Mike Károly tanulmánya a Journal of Institutional Economics folyóiratban

The intellectual orders of a market economy címmel jelent meg Mike Károly, a HÉTFA Kutatóintézet tudományos főmunkatársának tanulmánya az intézményi közgazdaságtan egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Institutional Economics-ban.

A tanulmány a piacgazdaság intellektuális rendjét kívánja feltérképezni. Három esettanulmány alapján arra keresi a választ, hogy az intellektuális viták és az azokat támogató intézményrendszerek milyen hatást gyakorolnak a piacgazdaságra. Következtetései szerint ezt az intellektuális rendet is a kapitalizmus fundamentális intézményei közé kellene sorolni, mint a tulajdont vagy a szerződéseket.

A tanulmány ide kattintva érhető el.

Meghívó a HÉTFA Műhelykonferenciájára

Február 24-én konferenciát tartunk irodánkban, ahol a 2016-ban készült műhelytanulmányainkat mutatjuk be.

A rendezvényen a HÉTFA munkatársai ismertetik kutatásaikat. Herczeg Bálint, a HÉTFA tudományos főmunkatársa a roma fiatalok középiskolai teljesítményében megmutatkozó nemi különbségekkel foglalkozott. Czaller László, a HÉTFA elemzője Major Klárával, a HÉTFA kutatási igazgatójával közösen a képzettségi bérprémiumot vizsgálta. Bördős Katalin, a HÉTFA elemzője A képzett és a képzetlen munkaerő közötti helyettesítési rugalmasság becslése című, Major Klárával közösen jegyzett tanulmányát mutatja be. Mike Károly, a HÉTFA tudományos főmunkatársának pedig azt járja körbe, hogy hitelesek-e a magyar vállalkozások ígéretei.
A részletes program ide kattintva olvasható.

Részvételi szándékát, kérjük, legkésőbb február 23-ig jelezze Major Kláránál, a HÉTFA kutatási igazgatójánál a majorklara@hetfa.hu email címen.

A konferencia a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával valósul meg.

Balás Gábor a Lánchíd és a Civil rádióban

Balás Gábor, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója A szegények gazdálkodása című kötet kapcsán adott interjút a Lánchíd Rádió Kalauz és a Civil rádió Reggeli című műsorában.

A rádióinterjúkban Balás Gábor hangsúlyozta, hogy amikor szegényekről beszélünk, nemcsak egy heterogén csoportról, hanem mindenek előtt emberekről van szó, egyéni sorsokról és döntésekről. Ezért a szegények segítése minden esetben az adott egyén döntésén is múlik: csak akkor tudunk igazán segíteni, ha olyan módon és olyan eszközökkel tesszük, amelyek a szegények életmódjával, szokásaikkal és döntéseikkel is összefér. Például önmagában nem elég, ha egy elmaradott faluban iskolát nyitnak. Mivel a mélyszegénységben élők számára sokszor a napi megélhetés is probléma, az oktatás mint hosszútávon megtérülő befektetés, számukra értelmezhetetlen.

Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo A szegények gazdálkodása című kötetének magyar fordítása december végén jelent meg a Balassi Kiadó, a HÉTFA Kutatóintézet és a Széchenyi István Szakkollégium együttműködésében. Az Összkép magazin kapcsolódó cikke ide kattintva olvasható.

Karácsonyi könyvbemutató: A szegények gazdálkodása

Kedden délután tartottuk Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo A szegények gazdálkodása című kötetének bemutatóját, amely a Balassi Kiadó, a HÉTFA Kutatóintézet és a Széchenyi István Szakkollégium együttműködésében jelent meg.

A sajtótájékoztatóval egybekötött könyvbemutatón Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója és Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója méltatta a kötetet. A beszélgetést Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója moderálta.

20161220_123354

Czibere Károly szociálpolitikai történeti pillanatnak nevezte a kötet hazai megjelenését. Kiemelte, hogy a könyv egyik legnagyobb erénye, hogy a részletgazdag képet rajzol a szegénységről, ezáltal segíti annak mélyebb megértését – közelebb viszi az olvasót a társadalmi valósághoz, egyúttal hozzájárul a szegénység visszaszorítása érdekében tett lépések sikeresebbé tételéhez. A kötet innovatív erővel bír, ugyanis számos gyakorlati példát, sikeresen alkalmazott módszert és esetleírást tartalmaz. Emellett módszertani alapossággal íródott: hiteles, jól bevált és eredményes programokról számol be a szerzőpáros.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a könyv alapjaiban változtatja meg a szegénységről való gondolkodás módját: a hazai közbeszédben elsősorban csak jövedelmi szegénységről esik szó, a szegénységet pedig homogén csoportként ábrázolják. A kötet viszont differenciált társadalmi rétegként közelíti meg a szegénységben élőket.

Tóth István György a kötet három vonását emelte ki. Egyrészt, az emberek viselkedéséről: feltételezések helyett megfigyelésen alapuló adatokkal dolgozik. Másrészt rámutat, hogy hogy a mélyszegénységben élők is racionális döntéseket hozó társadalmi csoport, sajátos döntési és viselkedési szabályokkal. Harmadrészt pedig a szegények és a szociálpolitika egymáshoz való viszonyát helyezi új megvilágításba.

Balás Gábor azt hangsúlyozta, hogy a könyvből legalább annyit lehet tanulni a középosztályról is, mint a szegényekről. A kötet rávilágít arra, hogy a középosztálybeliek döntéseit intézmények befolyásolják, amelyek a mindennapi élet részévé váltak (egészségügyi ellátás vagy a közszolgáltatások, mint a folyóvíz vagy a villany), ellentétben a szegényekkel.

Kiemelte, hogy a könyv sokat segíthet abban, hogy ezek az új megközelítések a szakpolitikai döntéshozatali folyamatokba is beépüljenek – felhívja a figyelmet, hogy a szegények nemcsak tárgyai, hanem alanyai a szociálpolitikai intézkedéseknek.

Lieli Róbert a HÉTFA Műhely vendége

Lieli Róbert közgazdász A Növekedési Hitel Program hatása a vállalatok beruházásaira címmel tartott előadást a HÉTFA Kutatóintézetben.

A CEU docense, a Magyar Nemzeti Bank egykori vezető elemzője előadásában a Növekedési Hitel Programot (NHP) eddigi tapasztalatairól beszélt. A beruházási hiteleket kínáló programot a Magyar Nemzeti Bank hirdette meg 2013-ban kis- és középvállalkozások számára.

Az elemzési eredmények azt mutatták, hogy a program eredményessége fordítottan arányos a résztvevő vállalatok méretével. Az NHP a kisvállalkozások körében sikeresnek tekinthető, míg a középvállalkozások körében inkább csak meggyorsította a beruházások ütemét.

Megjelent a Zeneipari Jelentés 2016

A ProArt megbízásából a HÉTFA készítette az ez évi jelentést a magyar zeneiparról. Munkánk elérhető a zeneipar.info honlapon.

A zenének gazdasági súlyánál jóval nagyobb a társadalmi hatása, hiszen közvetlen kapcsolata van a lakosság legnagyobb részével. A zenehallgatók érzelmeire hat, mondanivalót közvetít, ezért tömegeket tud megmozgatni egy-egy cél érdekében.

A jelentés a sokszínű zeneművészeten belül elsősorban a könnyűzenével foglalkozik. A 2015. évi iparági trendekről, volumenekről, hangsúlyokról és folyamatokról ad átfogó képet.

 

front_zeneipari_jelentes_16

Új könyv a Hétfától: megjelent magyarul A szegények gazdálkodása című könyv

Ma jelent meg Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo A szegények gazdálkodása című kötete a Balassi Kiadó, a Hétfa Kutatóintézet és a Széchenyi István Szakkollégium együttműködésében. A könyvet december 20-án mutatjuk be a Balassi kiadó Könyvesboltjában.

A világhírű könyv alapjaiban újítja meg meg a szegények gazdasági tevékenységéről alkotott képet. Elemzései a harmadik világban élő emberekről mesélnek, de ezek a történetek sokkal közelebb vannak hozzánk, mint elsőre gondolnánk – a magyar olvasó is ráismer benne a szegényekről alkotott saját képének korlátaira.

A könyv gondolkozásra, a mélyszegénységben élők problémáinak jobb megismerésére sarkall.  Bízunk benne, hogy megjelenése tartalmas vitákat generál, új kutatások és jobb szociális programok létrejöttét segíti. – hangsúlyozza Balás Gábor a könyv előszavában.

A könyvet Hudecz András fordította, a fordítást Major Klára a Hétfa kutatatási igazgatója lektorálta.

Köszönjük Czibere Károlynak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárának, hogy megértve a kezdeményezés fontosságát, támogatta a kötet magyarországi megjelentetését.

meghivo

 

Nemzetközi tapasztalatcsere

Iváncsics Vera, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Város- és Területfejlesztési Iroda szakmai vezetője a Pioneers into Practice (PiP) ösztöndíj program keretében egy hónapot töltött Magdeburgban, a Szász-Anhalt tartomány energiaügynökségénél (Landesenergieagentur Sachsen-Anhalt, röviden LENA).

A HÉTFA munkatársa betekintést nyert az ügynökség napi munkájába: miként ösztönzik az önkormányzatokat, vállalkozásokat az energiahatékonysági intézkedések bevezetésére, illetve a megújuló energia alkalmazására. Ezenkívül megismerte a legjobb tartományi gyakorlatokat a klímavédelem területén.

A Pioneers into Practice (PiP) egy fél éves képzéseket és külföldi tapasztalatszerzést magában foglaló program, ahová résztvevő szakértőként és fogadóintézményként egyaránt lehetett jelentkezni. A program lényege, hogy a nemzetközi tapasztalatcsere révén inspirációt és szakmai megújulást nyújtson a környezet- és klímavédelem területén dolgozó szakembereknek.

Szendrei Zsolt előadása Keszthelyen

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Város- és Területfejlesztő Irodájának munkatársa Örökség/ Funkció/ Absztrakció – Emlékhelyek kortárs formanyelve címmel tartott előadást Keszthelyen a Szent Márton Építészeti és Régészeti Konferencián.

Szendrei Zsolt hangsúlyozta, hogy az emlékhelyek és a települések megfelelő viszonyrendszerének kialakításának egyik kulcsa a stratégiai szintű előrelátás. Előadásában számos európai emlékhelyet mutatott be, melyek új funkcióval töltötték fel az eredeti használati értéküket elvesztett, de értékes történeti emléket képviselő, ezért megőrzendő épületeket.

A rendezvény a Szent Márton Év keretében, a Via Sancti Martini évzáró konferenciájaként került megrendezésre.
Az előadás diái ide kattintva elérhetőek.

Elérhető a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről készült kutatás

kulhoni-840x464

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében készült,  „Megkapaszkodás, gyarapodás, bátorítás. Jelentés a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről” című kutatási összefoglaló ide kattintva elérhető.

 

Balás Gábor előadása a Magyar Urbanisztikai Társaság jubileumi ülésén

Balás Gábor, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója a Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éves fennállása alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt, helyi gazdaságfejlesztés témában.

mut_bg

Beszélgetőpartnerei Bagdy Gábor, Budapest pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese és Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere voltak, akikkel az önkormányzati gazdaságfejlesztésről, valamint annak a budapesti többszintű önkormányzati rendszerben rejlő lehetőségeiről és korlátairól beszélgettek.

A résztvevők megállapították, hogy Budapesten a gazdaság nagy mérete és a számos érintett intézményi szereplő miatt sokkal korlátozottabb az önkormányzatok számára elérhető gazdaságfejlesztési eszközrendszer, mint például egy megyei jogú városban. Az önkormányzatok legfontosabb feladata nem az élénkítés vagy a munkahelyteremtés, sokkal inkább a gazdaság és a társadalom szempontjainak összehangolása.

A kerületek között munkamegosztás alakul ki: egy magas lakópresztízsű kerület, például Hegyvidék nem az ipari lehetőségek bővítésével tud leginkább hozzájárulni a főváros gazdaságfejlesztéséhez, hanem azzal, hogy megfelelő életkörülményeket biztosít a magas hozzáadott értékű munkavállalók számára. Ezzel szemben más városrészek másban, például a logisztikai szerepkörben lehetnek erősek.

Az önkormányzatok eszközrendszerében a szabályozói és közszolgáltatói szerepek erősen szűkülnek, így a vagyongazdálkodás mellett egyre inkább a szervező, lobbista szerepkörökben tudnak fontos gazdaságerősítő szerepet betölteni. Így például a vállalkozások közötti együttműködések támogatásával, események (vásárok, konferenciák) vagy speciális célcsoportokat támogató szolgáltatások (mint az induló vállalkozások felkarolása) szervezésével.

 

Horváth Áron a HÉTFA Műhely vendége

Horváth Áron közgazdász Mitől függ a lakások értéke? címmel tartott előadást a HÉTFA Kutatóintézetben.

Az ELTINGA ingatlanpiaci elemző központ alapítója és vezetője előadásában kiemelte, hogy nehéz kérdéssel állunk szemben, ha meg akarjuk határozni, hogy mely tényezők és milyen mértékben alakítják az ingatlanok árát. Nehézséget okoz például, hogy az ingatlanok nagyon különbözőek, ezért nehéz őket összemérni.

Elmondta, hogy az ingatlanok értékének meghatározására több módszer is alkalmazható. Az egyik megközelítés az alapján becsüli meg például egy lakás értékét, hogy adott pillanatban mennyiért lehetne egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező lakást megépíteni. Egy másik lehetőség, ha az ingatlan kapcsán felmerülő pénzáramlásokra fókuszálunk, például mennyiért lehet kiadni vagy eladni. A legelterjedtebb mégis az összehasonlító módszer, amely meghatározott szempontok alapján hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlanok árát veszi alapul, például elhelyezkedés, méret, vagy a szobák száma.

Az előadásból arra mutatott rá, hogy összességében a lokáció egy ingatlan legfontosabb jellemzője, vagyis az árát is elsősorban az határozza meg, hogy milyen környéken található.

Jelentés a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről

A HÉTFA elemzői adtak elő a Nemzetpolitikai Kutatóintézet november 25-i ‘”Megkapaszkodás, gyarapodás, bátorítás. Jelentés a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről – kutatási beszámoló” című konferenciáján a Magyarság Házában. A rendezvény a „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” program keretében, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében készült kutatást mutatja be, amely a külhoni magyarok által lakott régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére fókuszál.

kulhoni-840x464

A konferenciát Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulását minden eszközzel segíteni kell. Ezek közül az egyik legfontosabb a szakképzés megerősítése, amelynek a jövőben is kiemelt figyelmet szentelnek majd. Továbblépésként hirdették meg a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét, s a programmal közel 2000 fiatal vállalkozót tudtak elérni, ami a kapcsolatépítést is jelentősen segítette.

A jövőben szeretnének a gazdasági témáknál maradni, az elkövetkező időszakban a vállalkozások, családok támogatásra kerülne a középpontba. Ezért a Magyar Állandó Értekezlet december 1-i ülésén azt javasolják majd, hogy külhoni magyar családi vállalkozók évét hirdessék meg tematikus évként 2017-re. Az államtitkár elmondta: az idei programra 750 millió forint állt rendelkezésre, jövőre tervek szerint 1 milliárdot különítenének el. Rámutatott: amellett, hogy 2010-14 között meghozták a szimbolikus jogszabályokat és törvényeket, amelyek nagyon kellettek a nemzet közjogi egyesítéséhez, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szülőföldön való boldogulásra. Kitért a demográfiai helyzet tarthatatlanságára, az elvándorlás és az asszimiláció problémájára, ami mint mondta, számos megoldandó kérdést vet fel.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet főigazgatója  beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság gazdasági értelemben is sokszor hátrányos helyzetben van, de reményei szerint szervezettséggel, összefogással ezt a relatíve hátrányos helyzetet előnnyé tudják kovácsolni.

Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója kiemelte: kilenc esettanulmányt készítettek. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a külhoni magyar területeken mintegy 40 ezerre tehető a fiatal magyar vállalkozók száma. Erdélyben 20-23 ezer, Felvidéken 10-12 ezer, Délvidéken 4-5 ezer, Kárpátalján 2,5 ezer, Dél-Baranya és Muravidék közel száz lehet a számuk. A nagyvárosi övezetek mellett a mezőgazdasággal foglalkozó területeken, ilyen tevékenységekhez kapcsolódva lelhetők fel főként. Egyaránt jellemző a családi gazdaság, vállalkozások átvétele és az önerőből, saját elhatározásból indított vállalkozások. Kétharmaduk férfi, nagy részük családban él, egy gyermeket nevelnek, s közel ötven órát dolgoznak hetente.

Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy az elvándorlással szemben az otthonmaradást választották – közölte Csite András, hozzátéve a sikerhez a bátorság, a kitartás, a szorgalom, az innovativitás, a szaktudás mellett a támogató családi környezetet, a szakmai és piaci beágyazottságot is szükségesnek tartották. Hozzátette: Délvidéken és Kárpátalján inkább hátrányosan élik meg a helyzetüket a fiatal magyar vállalkozók, Erdélyben minden második válaszadó azt jelezte, nem érzékel különbséget, s negyedük tartotta rosszabbnak a helyzetét, a Felvidéken 62 százalék nem tapasztalt hátrányos megkülönböztetést a többségi nemzethez tartozókkal szemben.

„A fiatal vállalkozók pénzügyi támogatást, személyre szabott képzést, tanácsadást, a kapcsolatteremtés segítését, és a magyarországi piacra való belépés támogatását várják” – közölte Csite András, aki kiemelte: egy vállalkozás alapítása egyúttal az otthon maradás melletti döntést jelenti.

Forrás: MTI

A megyék feladata, hogy felvállalják a vidék életének szervezését

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége  A vidék teszi a dolgát címmel konferenciát szervezett a magyar vidék helyzetéről és lehetőségeiről, mely november 24-én, a Pest Megyei Önkormányzat dísztermében került megrendezésre. Az esemény a Vidékstratégia 2016 konferenciasorozat részeként, a Herman Ottó Intézettel (HOI) együttműködésben, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ szakmai támogatásával valósult meg.

A rendezvénnyel a MÖOSZ arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a vidék életének szervezése a helyi emberek, a megyei önkormányzatok és az országos kormányzati szervek közös feladata. Ennek megfelelően az előadók sorában megyei önkormányzatok elnökei, kormányzati szereplők, valamint helyi (megyei) civil és gazdasági szervezetek vezetői egyaránt szerepeltek.

img_2544

A fotón balról jobbra: Szabó Gellért, Makai Martina, Oláh Gábor, Szabó István

Az előadások három fő téma köré csoportosultak: a vidéki gazdaság megerősítése, a vidéki társadalom szervezése és a vidék működését biztosító állami tevékenységek szervezése. A konferencián három szekcióban összesen 18 felszólalás hangzott el, melyek konkrét történeteken keresztül járták körbe a vidék számára fontos kérdéseket.

A konferenciát Szabó István, a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a MÖOSZ és a megyék feladata az, hogy felvállalják a vidék életének szervezését. Elsősorban azokat az ügyeket és kezdeményezéseket kell felkarolniuk, melyek a helyi közösségek számára fontosak – amelyek jobbá teszik a helyiek életét, s előre viszik a magyar vidéket.

img_2519

Szabó István

Az első szekcióban felszólalt Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára, aki a terület- és településfejlesztés aktualitásairól tartott előadást, különös tekintettel a megyei és területi önkormányzatok uniós fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre.  Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára bemutatta a Szelíd térségfejlesztés nevű, helyi gazdaságfejlesztést célzó programsorozatot, amely az NFM és a HOI együttműködésében valósult meg. Emellett olyan vidéki szervezeteket mutatott be, melyek a környezetvédelem és fenntarthatóság ügyéért állnak ki, többek között a Klímabarátok Egyesületét és a Magyarország Éghajlatvédelmi Szövetségét.

img_2600

Mezőszentgyörgyi Dávid

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója, a rendezvény társkonferenciájának szervezője is előadást tartott. Olyan sikeres vidéki projekteket vett számba, amelyek uniós finanszírozási forrás támogatása nélkül valósultak meg, mint például a Mesés Hetés kezdeményezés vagy a Tanyafejlesztési Program.  A szekció utolsó felszólalója Szabó Gellért, a Faluszövetség elnöke és Szentkirály polgármestere, aki saját községének példáján mutatta be, hogy mi tehet élővé egy vidéki kistelepülést. A közösségi összefogás erejét hangsúlyozta, amit a fejlődés egyik legfontosabb alapkövének tart. Rámutatott, hogy a falvak társadalmi, politikai jelentősége nagyobb, mint ahogyan azt a közfinanszírozás jelenlegi rendszere értékeli.

A második szekciót Csatári Bálint geográfus, egyetemi oktató nyitotta meg. Felszólalásában az elmúlt évtizedek legfontosabb vidékkutatásait idézte meg, melyek a tudományos kutatás és a gyakorlati vidékfejlesztés között sajátos átmenetet jelentenek. Hangsúlyozta, hogy bármilyen vidékstratégia csak akkor lehet sikeres, ha biztos elméleti alapokon nyugszik. Beszélt többek között a vidék népesség meg- és eltartó erejének vizsgálatáról, valamint a tanyakutatási programról is. Németh Nándor településfejlesztési szakember, a Gyulajért Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mutatta be a Tolna megyei Gyulaj példáján keresztül, hogy egy hátrányos helyzetű, elszegényedett falu miként képes fordítani a sorsán. Kiemelte, hogy nincs egységes, mindenhol jól működő recept. A gyulaji tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen település fejlesztését a helyi gazdaság fejlesztése, a közösségfejlesztés valamint a hitélet és erkölcsi megújulás hármas rendszerében érdemes megközelíteni.

img_2775

A fotón balról jobbra: Kálmán Peregrin, Horváth Tihamér, Csatári Bálint, Skuczi Nándor, Németh Nándor és Tuczainé Régvári Marietta

Horváth Tihamér építési vállalkozó, a kehidai termálfürdő ügyvezetője néhány éve önellátó, a lehető legkevesebb köztes szereplőt beiktató mintagazdálkodást hozott létre vindornyalaki birtokán. Előadásában a munka és az elért eredmények megbecsüléséről, valamint a jó életérzés tudatos keresésének fontosságáról beszélt. Skuczi Nándor a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke előadásában azt mutatja be, hogy a megyék, a megyei és települési önkormányzatok milyen szerepet tölthetnek be a helyi “kincsek”, a megyei kultúra, értékek és identitás megőrzésében. A Nógrádikumok bemutatása mellett a megyenapok közösség-összetartó szerepét emelte ki.

Tuczainé Régvári Marietta a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Kríziskamra Mintaprojektjét ismertette, melynek keretében megváltozott munkaképességű embereknek teremtenek munkalehetőséget. A modell lényege, hogy a karitász egyházi intézményekben biztosítja a munkavégzés körülményeit, miközben a foglalkoztató minden esetben egy nagyvállalat. Kálmán Peregrin ferences szerzetes, a Mátraverebély-Szentkúti kegyhely igazgatója előadásában azt mutatja be, hogy a nemzeti kegyhellyé nyilvánítás és a felpezsdülő vallási életet kiszolgáló beruházások miként váltak a halmozottan hátrányos helyzetű Nógrád megyei település felzárkózásának motorjává.

img_2830

Czibere Károly

A konferencia harmadik, egyben utolsó szekcióját Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára nyitotta meg. Előadásának fő témája a szociális szolgáltatások fejlesztése, elérhetőségének javítása és a komplex programokon keresztüli közösségfejlesztés volt. Hangsúlyozta, hogy ezek a szolgáltatások csak akkor tudnak hatékony segítséget nyújtani, ha van egy olyan helyi szereplő, aki összehangolja azokat, így biztosítva hosszú távon is fenntartható működésüket. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a természetvédelem és a tájvédelem fontosságáról beszélt, továbbá bemutatta az egyedi tájértékek rendszerét, illetve a néhány éve alapított Magyar Tájdíjat.

videk_konferencia32

A fotón balról jobbra: Keczkó Péter, Czibere Károly, Szabó Róbert, Rácz András, Naszvadi Balázs, Seszták Oszkár

Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke a területi egyenlőtlenségekről beszélt, melyek a területfejlesztés egyik legnagyobb kihívásának tekinthetőek. Különösen akkor, ha nemcsak vidék és főváros dimenziójában, hanem például egy megye területén belül is érvényesülnek, mint Heves megyében is. Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat elnöke előadásában a határokon átívelő együttműködésekről, a kulturális örökségvédelemről és az ebben rejlő fejlesztési lehetőségekről beszélt. A Középkori Templomok Útja nevű projektet mutatta be: a több országon átívelő közös turisztikai útvonal a Kárpát-medence egyik legmeghatározóbb tematikus útvonalává nőtte ki magát az elmúlt években.

Keczkó Péter, a nagycserkeszi Penta TÉSZ termelői szövetkezet elnöke a 2015-ben, a meggypiacon lezajlott árharc előzményeit és legfontosabb történéseit ismertette. Történetük arra mutat rá, hogy a vidéki termelők összefogással komoly eredményeket képesek elérni. Naszvadi Balázs, a Tolna Megyei Önkormányzat Vidék- és Területfejlesztési Osztályának vezetője azt járta körbe, hogy milyen lehetőségeket jelenthet a Sió menti környezeti, gazdasági és társadalmi fejlesztések összehangolása egy nagyszabású fejlesztési projekt keretében.

img_2974

Kovács Sándor

A konferenciát Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke zárta. Felhívta a megyék figyelmét, hogy nem elég, ha a vidék csak teszi a dolgát – a mindennapi rutinok továbbvitele mellett elengedhetetlen a folyamatos megújulás, új utak és lehetőségek keresése, új feladatok felvállalása. Ez a konferencia a megújuláshoz vezető út első, ámde annál fontosabb lépése.

Meghívó a külhoni fiatal magyar vállalkozókat vizsgáló kutatás zárórendezvényére

A HÉTFA elemzői adnak elő a Nemzetpolitikai Kutatóintézet november 25-i ‘”Megkapaszkodás, gyarapodás, bátorítás. Jelentés a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről – kutatási beszámoló” című konferenciáján a Magyarság Házában.

kulhoni-840x464

A rendezvény a „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” program keretében, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében készült kutatást mutatja be, amely a külhoni magyarok által lakott régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére fókuszál.

A konferencián Csite András, a HÉTFA igazgatója Fiatal magyar vállalkozók külhonban címmel a jelentés főbb megállapításait és javaslatait ismerteti. Czaller László, a HÉTFA elemzője a külhoni magyar diákok vállalkozási hajlandóságáról és a vállalkozásalapítással kapcsolatos véleményéről készült felmérést mutatja be. Geambasu Réka, a HÉTFA tudományos főmunkatársa a külhoni magyar vállalkozók és vállalkozások körében készített lekérdezés főbb eredményeiről tart előadást.

Részvételi szándékát, kérjük, az npki@bgazrt.hu e-mail címen jelezze. A konferencia meghívója ide kattintva érhető el.

Elkészült a Zalai foglalkoztatási paktum megvalósíthatósági tanulmánya

A HÉTFA vezetői a Közjó Műhelyen

Balás Gábor és Csite András, a HÉTFA ügyvezetői a Közjó Műhely című rendezvényen vettek részt. A találkozó központi kérdése az volt, hogyan lehet a keresztény szemléletet és értékrendet megmutatni a világnak.

A Műhelyen közel száz keresztény értelmiségi szakember – tudósok, művészek, üzletemberek, közéleti és egyházi személyiségek – kereste azokat az üzeneteket, melyekkel a keresztény tanítást napjainkban is sikeresen meg lehet fogalmazni a szélesebb nyilvánosság számára. Balás Gábor a Fejlődés – gondolkodás, Csite András pedig az Anyagi javak – emberi értékek szekcióban szólt hozzá.

Az eseményről további részletek ide kattintva olvashatók.

A vidék teszi a dolgát – konferencia a magyar vidék helyzetéről és lehetőségeiről

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége A vidék teszi a dolgát címmel konferenciát szervez 2016. november 24-én, 10:00 és 16:30 között, a Pest Megyei Önkormányzat Dísztermében. A konferencia a Vidékstratégia 2016 konferenciasorozat részeként, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemzőközpont szakmai támogatásával valósul meg.

800px-berkenye_falu_latkepe

A konferencia célja számba venni, hogyan lehet gazdagabb a magyar vidék, mit tesznek és tehetnek ennek érdekében a helyi élet gazdasági, közösségi vezetői, a megyei önkormányzatok és a kormányzati szereplők.

Az esemény előadói a vidéki élet szervezésének kiemelkedő szereplői, illetve a kormány és a megyei önkormányzatok vezetői.  A rendezvényt Fehérvári Tamás, a MÖOSZ elnöke nyitja meg. Előadóink között van Cseresnyés Péter államtitkár (NGM), Czibere Károly államtitkár (EMMI), Rákossy Balázs államtitkár (NGM), Makai Martina helyettes államtitkár (NFM), Rácz András helyettes államtitkár (FM), Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató (Herman Ottó Intézet), Csatári Bálint (MNVH volt elnöke), Horváth Tihamér (Kehida Termál), Naszvadi Balázs (Tolna Megyei Önkormányzat), Németh Nándor (Gyulajért), Szabó Gellért elnök (Faluszövetség, Szentkirály község polgármestere), Szepesi Balázs igazgató (HÉTFA Kutatóintézet), Eperjesi Tamás igazgató (Herman Ottó Intézet), Seszták Oszkár elnök (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat), Skuczi Nándor elnök (Nógrád Megyei Önkormányzat), Kovács Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat).

A konferenciára online itt tud regisztrálni. Email-es regisztráció a megyekonferencia@hetfa.hu email címen keresztül lehetséges. A részletes programról és az előadókról folyamatosan frissülő információkat olvashat a konferencia facebook eseményén.

A HÉTFA készíti a Muravidék gazdaságfejlesztési stratégiáját

A gazdaságfejlesztési stratégiát október 12-én mutatták be a Bánffy Központban. A fejlesztési programot Horváth Ferenc, az Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Szilágyiné Bátorfi Edit ljubljanai magyar nagykövet és Csite András, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője ismertette.

strat42161

Magyarország a 2017-es költségvetési törvényben 500 millió forintot irányoz elő a muravidéki, nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdaságfejlesztésének támogatására, melynek kiemelt területei a turizmus és a mezőgazdaság, valamint a vállalkozások javítása, illetve a befektetés-ösztönzés.

Csite András a bemutatón hangsúlyozta, hogy a Muravidék a magyar–szlovén gazdasági kapcsolatok hídja lehet – rendkívül nagy lehetőségek rejlenek a gazdasági kapcsolatokban, a befektetések ösztönzése ezért is különösen fontos célkitűzés.
Az első pályázati felhívások a tervek szerint 2017. február-március környékén látnak napvilágot. A fejlesztési program lebonyolítását a külön erre a célra létrehozott Muravidéki Gazdaságfejlesztési Központ koordinálja. A gazdaságfejlesztési stratégia bemutatásáról a Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja számolt be részletesebben.

Fórum Kína és a közép-kelet-európai országok gazdasági együttműködéséről

Piross Antal, a HÉTFA munkatársa a kínai Central Translation and Compilation Bureau think tank varsói fórumán vett részt.

img_20161024_112022303_hdr

Kína “16+1” elnevezésű kezdeményezése a tizenhat közép-kelet-európai országgal való gazdasági együttműködést szorgalmazza. A szervezet ennek kapcsán hirdetett fórumot a lengyel fővárosban, melyre minden országból egyetemi kutatócsoportokat és kutatóintézeteket hívtak meg. Magyarországot a HÉTFA és a Századvég képviselte.

Az eseményen az országok a Kínával való gazdasági kapcsolatokat, illetve a térségi kooperáció lehetőségeit elemezték, a rendezvény végén együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá. A fórumot követően a kínai kutatóintézet tagjai Budapestre is ellátogattak, a lehetséges közös munkáról egyeztettek a HÉTFA-val.