Hatásvizsgálati konferencia a HÉTFA szervezésében

Ösztönzések és intézmények szerepe a társadalompolitikák sikerében – Hatásvizsgálati tapasztalatok címmel konferenciát szervez a HÉTFA és a Széchenyi István Szakkollégium április 28-án 9:00 és 14:00 között, az Aranytíz Kultúrházban (1051 Budapest, Arany János u. 10.).

A konferencia Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo decemberben magyarul is megjelent, A szegények gazdálkodása című kötetében összefoglalt kutatási megközelítés példáit, módszertani kérdéseit elemzi (a könyvet bemutató írásunk itt érhető el). A rendezvény szakmai programja a hatásvizsgálati gyakorlatok és kutatási eredmények bemutatására fókuszál. Az előadások bemutatják, hogyan járul hozzá a társadalompolitikai intézkedések eredményességéhez, ha jobban megismerjük a programok résztvevőinek ösztönzőit, valamint azok környezetét meghatározó intézmények működését. A konferencia az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósul meg.

A konferencia szakmai programja két plenáris előadással kezdődik. Kézdi Gábor, a Közép-Európai Egyetem docense és az MT KTI tudományos főmunkatársa a romaintegrációs programok hatásvizsgálatairól tart előadást. Antonio Silva, a londoni The Behavioural Insight Team vezető tanácsadója pedig szegénység és a döntéshozás kérdéskörével foglalkozik. A szakmai program két, párhuzamosan zajló szekció keretében folytatódik. Az egyik szekció a hatásvizsgálatok módszertani kérdéseit járja körbe, a másik pedig azt vizsgálja, hogy az intézmények és az ösztönzők milyen szerepet játszanak a felzárkózási programok eredményességében.

A konferencia programja ide kattintva érhető el.

A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát a konferencia@hetfa.hu email címen jelezheti. Kérjük, jelentkezésében tüntesse fel, hogy melyik szekción szeretne részt venni. Az eseménnyel kapcsolatban folyamatosan frissülő információkat olvashat a konferencia facebook eseményén.

Csite András az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén adott elő

Csite András, a HÉTFA igazgatója és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) főigazgatója március 28-án az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén mutatta be a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetét feltérképező elemzés eredményeit.

Csite András és Kántor Zoltán

A kutatási jelentés a HÉTFA és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében, a külhoni magyarok által lakott régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére fókuszáló kutatás keretében készült 2016-ban.

A kutatási jelentés ide kattintva elérhető.

Balás Gábor a Portfolio fejlesztéspolitikai konferenciáján

Balás Gábor, a HÉTFA ügyvezetője a Portfolio Uniós források 2017 c. konferenciáján vett részt, „Az EU-források felhasználási tapasztalatai – Gyorsaság és/vagy fenntarthatóság?” témakörében rendezett panelbeszélgetésen.

A panelbeszélgetés résztvevői. Fotó: Portoflio

Beszélgetőpartnere Csepreghy Nándor miniszter-helyettes, parlamenti államtitkár (Miniszterelnökség), Kadlok Nándor, az Equinox Consulting Kft ügyvezetője és Kovács Zoltán, a Rekontir BPM Kft. ügyvezető igazgatója voltak.

Balás Gábor egyértelműen az uniós forrásokat támogató, hasznosságukat elismerő álláspontot képviselte. Ugyanakkor arra felhívta a figyelmet, hogy a pénzek sokkal kevésbé hatnak, mint azt sokan várják vagy becsülik (A HÉTFA tanulmánya az uniós források gazdaságfejlesztési és növekedési hatásairól ide kattintva elérhető.) Ennek köszönhető, hogy a fejlesztési projektek 2016-os leállása ellenére a nagy gazdasági visszaesés elmaradt – az elmúlt fejlesztési ciklusokban az uniós források nélkül is lett volna gazdasági növekedés. Sok szál vezethető vissza arra, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legnyitottabb gazdasága, így a fejlesztéspolitika keresleti hatásainak jó része a külkereskedelemre gyakorolt hatásban csapódik le és nem a hazai GDP-ben.

A HÉTFA ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a fejlesztéspolitikának a vállalkozások racionalitásával is érdemes lenne számolnia: cégek legtöbbször olyan fejlesztési projektekbe vágnak bele a források segítségével, amelyeket egyébként is megvalósítanának. Emiatt a fejlesztéspolitika egyik legfőbb hatása a fejlesztések előrehozatala és nem új irányok indítása. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy nem a gazdasági növekedésre, hanem csak a GDP szintre hat.

Az előzetes várakozások szerint 2020-tól jelentősen megnő a visszatérítendő támogatások szerepe, ennek ellenére nagyon keveset lehet tudni még ezeknek a forrásoknak az eredményeiről, hatásairól. Balás Gábor szerint fontos lenne, ha a témával kapcsolatban komoly értékelések indulnának el a mostani ciklusban.

Főző Zsolt előadása a Backstage fórumon

Főző Zsolt, a HÉTFA elemzője a 2016-os Zeneipari Jelentés legfontosabb eredményeit mutatta be a Cseh Tamás Program Backstage fórumán. Az előadást követően a kutatás tanulságait dr. Horváth Péterrel, a ProArt igazgatójával közösen vitatták meg.

Fotó: MoZo

A jelentés, melyet a ProArt megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet munkatársai készítettek, a sokszínű zeneművészeten belül elsősorban a könnyűzenével foglalkozik. A 2015. évi iparági trendekről, volumenekről, hangsúlyokról és folyamatokról ad átfogó képet. Elemzi a zenefogyasztási trendeket, a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdéseket, a zeneoktatás helyzetét. Az eredményekből szemezgetve a legérdekesebb eredmények az Összkép magazin Zene sorozatában olvashatóak.

Saád József a HÉTFA Műhely vendége

Saád József szociológus, a Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány vezetője Mi legyen a Hortobággyal? Fejlesztési kényszerek és koncepciók címmel tartott előadást.

Saád József a HÉTFA-ban

Saád József azt mutatta be, hogyan alakult a Hortobágy története az elmúlt másfél évszázadban. Előadása alapján három fundamentális ellentét rajzolódik ki, melyek végighúzódnak a Hortobágy történelmének elmúlt másfél évszázadán. Egyrészt a természetnek alárendelő földhasználat és a természet formálására törekvő hasznosítás ellentmondása. Másrészt a földet termőterületnek tekintő gazdasági ráció érvényesítése és az ősi magyar pusztát megőrizni akaró szimbolikus szempontok összeütközése. Harmadrészt pedig folyamatosan viaskodik a ’hagyjuk, hogy maguktól elrendeződjenek a dolgok’ hozzáállás és a ’rakjuk rendbe a vidéket’ modernizációs szándék.

Az Alapítvány munkatársai alapvetően az 1950-1953 közötti hortobágyi-nagykunsági kitelepítések társadalomtörténeti rekonstruálásával foglalkoznak. Időközben a kutatási horizont kibővült, a Hortobágy társadalmának történeti értelmezésére is kiemelt figyelmet fordítanak munkájuk során.

Az Összkép magazin Saád Józseffel készített korábbi interjúja ide kattintva olvasható.

Elérhető a Biztos Kezdet Program hatásvizsgálata

A HÉTFA Kutatóintézet készítette a Biztos Kezdet Program hatásvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából. Az értékelés a program keretében létesített gyerekházak működési körülményei és szakmai kapcsolatai mellett elsősorban az intézmények várható jövőbeli megtérüléseire koncentrál.

 

A kutatás keretében egyrészt a gyerekházak környezetében működő és a gyerekházas településekhez hasonló adottságú, de gyerekházzal nem rendelkező iskolákat, óvodákat, pedagógiai szakszolgálatokat és egészségügyi szolgáltatókat vizsgáltuk. Emellett 17 esettanulmány készült, melyek egy-egy gyerekház működését elemzik részletesen.

Az hatásvizsgálat eredményei szerint a gyerekházak hatékonyan segítették, hogy a megcélzott gyermekekhez (és szüleikhez) elérjenek a szociális és egészségügyi ellátórendszer támogatásai. Az intézmények több év alatt, de sikeresen beilleszkedtek a helyi közösség életébe, bár az együttműködések legtöbb esetben informálisak, személyhez kötöttek. Az esettanulmányok alapján a gyerekházak legfőbb szövetségesei a védőnők, másodsorban az óvodák, míg a családsegítőkkel nagyon vegyes a viszony és a gyerekorvosok is inkább csak addig működtek együtt a gyerekházakkal, amíg azokkal szerződéses viszonyuk volt.

A tanulmány ide kattintva érhető el.

Nemzetközi workshop a HÉTFA közreműködésével

Március 1-2. között kétnapos nemzetközi workshopot rendeztek Hévízen a Transforming your city Erasmus+ projekt keretében. A program szervezését és lebonyolítását a HÉTFA Nemzetközi Projektiroda munkatársai koordinálták Hévíz Város Önkormányzata megbízásából.

A hévízi workshop fókuszában a város sportfejlesztési lehetőségei álltak. Papp Gábor, Hévíz polgármestere a projekt kapcsán tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy fontos a fiatalabb generációk bevonása a város jövőjének tervezésébe. A városvezetés előtt álló egyik legfontosabb kihívás a fiatalok megtartása, ehhez pedig fontos, hogy a város számukra is szerethető legyen.

A szakmai programok mellett a fiatalok megismerkedhettek a várossal, valamint a magyar kultúrával és gasztronómiával is. Az eseményről részletes beszámoló olvasható Hévíz Város honlapján.

Új munkatársakat keres a HÉTFA

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ elemző- és elemzésszervező illetve senior elemző, projektvezető munkatársakat keres. A meghirdetett pozíciók leírásai és további információk az alábbi linkekre kattintva érhetőek el.

Elemző- és elemzésszervező

Senior elemző, projektvezető

Pályázatát kérjük, a felveteli@hetfa.hu e-mail címre küldje, mely tartalmazza önéletrajzát, motivációs levelét, valamint annak a személynek a nevét és elérhetőségét, akitől referenciát kérhetünk tapasztalatairól, felkészültségéről. Kérjük, az email tárgyában tüntesse fel, hogy melyik pozícióra jelentkezik.

Motivációs levelében térjen ki arra, hogy melyek eddigi jelentősebb kutatói, elemző munkái és szervezési tapasztalatai, illetve arra, hogy teljes állásban, részmunkaidőben vagy külsős munkatársként szeretne nálunk dolgozni.

JELENTKEZÉSI  HATÁRIDŐ: 2017. március 28. 18:00

Gyakornokot keres a HÉTFA

Érdekel a közszféra, a városfejlesztés vagy a nemzetközi projektmenedzsment? Szívesen kipróbálnád magad cikkíróként? Szeretnél belelátni egy dinamikus, fiatal kutatócsapat munkájába?A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ gyakornokot keres az alábbi területekre. A linkekre kattintva további részletek érhetőek el.

Az önéletrajzokat és motivációs leveleket a felveteli@hetfa.hu címre várjuk. Az email tárgyában kérjük, jelöld meg, hogy melyik területre jelentkezel. Pályázatodban kérjük, tüntesd fel, hány órát tudsz dolgozni hetente.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2017. március 28. 18:00 

Szabó-Morvai Ágnes a HÉTFA Műhely vendége

Február 27-én mutatta be Szabó-Morvai Ágnes a HÉTFA műhelytanulmány sorozatban megjelent, Lovász Annával közösen írt tanulmányát, mely egy önálló Műhely előadás keretében került megvitatásra. Az előadást Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója korreferálta. 

A tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat a gyerekek óvodai elhelyezésének lehetősége az anyák munkakínálatára. A szerzők tizenkét ország részletes adatait elemezték – mindegyik esetben azt vizsgálták, hogy az óvoda megkezdése és az anya elhelyezkedése között milyen erős az összefüggés.

Szabó-Morvai Ágnes és Scharle Ágota

Elemzésük arra épül, hogy az óvoda munkaerőpiaci hatása nagyban függ az intézményi környezettől. Ilyen intézményi tényező, hogy mennyire kínál a munkaerőpiac rugalmas lehetőségeket, milyenek az anyasági ellátások, mit gondol a társdalom a család és a munka fontosságáról. Mivel az óvodai ellátás körülményei és ezek az intézményi tényezők nem függetlenek egymástól, nehéz megragadni a kölcsönhatásokat. Az eredmények azonban arra utalnak, hogy a közös intézményi, kulturális miliő hatása jelentős. Erre példa, hogy az óvoda és az anyák munkavállalása közötti mintázatok hasonlóak a visegrádi országokban.

A HÉTFA műhelytanulmány-sorozat a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával valósulhatott meg.

HÉTFA Műhelytanulmány-konferencia

Február 24-én rendeztük meg a HÉTFA Kutatóintézet Műhelytanulmány-konferenciáját, melynek keretében a 2016-ban készült műhelytanulmányokat mutatták be a HÉTFA munkatársai.

Elsőként Herczeg Bálint mutatta be munkáját, melyben azt vizsgálta, hogy a roma és nem roma fiatalok végzettségbeli egyenlőtlenségében van-e szerepe a nemek közti különbségeknek. Az elemzés alapjául Hajdú Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor 2014-es tanulmánya szolgál, mely a roma és nem roma fiatalok középiskolai pályafutását és azok eltérését vizsgálta, de a nemi különbségek feltérképezése nem volt célja. A tanulmány módszertanilag megismétli a 2014-es munkát. A TÁRKI Életpálya felmérésének adataival dolgozik, amely 10 000 magyar fiatal életét követte nyomon 2006 őszétől évi rendszerességgel egészen 2012 nyaráig.

Herczeg Bálint előadása

Az eredmények ismételten azt mutatják, hogy a roma fiatalok nagyobb valószínűséggel morzsolódnak le, mint a nem roma fiatalok. Ugyanakkor, a kutatás hipotéziseit megcáfolva, a nemi különbségek szerepére nem sikerült bizonyítékot találni – a roma fiúk és lányok nem térnek el a lemorzsolódás valószínűségében. Az viszont kimutatható, hogy a roma lányok, ha kimaradnak az iskolából, nagyobb valószínűséggel vállalnak gyermeket, de a gyermekvállalás és az iskolaelhagyás nem ok-okozati összefüggésben vannak egymással, hanem szimultán döntésként jelennek meg.

Herczeg Bálint: Nemi különbségek a roma fiatalok középiskolai teljesítményében

 

Czaller László  és Major Klára tanulmánya a képzett és képzetlen munkavállalók termelékenységének különbségét elemezte. Az írás egy nagyobb empirikus kutatás előkészítésének tekinthető, a téma főbb elméleti kereteit és hazai trendjeit tekinti át. A rendszerváltás első évtizedében a képzettek termelékenységi előnyének növekedése volt megfigyelhető. Ezt három tényező magyarázza. Egyrészt ebben az időszakban jelentős volt a termelési technológiák megújítása, ami általában a képzettek hozzáadott értékét, munkaerőpiaci keresettségét növeli. Ehhez kapcsolódóan a városias térségek voltak a növekedés gócai, ami az oda koncentrálódó szellemi tőkét hozta helyzetbe, ott inspirálta a fejlődést. Harmadrészt a korábbi tervgazdaság leépülésével az alacsonyan képzettek korábban mesterségesen magasan tartott foglalkoztatási aránya és bére csökkent a piaci folyamatok dominánssá válásával.

Czaller László előadása

2002 után a képzettek termelékenység javulása és a képzetlenek termelékenység romlása egyaránt lassult. Ennek egyaránt oka lehet a piacgazdasági adaptáció lezárulta, illetve az a tény, hogy a képzettek társadalmon belüli aránya jelentősen nőtt.

Czaller László – Major Klára: A képzettségi bérprémium és a termelékenységbővülés empirikus vizsgálata

 

Bördős Katalin és Major Klára tanulmánya a képzett és képzetlen munkaerő, valamint a tőke mint termelési tényezők közötti helyettesítési rugalmasságot elemezte ökonometriai módszerekkel. A téma a munkaerőpiac egyik fontos aspektusával foglalkozik, nevezetesen azzal, hogy a termelésben részt vevő szellemi és fizikai foglalkozások mennyire helyettesítik egymást. A kutatást elsősorban az motiválta, hogy a HÉTFA ágazati makromodelljével folytatott vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a makrogazdasági hatások nagysága erősen függ attól, mennyire helyettesíthető egymással a képzett és a képzetlen munkaerő. Ugyanakkor számos, munkaerőpiacot célzó beavatkozás várt hatását is nagymértékben befolyásolja ez a mutatószám, például egy minimálbéremelés vagy egy alacsony keresetűekre célzott bértámogatási program nettó foglalkoztatási hatásai is függhetnek ettől. Az elemzés újdonsága, hogy hat különböző mikroökonometriai eljárással készített becslést, illetve, hogy nem csak a gazdaság egészére, hanem ágazatokon belül külön-külön is megvizsgálta, milyen mértékben tudják a vállalatok a képzett és a képzetlen munkaerőt helyettesíteni egymással.

Major Klára előadása

Az általában alkalmazott termelési függvények problémáit kiküszöbölő, ún. transzlog megközelítésre épülő elemzés fő eredményei a következők. Egyrészt, a becslés eredménye érzékeny a becslési eljárásokra. Másrészt, a legmegbízhatóbbnak tűnő eredmények szerint a vártnál nagyobb a helyettesíthetőség a képzett és képzetlen munkaerő között. A tőke mindkét típusú munkaerővel enyhe-közepes mértékű helyettesítő viszonyban van, és ez a helyettesíthetőség a képzett munkaerővel valamivel gyengébb, mint a képzetlennel. Harmadrészt, az ágazatok között jelentősek a különbségek a helyettesítési rugalmasság tekintetében.

Bördős Katalin – Major Klára: A képzett és a képzetlen munkaerő közötti helyettesítési rugalmasság becslése

 

Mike Károly és Kiss Gábor tanulmánya azt vizsgálja, hogy hitelesek-e a vállalkozások ígéretei Magyarországon. A kutatás eredményei szerint az általában gondoltnál erősebb a vállalkozások közötti bizalom, a vállalkozások közötti kapcsolatban kiemelkedő a pozitív hitelesség szerepe, a vállalkozók szerint e hitelesség növeli az üzleti kapcsolatok sikerességét. A tanulmány megközelítése szerint az ígéretek hitelessége arra épül, hogy ígérettevő mennyire ösztönzött arra, hogy tartsa magát vállalásaihoz. Ez az ösztönző lehet belső (erkölcsi) vagy épülhet informális vagy formális külső szankciókra.

Mike Károly előadása

Az eredmények szerint az üzleti kapcsolatban álló vállalkozások döntő többsége szerint partnerük nem növeli rovásukra profitját, ha lehet, illetve úgy látják hogy üzlettársaik együttműködőek, segítőkészek, nyugodtan rájuk lehet hagyatkozni. Az elemzés eredményeit közvetetten lehet csak összevetni más országok tapasztalataival. Egy az autóipari beszállítókra vonatkozó elemzés eredményeit tekintve az üzleti kapcsolatok bizalmi szintje az amerikai, japán cégek körében tapasztalható szinten van.

Az üzleti kapcsolatok megbízhatóságát sokelemű intézményrendszer biztosítja. A személyes és piaci reputáció, az üzleti normák szerepe hasonlóan fontosnak tűnik, mint az állami, bírósági kikényszerítésé. Az elemzés eredményei szerint a szakmaiság, a szakmai közösségek által kialakított hitelesség biztosító mechanizmusok szerepe fontosabb, mint korábban gondoltuk.

Mike Károly – Kiss Gábor: Hitelesek-e a vállalkozások ígéretei Magyarországon?

A műhelytanulmány-sorozat és a konferencia a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával valósulhatott meg.

Lánczi András a HÉTFA Műhely vendége

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának előadása nyitotta meg a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Műhely sorozatának 2017-es évadát.

A beszélgetést Szepesi Balázs, a HÉTFA stratégiai igazgatója moderálta.

Rövid felvezető után sokszínű beszélgetés alakult ki.  A műhelyen szóba került a politikai kreativitás, a Corvinus egyetem helyzete és lehetéséges jövője, a magyar privatizáció története, a realista politika és a generációk szerepe a politikában.
A beszélgetésen elhangzottakról hamarosan részletes összefoglalót közlünk magazinunkban, az Összképben.

Erasmus+ projektben képviselik Hévíz városát a HÉTFA szakértői

Március 1-2 között kétnapos workshopot szervez a Hétfa Hévízen a Transforming your City c. Erasmus+ projekt keretében, Hévíz Város Önkormányzata megbízásából.

A Transforming your City projekt azért jött létre, hogy elősegítse a fiatalok és döntéshozók találkozását és párbeszédét, központi témája a városrehabilitáció. A program keretében minden résztvevő városban kétnapos workshopot tartanak, hogy a résztvevők megismerkedjenek a városok történetével, kultúrájával és együtt gondolkodjanak azon, miként lehet az elhanyagolt, nem eléggé kihasznált tereket, parkokat vagy épületeket úgy integrálni a városi szövetbe, hogy a lakosok, és elsősorban a fiatalok számára vonzó helyszínek legyenek. A projekt egyrészt inspirálhatja a várostervezést, másrészt lehetőséget ad a helyi fiataloknak nemzetközi kapcsolataik erősítésére.

Saint-Omer

A projektnyitó rendezvényre január 23-24. között került sor egy francia kisvárosban, Saint-Omer-ben, ahol a HÉTFA munkatársai, Bobák Fanni projektmenedzser és Szendrei Zsolt építész-urbanista képviselték Hévíz városát.

Soria

Második alkalommal a spanyol Soria városában gyűltek össze a résztvevők február 15-16. között. Itt a HÉTFA munkatársa, Radnai Zsuzsa projektmenedzser mellett a Hévízi Bibó István Gimnázium és Kollégium 11. osztályos tanulója, Horváth Balázs képviselte Hévíz városát. Soria – más kisebb spanyol városokhoz hasonlóan – olyan kihívásokkal néz szembe, mint a fiatalok elvándorlása és az óváros kiüresedése. A város vezetése a helyi ifjúsági tanáccsal együttműködve kezdett a problémákat csillapító hosszú távú terv megvalósításába. A Transforming your City projekt találkozója során a nemzetközi partnerek is bekapcsolódtak abba a közös gondolkozásba, hogyan alakítsák át úgy az óvárost, hogy az zöldebb és minden generáció számára élhetőbb legyen.

Mike Károly tanulmánya a Journal of Institutional Economics folyóiratban

The intellectual orders of a market economy címmel jelent meg Mike Károly, a HÉTFA Kutatóintézet tudományos főmunkatársának tanulmánya az intézményi közgazdaságtan egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Institutional Economics-ban.

A tanulmány a piacgazdaság intellektuális rendjét kívánja feltérképezni. Három esettanulmány alapján arra keresi a választ, hogy az intellektuális viták és az azokat támogató intézményrendszerek milyen hatást gyakorolnak a piacgazdaságra. Következtetései szerint ezt az intellektuális rendet is a kapitalizmus fundamentális intézményei közé kellene sorolni, mint a tulajdont vagy a szerződéseket.

A tanulmány ide kattintva érhető el.

Meghívó a HÉTFA Műhelykonferenciájára

Február 24-én konferenciát tartunk irodánkban, ahol a 2016-ban készült műhelytanulmányainkat mutatjuk be.

A rendezvényen a HÉTFA munkatársai ismertetik kutatásaikat. Herczeg Bálint, a HÉTFA tudományos főmunkatársa a roma fiatalok középiskolai teljesítményében megmutatkozó nemi különbségekkel foglalkozott. Czaller László, a HÉTFA elemzője Major Klárával, a HÉTFA kutatási igazgatójával közösen a képzettségi bérprémiumot vizsgálta. Bördős Katalin, a HÉTFA elemzője A képzett és a képzetlen munkaerő közötti helyettesítési rugalmasság becslése című, Major Klárával közösen jegyzett tanulmányát mutatja be. Mike Károly, a HÉTFA tudományos főmunkatársának pedig azt járja körbe, hogy hitelesek-e a magyar vállalkozások ígéretei.
A részletes program ide kattintva olvasható.

Részvételi szándékát, kérjük, legkésőbb február 23-ig jelezze Major Kláránál, a HÉTFA kutatási igazgatójánál a majorklara@hetfa.hu email címen.

A konferencia a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával valósul meg.

Balás Gábor a Lánchíd és a Civil rádióban

Balás Gábor, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója A szegények gazdálkodása című kötet kapcsán adott interjút a Lánchíd Rádió Kalauz és a Civil rádió Reggeli című műsorában.

A rádióinterjúkban Balás Gábor hangsúlyozta, hogy amikor szegényekről beszélünk, nemcsak egy heterogén csoportról, hanem mindenek előtt emberekről van szó, egyéni sorsokról és döntésekről. Ezért a szegények segítése minden esetben az adott egyén döntésén is múlik: csak akkor tudunk igazán segíteni, ha olyan módon és olyan eszközökkel tesszük, amelyek a szegények életmódjával, szokásaikkal és döntéseikkel is összefér. Például önmagában nem elég, ha egy elmaradott faluban iskolát nyitnak. Mivel a mélyszegénységben élők számára sokszor a napi megélhetés is probléma, az oktatás mint hosszútávon megtérülő befektetés, számukra értelmezhetetlen.

Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo A szegények gazdálkodása című kötetének magyar fordítása december végén jelent meg a Balassi Kiadó, a HÉTFA Kutatóintézet és a Széchenyi István Szakkollégium együttműködésében. Az Összkép magazin kapcsolódó cikke ide kattintva olvasható.

Karácsonyi könyvbemutató: A szegények gazdálkodása

Kedden délután tartottuk Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo A szegények gazdálkodása című kötetének bemutatóját, amely a Balassi Kiadó, a HÉTFA Kutatóintézet és a Széchenyi István Szakkollégium együttműködésében jelent meg.

A sajtótájékoztatóval egybekötött könyvbemutatón Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója és Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója méltatta a kötetet. A beszélgetést Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója moderálta.

20161220_123354

Czibere Károly szociálpolitikai történeti pillanatnak nevezte a kötet hazai megjelenését. Kiemelte, hogy a könyv egyik legnagyobb erénye, hogy a részletgazdag képet rajzol a szegénységről, ezáltal segíti annak mélyebb megértését – közelebb viszi az olvasót a társadalmi valósághoz, egyúttal hozzájárul a szegénység visszaszorítása érdekében tett lépések sikeresebbé tételéhez. A kötet innovatív erővel bír, ugyanis számos gyakorlati példát, sikeresen alkalmazott módszert és esetleírást tartalmaz. Emellett módszertani alapossággal íródott: hiteles, jól bevált és eredményes programokról számol be a szerzőpáros.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a könyv alapjaiban változtatja meg a szegénységről való gondolkodás módját: a hazai közbeszédben elsősorban csak jövedelmi szegénységről esik szó, a szegénységet pedig homogén csoportként ábrázolják. A kötet viszont differenciált társadalmi rétegként közelíti meg a szegénységben élőket.

Tóth István György a kötet három vonását emelte ki. Egyrészt, az emberek viselkedéséről: feltételezések helyett megfigyelésen alapuló adatokkal dolgozik. Másrészt rámutat, hogy hogy a mélyszegénységben élők is racionális döntéseket hozó társadalmi csoport, sajátos döntési és viselkedési szabályokkal. Harmadrészt pedig a szegények és a szociálpolitika egymáshoz való viszonyát helyezi új megvilágításba.

Balás Gábor azt hangsúlyozta, hogy a könyvből legalább annyit lehet tanulni a középosztályról is, mint a szegényekről. A kötet rávilágít arra, hogy a középosztálybeliek döntéseit intézmények befolyásolják, amelyek a mindennapi élet részévé váltak (egészségügyi ellátás vagy a közszolgáltatások, mint a folyóvíz vagy a villany), ellentétben a szegényekkel.

Kiemelte, hogy a könyv sokat segíthet abban, hogy ezek az új megközelítések a szakpolitikai döntéshozatali folyamatokba is beépüljenek – felhívja a figyelmet, hogy a szegények nemcsak tárgyai, hanem alanyai a szociálpolitikai intézkedéseknek.

Lieli Róbert a HÉTFA Műhely vendége

Lieli Róbert közgazdász A Növekedési Hitel Program hatása a vállalatok beruházásaira címmel tartott előadást a HÉTFA Kutatóintézetben.

A CEU docense, a Magyar Nemzeti Bank egykori vezető elemzője előadásában a Növekedési Hitel Programot (NHP) eddigi tapasztalatairól beszélt. A beruházási hiteleket kínáló programot a Magyar Nemzeti Bank hirdette meg 2013-ban kis- és középvállalkozások számára.

Az elemzési eredmények azt mutatták, hogy a program eredményessége fordítottan arányos a résztvevő vállalatok méretével. Az NHP a kisvállalkozások körében sikeresnek tekinthető, míg a középvállalkozások körében inkább csak meggyorsította a beruházások ütemét.

Megjelent a Zeneipari Jelentés 2016

A ProArt megbízásából a HÉTFA készítette az ez évi jelentést a magyar zeneiparról. Munkánk elérhető a zeneipar.info honlapon.

A zenének gazdasági súlyánál jóval nagyobb a társadalmi hatása, hiszen közvetlen kapcsolata van a lakosság legnagyobb részével. A zenehallgatók érzelmeire hat, mondanivalót közvetít, ezért tömegeket tud megmozgatni egy-egy cél érdekében.

A jelentés a sokszínű zeneművészeten belül elsősorban a könnyűzenével foglalkozik. A 2015. évi iparági trendekről, volumenekről, hangsúlyokról és folyamatokról ad átfogó képet.

 

front_zeneipari_jelentes_16

Új könyv a Hétfától: megjelent magyarul A szegények gazdálkodása című könyv

Ma jelent meg Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo A szegények gazdálkodása című kötete a Balassi Kiadó, a Hétfa Kutatóintézet és a Széchenyi István Szakkollégium együttműködésében. A könyvet december 20-án mutatjuk be a Balassi kiadó Könyvesboltjában.

A világhírű könyv alapjaiban újítja meg meg a szegények gazdasági tevékenységéről alkotott képet. Elemzései a harmadik világban élő emberekről mesélnek, de ezek a történetek sokkal közelebb vannak hozzánk, mint elsőre gondolnánk – a magyar olvasó is ráismer benne a szegényekről alkotott saját képének korlátaira.

A könyv gondolkozásra, a mélyszegénységben élők problémáinak jobb megismerésére sarkall.  Bízunk benne, hogy megjelenése tartalmas vitákat generál, új kutatások és jobb szociális programok létrejöttét segíti. – hangsúlyozza Balás Gábor a könyv előszavában.

A könyvet Hudecz András fordította, a fordítást Major Klára a Hétfa kutatatási igazgatója lektorálta.

Köszönjük Czibere Károlynak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárának, hogy megértve a kezdeményezés fontosságát, támogatta a kötet magyarországi megjelentetését.

meghivo