.

Az Európai Bizottság által kezdeményezett eseménysorozat célja, hogy a szélesebb közvéleménynek is megmutassák a kutatás és fejlesztés (K+F) jelentőségét és vonzóvá tegyék a kutatói életpályát.
A programokra szeptember 8-tól lehet regisztrálni, de addig is érdemes követni a weboldalt, hiszen számos, a témához kapcsolódó eseményről és érdekességekről értesülhetünk, mint a Mobil App fejlesztési verseny, melyre augusztus 31-ig lehet jelentkezni.

Az EU Horizont 2020 / Marie Skłodowska-Curie programjának támogatásával Magyarországon immár több éve összeszokott konzorcium szervezi a Kutatók Éjszakája programjait. A projektet az RCISD Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont koordinálja, a partnerség tagjai a HÉTFA Kutatóintézet mellett a Bay Zoltán Nonprofit Kft., valamint a TIT Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.

Szerb László a HÉTFA Műhely vendége

Mitől gazella a gazella? A gyors növekedésű hazai vállalatok vizsgálata címmel tartott előadást Szerb László vállalkozáskutató, a Pécsi Tudományegyetem tanára.

Az előadás egy nemrég készült kutatást mutatott be, mely azt vizsgálta, hogy milyen sajátosságokkal rendelkeznek a gyors növekedésű – ún. gazella – cégek Magyarországon, és melyek a növekedésüket leginkább befolyásoló tényezők.

Szerb László a HÉTFA Műhelyben

Nehéz egyértelműen meghatározni, hogy a gazella cégek mitől is gazellák, vagyis melyek dinamikus növekedésük okai., Ezek a vállalatok nagyon sokfélék. A kutatás ezért a magyar gazellák közötti hasonlóságok és eltérések elemzésére fókuszált. A főbb eredmények szerint a 2009 és 2012 között vizsgált véletlenszerűen kiválasztott négyszáz, gyors növekedésre képes cég:

  • 20%-a az építőiparban működött, s csak elenyésző arányuk tevékenykedett a kreatív szektornak tekintett információs és kommunikációs, illetve a tudományos és műszaki területen;
  • többségük a nagyvárosi agglomerációban folytatta tevékenységét;
  • az átlagos létszám alapján többségében inkább középkorú (2014-ben átlag 13 éves) és kisméretű mikro- és kisvállalkozásokról van szó.

A kutatás azt mutatja, hogy a vizsgált időszakban a gyors növekedésű cégeknek csak kis aránya volt klasszikus gazella. “Növekedni láthatóan úgy is lehet, hogy a cég nem innovatív, nem exportál, nem alkalmaz magas szintű humán tőkét, vezetői nem igazán iskolázottak vagy tapasztaltak.” – foglalta össze a meglepő eredményt Szerb László. További kutatást igényel, hogy mindezek mögött a válság, az állami tevékenységek hatása állhat.

A HÉTFA kutatása a KKV-k alkupozíciójáról

A HÉTFA Kutatóintézet A kis- és középvállalkozók kiszolgáltatottságát és alkupozícióját meghatározó tényezők címmel készített kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából.

A kutatás a magyarországi kis- és középvállalkozások piaci pozícióját és alkupozícióját meghatározó tényezőket vizsgálta az élelmiszeriparban és a turizmusban. Az elemzés elsősorban kis- és középvállalkozások tulajdonosaival, vezetőivel és érintett szakértőkkel készült interjúkra támaszkodott.

Kutatásunk szerint a vállalkozások alkupozícióját leginkább a vállalkozások mérete, illetve a termékek és szolgáltatások egyedisége határozza meg. Eredményeink arra utalnak, hogy a vállalkozások közötti alkuk nemcsak az árról szólnak, hanem a szolgáltatások minőségéről, rugalmasságáról is. Az üzleti megegyezés jellemzői és koreográfiája iparáganként és piaconként jelentősen eltér. Habár a technológiai fejlődés (elsősorban az internetes platformok) nagyban átalakítják a megállapodások folyamatát, a személyes tényezők szinte minden esetben erősen hatnak az alku jellegére, tartalmára.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

Elérhető lett néhány fejlesztéspolitikai értékelésünk

Nyilvánosan is elérhető két, a Miniszterelnökség számára készült értékelésünk. Az egyik a fejlesztéspolitika makrohatásait elemzi, a másik azt vizsgálja, hogyan értékelik a vállalkozások az uniós fejlesztési programokat.

A fejlesztéspolitika makrohatásai

Az egyik tanulmány a 2007-2013 közötti Strukturális és Kohéziós Alapok finanszírozta programok együttes makrogazdasági hatásainak vizsgálat eredményeit foglalja össze.  Az elemzés megkülönbözteti a rövid távú (keresleti) és a támogatások hatására bekövetkező (például a termelékenységváltozásban és kapacitásbővülésben megnyilvánuló) kínálati hatást.

Eredményeink szerint a támogatások hatására 2015-ben a GDP 4,9%-kal volt több annál, mint amekkora a 2007-ben indult programok nélkül lett volna.  A foglalkoztatás szintjét 2,8%-kal emelték meg nyolc év alatt a fejlesztések. Különösen az alacsonyan képzettek esetében volt jelentős ez a hatás, körükben 5,2%-kal lett magasabb a foglalkoztatás a fejlesztési projektek következtében.

Fontos eredmény, hogy a növekedés jelentős része a fejlesztések kapacitásbővítő és termelékenységnövelő hatásából ered, így a fejlesztési programok lezárultával is megmarad. A programok hatására az időszakos keresletélénkítő hatást kiszűrve a GDP 2015-ös szintje 2,1 %-kal lett magasabb. A foglalkoztatás egészére 0,8%, az az alacsonyan képzettek foglalkoztatása esetén 1,9%-nyi ez a növekmény.

Eredményeink szerint a támogatások GDP-re gyakorolt hatásának nagysága alapvetően attól függ, hogy milyen mértékben esik vissza az export és nő az import az EU-s pénzek felhasználásának következtében. A hatások számbavétele során ugyancsak fontos tényezőnek bizonyult, hogy mely ágazat használta fel támogatottként vagy beszállítóként a forrásokat. A fejlesztési források mintegy 45%-a került beszállítóként az építőiparhoz, a legnagyobb kedvezményezetti kör pedig a közösségi szolgáltatások ágazata. Ez, a közigazgatást, egészségügyet, oktatást és szociális rendszert magába foglaló szektor a támogatások 38%-át kapta meg.

A hatásvizsgálat során több forgatókönyvet elemeztünk, ezek a képzett és képzetlen  munka, illetve a tőke közötti helyettesíthetőségekre vonatkozó feltételezésekben térnek el. Eredményeink szerint a fejlesztési források hatásossága a gazdaság prosperitásával mozog együtt: ha a gazdaság prosperál a fejlesztési források hatása is erősebb.

Elemzésünk egyik kuriózuma volt, hogy a fejlesztések generálta beszállítói keresletre nem becsléseket, hanem a szállítói számlák aggregált adatbázisát használhattuk. Bár jelen tanulmány csak a beszállítók ágazati struktúráját használta fel a makrogazdasági hatások becslésére, de egy majdani területi elemzés lehetőségének előkészítésére a szállítói oldal megyei összetételét is feltártuk. Tanulmányunk első függelékében található az az érdekes adat melyet először a Portfolió közölt, majd sok más sajtóorgánum is átvett a borsod-abaúj-zemplén megyei cégek kiugró számlázási aktivitásával kapcsolatban.

Az uniós fejlesztési programok kis- és középvállalkozói értékelése

Egy másik tanulmányunk azt vizsgálja, hogyan értékelik az uniós fejlesztési forrásokat és azok hatásait a kis- és középvállalkozások. Elemzésünk egy részletes, viszonylag nagy mintás vállalkozói lekérdezés eredményeit foglalja össze. A kutatás kiemelt ágazati fókuszként vizsgálta az építőipar vállalatait. A vállalkozások vezetői szerint:

  • A cégek leginkább korábban is tervezett fejlesztéseiket finanszírozták pályázati forrásból, melyhez az önrészt jellemzően a vállalkozás korábbi eredményéből forgatták vissza.
  • Az uniós források leginkább a kapacitásbővítést, technológiai fejlesztést és az eladások növekedését segítették. Legkevésbé a munkavállalói létszám növelése, az alkalmazottak képzettségének erősítése területén voltak fontosak a támogatások.
  • A megvalósítás során leginkább az adminisztratív terhek jelentettek problémát, míg a piac fogadókészsége, és a beszállítókkal való együttműködés nem jelentettek komoly nehézséget.
  • Legpozitívabban a közepes méretű vállalkozások nyilatkoztak a pályázati rendszerről.
    A nagyobb, magasabb termelékenységű cégek, illetve a korábban sikeres pályázók inkább tervezik, hogy a jövőben is pályáznak.
  • Kevésbé terveznek külföldön értékesíteni azok, akik aktívabbak, sikeresebbek voltak a pályázati rendszerben.
  • Az építőiparban többet pályáztak és sikeresebbek is voltak, az itt működő vállalkozások háromnegyede számolt be uniós projektből származó megrendelésről.

A dokumentumok ezen a linken érhetőek el.

Kollégáink városfejlesztési publikációi

A HÉTFA Város-és területfejlesztési Iroda munkatársainak két tanulmánya jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában megjelent, FALU VÁROS RÉGIÓ című területfejlesztési szakmai folyóiratban.

Szendrei Zsolt építész, urbanista Balás Gáborral, a HÉTFA igazgatójával közös cikke a városi stratégiai tervezés 2007 és 2015 közötti hazai tapasztalatait tekintette át. A tanulmány arra mutat rá, hogy 2007-től fontos változások indultak meg a stratégiai tervezésben, de a bevezetés módja, a forrásokhoz és a jogszabályi kötöttségekhez való hozzákötése miatt főként csak jogszabályi szinten jelentek meg ezek az újítások. A gyakorlatban viszont még sokáig kell várni, hogy ez a stratégiai szemlélet a városi működés alapgyakorlatává válhasson.

Baranyai Zsolt városszociológus Városfejlesztés és területi kiegyenlítődés 2007-2011 címmel megjelent írása egy hatásvizsgálatot mutat be. A Városhálózati értékelés a HÉTFA Kutatóintézet, a Pannon.Elemző Iroda és a Revita Alapítvány koprodukciójában készült, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megrendelésére. A városhálózat fejlettségi különbségeinek mérséklése, kiegyenlítése kiemelt cél volt a 2007-2011 közötti fejlesztési ciklusban. A vizsgálat eredményei szerint ez a szempont inkább csak a dokumentumokban jelent meg, a konkrét fejlesztési eszközök kialakításakor már nem kapott hangsúlyos szerepet – a gyakorlatban szinte kizárólag a településméret és a pályázatírási kompetencia befolyásolta a városi forrásszerzést.

Mike Károly a WINIR Szimpóziumon adott elő

Mike Károly, a HÉTFA tudományos főmunkatársa Johannesburgban a 3. WINIR Szimpóziumon adott elő „Who can actually craft institutions? On the institutional calculation debate” címmel.

A közgazdaságtan egyik központi jelentőségű kérdése, hogyan hozható létre az a tudás, amely jó intézmények kialakításához szükséges. Mennyiben járulhat hozzá maga a közgazdaságtan e tudás létrejöttéhez, és mi lehet más szakmák, köztük is különösön az intézmények gyakorlati tervezésére koncentráló jogászi szakma szerepe? Az előadás amellett sorakoztatott fel érveket, hogy a jó gazdasági intézményekhez olyan intézményesült, jellemzően hivatásokba szerveződő “intellektuális rendekre” van szükség, amelyek szorosan kapcsolódnak az intézményépítés mindennapos gyakorlatához.

A 2013-ban alapított WINIR (World Interdisciplinary Network for Institutional Research) az intézményi közgazdaságtannal foglalkozó kutatók egyik legnagyobb nemzetközi fóruma.

A konferenciaelőadás diái ide kattintva, az alapjául szolgáló tanulmány pedig ide kattintva érhető el.

Vukovich Gabriella a HÉTFA Műhely vendége

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a magyar statisztikai rendszerről és annak kihívásairól tartott előadást.

Bemutatta az idén 250 éves intézmény működési alapelveit, illetve a hazai és nemzetközi jogszabályi környezetet. Többek között kiderült, hogy az adatgyűjtés meghatározó részét, 85 százalékát uniós szinten egyeztetett adatigények és módszertanok szerint szervezik. Emellett az adatgyűjtés folyamatáról, a kutatói szobáról és a big data-ban rejlő lehetőségekről esett sok szó a beszélgetésen.

Fókuszban a hatásvizsgálat

Ösztönzések és intézmények szerepe a társadalompolitikák sikerében – Hatásvizsgálati tapasztalatok címmel szervezett konferenciát a HÉTFA Kutatóinézet és a Széchenyi István Szakkollégium április 28-án.

A konferencia Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo decemberben magyarul is megjelent, A szegények gazdálkodása című kötetének tematikája köré szerveződött. Az előadások azt mutatták be, hogy az ösztönzők és intézmények mélyebb megértése milyen szerepet játszik a társadalompolitikák eredményességében.

Czibere Károly

A konferenciát Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára nyitotta meg. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szegénység megértése és hatékony kezelése csak kutatói-elemzői visszajelzés mellett lehetséges. Nagy szükség van mérési módszerekre, melyek meg tudják ítélni, hogy adott beavatkozás működik-e, hatásos-e vagy sem. Eszközökre, melyek mérhetővé teszik a programok eredményességét a döntéshozók számára. Ezek a kutatási eredmények elengedhetetlenek ahhoz, hogy a megfelelő intézkedések születhessenek meg.

A konferencia résztvevőit Zrínyi Dániel, a Széchenyi István Szakkollégium igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy a módszertani tudás növekedése elsődleges cél. Ehhez járul hozzá Duflo és Banerjee könyve is, akárcsak a konferencia előadásai. Továbbá a szakkollégiumok szerepét hangsúlyozta, melyek fontos szakmai műhelyekként működnek számos tudományterület vonatkozásában.

Kézdi Gábor előadása

A konferencia szakmai programja két plenáris előadással kezdődött. Kézdi Gábor, a Közép-Európai Egyetem docense és az MT KTI tudományos főmunkatársa előadásában kiemelte, hogy a társadalompolitika rengeteg szinten avatkozik be az emberek életébe. Általában jó céllal, ugyanakkor kérdéses, hogy ezek az intézkedések elérik-e céljukat, illetve járnak-e nem várt mellékhatásokkal. Ezért van szükség a hatásvizsgálatokra. A bemutatott hazai és külföldi kutatások, hatásvizsgálatok alapján három fő tanulságra hívta fel a figyelmet. Egyrészt, a hatásvizsgálatok lebonyolítása nehéz. Másrészt, a beavatkozások hatásának mérése bonyolult, sok tényezőre kell figyelni (szakértelem, pénz, idő, tervezés). Harmadrészt, fontos, hogy az eredmények nyilvánosságra kerülhessenek, és azt a szakmai közönséggel és a szélesebb nyilvánosság előtt is meg lehessen vitatni.

Antonio SIilva

A konferencia külföldi vendégelőadója, Antonio Silva, a The Behavioural Insight Team vezető tanácsadója a szegénység és a döntéshozás kérdéskörével foglalkozott. A londoni székhelyű kutatóintézet munkája a viselkedéstudományok alkalmazására épül, célja a közcélú intézkedések hatékonyabbá tétele. Ennek érdekében az emberi döntések mögött húzódó okok feltérképezésével foglalkoznak, elősegítve a jobb döntéshozatalt. Előadásában két kérdésre keresett választ néhány kutatási eredmény bemutatásával. Egyrészt, hogyan befolyásolja a szegénység a döntéshozatalt. Másrészt, a viselkedéstudomány hogyan segítheti a döntéshozókat a hatékonyabb szegénység elleni küzdelemben.

A szakmai program két, párhuzamosan zajló szekció keretében folytatódott. Az egyik a hatásvizsgálatok módszertani kérdéseit járta körbe. Adamecz-Völgyi Anna, a Budapest Intézet vezető kutatója előadásában azt mutatta be, hogy a tankötelezettségi korhatár emelésének milyen hatása van a roma nők gyerekvállalási döntéseire. A kutatás eredményei szerint a korhatár megemelésének hatására a roma lányok első gyermekvállalása is kitolódott. Keresztény Ágnes, az ELTE PPK Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék tanársegédje az iskolai öngyilkosság prevenciós programok hatásvizsgálatáról beszélt. Előadásában az Európa több országában, 14-16 éves diákok körében lezajlott SEYLE kutatási programot mutatta be, mely a mentális egészség különböző dimenzióit vizsgálta, s egyik kiemelt fókusza a serdülőkori öngyilkos magatartás volt.

A másik szekció azt vizsgálta, hogy az intézmények és az ösztönzők milyen szerepet játszanak a felzárkózási programok eredményességében. Molnár György, az MTA KRTK KTI tudományos főmunkatársa a Kiútprogram, a magyar szociális mikrohitel program elvi megfontolásairól beszélt. Előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy enyhítheti-e a mikrohitelezés a szegénységet, és ha igen, hogyan. Medgyesi Márton, az MTA TK tudományos főmunkatársa és a TÁRKI vezető kutatója A feltételes készpénztámogatások eredményessége a fejlett OECD országokban címmel tartott előadást. Herczeg Bálint, a HÉTFA tudományos főmunkatársa a Biztos Kezdet Program hatásvizsgálatát mutatta be, mely a program keretében létesített gyerekházak működési körülményei és szakmai kapcsolatai mellett elsősorban az intézmények várható jövőbeli megtérüléseire koncentrál.

Megyesi Boldizsár és Mike Károly előadása

Megyesi Boldizsár, a HÉTFA tudományos főmunkatársa és Mike Károly, a HÉTFA külső tudományos főmunkatársa a European Public Choice Society éves ülésén adott elő.

A Közép-Európai Egyetemen megrendezésre került konferencián Communities after Markets: A Lesson from Post-Communism on the Institutional Preconditions of ‘Governing the Commons’ címmel tartottak előadást, melynek fókuszában a posztszocialista országok intézményei és azok fejlődési dinamikája áll. A HÉTFA kutatói új megközelítést kínálnak: a posztszocialista országokban a piacgazdaságot támogató intézmények az önszerveződés előfeltételét jelentik. Két esettanulmánnyal támasztják alá elgondolásaikat, melyekben a hazai borászok helyi közösségeinek fejlődését vizsgálják 1990 és 2014 között.

A konferencián elhangzott előadás prezentációja ide kattintva, az alapjául szolgáló tanulmány pedig ide kattintva érhető el.

Hatásvizsgálati konferencia a HÉTFA szervezésében

Ösztönzések és intézmények szerepe a társadalompolitikák sikerében – Hatásvizsgálati tapasztalatok címmel konferenciát szervez a HÉTFA és a Széchenyi István Szakkollégium április 28-án 9:00 és 14:00 között, az Aranytíz Kultúrházban (1051 Budapest, Arany János u. 10.).

A konferencia Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo decemberben magyarul is megjelent, A szegények gazdálkodása című kötetében összefoglalt kutatási megközelítés példáit, módszertani kérdéseit elemzi (a könyvet bemutató írásunk itt érhető el). A rendezvény szakmai programja a hatásvizsgálati gyakorlatok és kutatási eredmények bemutatására fókuszál. Az előadások bemutatják, hogyan járul hozzá a társadalompolitikai intézkedések eredményességéhez, ha jobban megismerjük a programok résztvevőinek ösztönzőit, valamint azok környezetét meghatározó intézmények működését. A konferencia az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósul meg.

A konferenciát Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára nyitja meg. A konferencia szakmai programja két plenáris előadással kezdődik. Kézdi Gábor, a Közép-Európai Egyetem docense és az MT KTI tudományos főmunkatársa a Romaintegrációs programok hatásvizsgálatairól tart előadást. Antonio Silva, a londoni The Behavioural Insight Team vezető tanácsadója pedig szegénység és a döntéshozás kérdéskörével foglalkozik. A szakmai program két, párhuzamosan zajló szekció keretében folytatódik. Az egyik szekció a hatásvizsgálatok módszertani kérdéseit járja körbe, a másik pedig azt vizsgálja, hogy az intézmények és az ösztönzők milyen szerepet játszanak a felzárkózási programok eredményességében.

A konferencia programja ide kattintva érhető el.

A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát a konferencia@hetfa.hu email címen jelezheti. Kérjük, jelentkezésében tüntesse fel, hogy melyik szekción szeretne részt venni. Az eseménnyel kapcsolatban folyamatosan frissülő információkat olvashat a konferencia facebook eseményén.

Csite András az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén adott elő

Csite András, a HÉTFA igazgatója és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) főigazgatója március 28-án az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén mutatta be a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetét feltérképező elemzés eredményeit.

Csite András és Kántor Zoltán

A kutatási jelentés a HÉTFA és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében, a külhoni magyarok által lakott régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére fókuszáló kutatás keretében készült 2016-ban.

A kutatási jelentés ide kattintva elérhető.

Balás Gábor a Portfolio fejlesztéspolitikai konferenciáján

Balás Gábor, a HÉTFA ügyvezetője a Portfolio Uniós források 2017 c. konferenciáján vett részt, „Az EU-források felhasználási tapasztalatai – Gyorsaság és/vagy fenntarthatóság?” témakörében rendezett panelbeszélgetésen.

A panelbeszélgetés résztvevői. Fotó: Portoflio

Beszélgetőpartnere Csepreghy Nándor miniszter-helyettes, parlamenti államtitkár (Miniszterelnökség), Kadlok Nándor, az Equinox Consulting Kft ügyvezetője és Kovács Zoltán, a Rekontir BPM Kft. ügyvezető igazgatója voltak.

Balás Gábor egyértelműen az uniós forrásokat támogató, hasznosságukat elismerő álláspontot képviselte. Ugyanakkor arra felhívta a figyelmet, hogy a pénzek sokkal kevésbé hatnak, mint azt sokan várják vagy becsülik (A HÉTFA tanulmánya az uniós források gazdaságfejlesztési és növekedési hatásairól ide kattintva elérhető.) Ennek köszönhető, hogy a fejlesztési projektek 2016-os leállása ellenére a nagy gazdasági visszaesés elmaradt – az elmúlt fejlesztési ciklusokban az uniós források nélkül is lett volna gazdasági növekedés. Sok szál vezethető vissza arra, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legnyitottabb gazdasága, így a fejlesztéspolitika keresleti hatásainak jó része a külkereskedelemre gyakorolt hatásban csapódik le és nem a hazai GDP-ben.

A HÉTFA ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a fejlesztéspolitikának a vállalkozások racionalitásával is érdemes lenne számolnia: cégek legtöbbször olyan fejlesztési projektekbe vágnak bele a források segítségével, amelyeket egyébként is megvalósítanának. Emiatt a fejlesztéspolitika egyik legfőbb hatása a fejlesztések előrehozatala és nem új irányok indítása. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy nem a gazdasági növekedésre, hanem csak a GDP szintre hat.

Az előzetes várakozások szerint 2020-tól jelentősen megnő a visszatérítendő támogatások szerepe, ennek ellenére nagyon keveset lehet tudni még ezeknek a forrásoknak az eredményeiről, hatásairól. Balás Gábor szerint fontos lenne, ha a témával kapcsolatban komoly értékelések indulnának el a mostani ciklusban.

Főző Zsolt előadása a Backstage fórumon

Főző Zsolt, a HÉTFA elemzője a 2016-os Zeneipari Jelentés legfontosabb eredményeit mutatta be a Cseh Tamás Program Backstage fórumán. Az előadást követően a kutatás tanulságait dr. Horváth Péterrel, a ProArt igazgatójával közösen vitatták meg.

Fotó: MoZo

A jelentés, melyet a ProArt megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet munkatársai készítettek, a sokszínű zeneművészeten belül elsősorban a könnyűzenével foglalkozik. A 2015. évi iparági trendekről, volumenekről, hangsúlyokról és folyamatokról ad átfogó képet. Elemzi a zenefogyasztási trendeket, a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdéseket, a zeneoktatás helyzetét. Az eredményekből szemezgetve a legérdekesebb eredmények az Összkép magazin Zene sorozatában olvashatóak.

Saád József a HÉTFA Műhely vendége

Saád József szociológus, a Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány vezetője Mi legyen a Hortobággyal? Fejlesztési kényszerek és koncepciók címmel tartott előadást.

Saád József a HÉTFA-ban

Saád József azt mutatta be, hogyan alakult a Hortobágy története az elmúlt másfél évszázadban. Előadása alapján három fundamentális ellentét rajzolódik ki, melyek végighúzódnak a Hortobágy történelmének elmúlt másfél évszázadán. Egyrészt a természetnek alárendelő földhasználat és a természet formálására törekvő hasznosítás ellentmondása. Másrészt a földet termőterületnek tekintő gazdasági ráció érvényesítése és az ősi magyar pusztát megőrizni akaró szimbolikus szempontok összeütközése. Harmadrészt pedig folyamatosan viaskodik a ’hagyjuk, hogy maguktól elrendeződjenek a dolgok’ hozzáállás és a ’rakjuk rendbe a vidéket’ modernizációs szándék.

Az Alapítvány munkatársai alapvetően az 1950-1953 közötti hortobágyi-nagykunsági kitelepítések társadalomtörténeti rekonstruálásával foglalkoznak. Időközben a kutatási horizont kibővült, a Hortobágy társadalmának történeti értelmezésére is kiemelt figyelmet fordítanak munkájuk során.

Az Összkép magazin Saád Józseffel készített korábbi interjúja ide kattintva olvasható.

Elérhető a Biztos Kezdet Program hatásvizsgálata

A HÉTFA Kutatóintézet készítette a Biztos Kezdet Program hatásvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából. Az értékelés a program keretében létesített gyerekházak működési körülményei és szakmai kapcsolatai mellett elsősorban az intézmények várható jövőbeli megtérüléseire koncentrál.

 

A kutatás keretében egyrészt a gyerekházak környezetében működő és a gyerekházas településekhez hasonló adottságú, de gyerekházzal nem rendelkező iskolákat, óvodákat, pedagógiai szakszolgálatokat és egészségügyi szolgáltatókat vizsgáltuk. Emellett 17 esettanulmány készült, melyek egy-egy gyerekház működését elemzik részletesen.

Az hatásvizsgálat eredményei szerint a gyerekházak hatékonyan segítették, hogy a megcélzott gyermekekhez (és szüleikhez) elérjenek a szociális és egészségügyi ellátórendszer támogatásai. Az intézmények több év alatt, de sikeresen beilleszkedtek a helyi közösség életébe, bár az együttműködések legtöbb esetben informálisak, személyhez kötöttek. Az esettanulmányok alapján a gyerekházak legfőbb szövetségesei a védőnők, másodsorban az óvodák, míg a családsegítőkkel nagyon vegyes a viszony és a gyerekorvosok is inkább csak addig működtek együtt a gyerekházakkal, amíg azokkal szerződéses viszonyuk volt.

A tanulmány ide kattintva érhető el.

Nemzetközi workshop a HÉTFA közreműködésével

Március 1-2. között kétnapos nemzetközi workshopot rendeztek Hévízen a Transforming your city Erasmus+ projekt keretében. A program szervezését és lebonyolítását a HÉTFA Nemzetközi Projektiroda munkatársai koordinálták Hévíz Város Önkormányzata megbízásából.

A hévízi workshop fókuszában a város sportfejlesztési lehetőségei álltak. Papp Gábor, Hévíz polgármestere a projekt kapcsán tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy fontos a fiatalabb generációk bevonása a város jövőjének tervezésébe. A városvezetés előtt álló egyik legfontosabb kihívás a fiatalok megtartása, ehhez pedig fontos, hogy a város számukra is szerethető legyen.

A szakmai programok mellett a fiatalok megismerkedhettek a várossal, valamint a magyar kultúrával és gasztronómiával is. Az eseményről részletes beszámoló olvasható Hévíz Város honlapján.

Új munkatársakat keres a HÉTFA

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ elemző- és elemzésszervező illetve senior elemző, projektvezető munkatársakat keres. A meghirdetett pozíciók leírásai és további információk az alábbi linkekre kattintva érhetőek el.

Elemző- és elemzésszervező

Senior elemző, projektvezető

Pályázatát kérjük, a felveteli@hetfa.hu e-mail címre küldje, mely tartalmazza önéletrajzát, motivációs levelét, valamint annak a személynek a nevét és elérhetőségét, akitől referenciát kérhetünk tapasztalatairól, felkészültségéről. Kérjük, az email tárgyában tüntesse fel, hogy melyik pozícióra jelentkezik.

Motivációs levelében térjen ki arra, hogy melyek eddigi jelentősebb kutatói, elemző munkái és szervezési tapasztalatai, illetve arra, hogy teljes állásban, részmunkaidőben vagy külsős munkatársként szeretne nálunk dolgozni.

JELENTKEZÉSI  HATÁRIDŐ: 2017. március 28. 18:00