Szendrei Zsolt előadása Keszthelyen

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Város- és Területfejlesztő Irodájának munkatársa Örökség/ Funkció/ Absztrakció – Emlékhelyek kortárs formanyelve címmel tartott előadást Keszthelyen a Szent Márton Építészeti és Régészeti Konferencián.

Szendrei Zsolt hangsúlyozta, hogy az emlékhelyek és a települések megfelelő viszonyrendszerének kialakításának egyik kulcsa a stratégiai szintű előrelátás. Előadásában számos európai emlékhelyet mutatott be, melyek új funkcióval töltötték fel az eredeti használati értéküket elvesztett, de értékes történeti emléket képviselő, ezért megőrzendő épületeket.

A rendezvény a Szent Márton Év keretében, a Via Sancti Martini évzáró konferenciájaként került megrendezésre.
Az előadás diái ide kattintva elérhetőek.

Elérhető a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről készült kutatás

kulhoni-840x464

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében készült,  „Megkapaszkodás, gyarapodás, bátorítás. Jelentés a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről” című kutatási összefoglaló ide kattintva elérhető.

 

Balás Gábor előadása a Magyar Urbanisztikai Társaság jubileumi ülésén

Balás Gábor, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója a Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éves fennállása alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt, helyi gazdaságfejlesztés témában.

mut_bg

Beszélgetőpartnerei Bagdy Gábor, Budapest pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese és Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere voltak, akikkel az önkormányzati gazdaságfejlesztésről, valamint annak a budapesti többszintű önkormányzati rendszerben rejlő lehetőségeiről és korlátairól beszélgettek.

A résztvevők megállapították, hogy Budapesten a gazdaság nagy mérete és a számos érintett intézményi szereplő miatt sokkal korlátozottabb az önkormányzatok számára elérhető gazdaságfejlesztési eszközrendszer, mint például egy megyei jogú városban. Az önkormányzatok legfontosabb feladata nem az élénkítés vagy a munkahelyteremtés, sokkal inkább a gazdaság és a társadalom szempontjainak összehangolása.

A kerületek között munkamegosztás alakul ki: egy magas lakópresztízsű kerület, például Hegyvidék nem az ipari lehetőségek bővítésével tud leginkább hozzájárulni a főváros gazdaságfejlesztéséhez, hanem azzal, hogy megfelelő életkörülményeket biztosít a magas hozzáadott értékű munkavállalók számára. Ezzel szemben más városrészek másban, például a logisztikai szerepkörben lehetnek erősek.

Az önkormányzatok eszközrendszerében a szabályozói és közszolgáltatói szerepek erősen szűkülnek, így a vagyongazdálkodás mellett egyre inkább a szervező, lobbista szerepkörökben tudnak fontos gazdaságerősítő szerepet betölteni. Így például a vállalkozások közötti együttműködések támogatásával, események (vásárok, konferenciák) vagy speciális célcsoportokat támogató szolgáltatások (mint az induló vállalkozások felkarolása) szervezésével.

 

Horváth Áron a HÉTFA Műhely vendége

Horváth Áron közgazdász Mitől függ a lakások értéke? címmel tartott előadást a HÉTFA Kutatóintézetben.

Az ELTINGA ingatlanpiaci elemző központ alapítója és vezetője előadásában kiemelte, hogy nehéz kérdéssel állunk szemben, ha meg akarjuk határozni, hogy mely tényezők és milyen mértékben alakítják az ingatlanok árát. Nehézséget okoz például, hogy az ingatlanok nagyon különbözőek, ezért nehéz őket összemérni.

Elmondta, hogy az ingatlanok értékének meghatározására több módszer is alkalmazható. Az egyik megközelítés az alapján becsüli meg például egy lakás értékét, hogy adott pillanatban mennyiért lehetne egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező lakást megépíteni. Egy másik lehetőség, ha az ingatlan kapcsán felmerülő pénzáramlásokra fókuszálunk, például mennyiért lehet kiadni vagy eladni. A legelterjedtebb mégis az összehasonlító módszer, amely meghatározott szempontok alapján hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlanok árát veszi alapul, például elhelyezkedés, méret, vagy a szobák száma.

Az előadásból arra mutatott rá, hogy összességében a lokáció egy ingatlan legfontosabb jellemzője, vagyis az árát is elsősorban az határozza meg, hogy milyen környéken található.

Jelentés a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről

A HÉTFA elemzői adtak elő a Nemzetpolitikai Kutatóintézet november 25-i ‘”Megkapaszkodás, gyarapodás, bátorítás. Jelentés a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről – kutatási beszámoló” című konferenciáján a Magyarság Házában. A rendezvény a „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” program keretében, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében készült kutatást mutatja be, amely a külhoni magyarok által lakott régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére fókuszál.

kulhoni-840x464

A konferenciát Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulását minden eszközzel segíteni kell. Ezek közül az egyik legfontosabb a szakképzés megerősítése, amelynek a jövőben is kiemelt figyelmet szentelnek majd. Továbblépésként hirdették meg a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét, s a programmal közel 2000 fiatal vállalkozót tudtak elérni, ami a kapcsolatépítést is jelentősen segítette.

A jövőben szeretnének a gazdasági témáknál maradni, az elkövetkező időszakban a vállalkozások, családok támogatásra kerülne a középpontba. Ezért a Magyar Állandó Értekezlet december 1-i ülésén azt javasolják majd, hogy külhoni magyar családi vállalkozók évét hirdessék meg tematikus évként 2017-re. Az államtitkár elmondta: az idei programra 750 millió forint állt rendelkezésre, jövőre tervek szerint 1 milliárdot különítenének el. Rámutatott: amellett, hogy 2010-14 között meghozták a szimbolikus jogszabályokat és törvényeket, amelyek nagyon kellettek a nemzet közjogi egyesítéséhez, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szülőföldön való boldogulásra. Kitért a demográfiai helyzet tarthatatlanságára, az elvándorlás és az asszimiláció problémájára, ami mint mondta, számos megoldandó kérdést vet fel.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet főigazgatója  beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság gazdasági értelemben is sokszor hátrányos helyzetben van, de reményei szerint szervezettséggel, összefogással ezt a relatíve hátrányos helyzetet előnnyé tudják kovácsolni.

Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója kiemelte: kilenc esettanulmányt készítettek. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a külhoni magyar területeken mintegy 40 ezerre tehető a fiatal magyar vállalkozók száma. Erdélyben 20-23 ezer, Felvidéken 10-12 ezer, Délvidéken 4-5 ezer, Kárpátalján 2,5 ezer, Dél-Baranya és Muravidék közel száz lehet a számuk. A nagyvárosi övezetek mellett a mezőgazdasággal foglalkozó területeken, ilyen tevékenységekhez kapcsolódva lelhetők fel főként. Egyaránt jellemző a családi gazdaság, vállalkozások átvétele és az önerőből, saját elhatározásból indított vállalkozások. Kétharmaduk férfi, nagy részük családban él, egy gyermeket nevelnek, s közel ötven órát dolgoznak hetente.

Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy az elvándorlással szemben az otthonmaradást választották – közölte Csite András, hozzátéve a sikerhez a bátorság, a kitartás, a szorgalom, az innovativitás, a szaktudás mellett a támogató családi környezetet, a szakmai és piaci beágyazottságot is szükségesnek tartották. Hozzátette: Délvidéken és Kárpátalján inkább hátrányosan élik meg a helyzetüket a fiatal magyar vállalkozók, Erdélyben minden második válaszadó azt jelezte, nem érzékel különbséget, s negyedük tartotta rosszabbnak a helyzetét, a Felvidéken 62 százalék nem tapasztalt hátrányos megkülönböztetést a többségi nemzethez tartozókkal szemben.

„A fiatal vállalkozók pénzügyi támogatást, személyre szabott képzést, tanácsadást, a kapcsolatteremtés segítését, és a magyarországi piacra való belépés támogatását várják” – közölte Csite András, aki kiemelte: egy vállalkozás alapítása egyúttal az otthon maradás melletti döntést jelenti.

Forrás: MTI

A megyék feladata, hogy felvállalják a vidék életének szervezését

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége  A vidék teszi a dolgát címmel konferenciát szervezett a magyar vidék helyzetéről és lehetőségeiről, mely november 24-én, a Pest Megyei Önkormányzat dísztermében került megrendezésre. Az esemény a Vidékstratégia 2016 konferenciasorozat részeként, a Herman Ottó Intézettel (HOI) együttműködésben, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ szakmai támogatásával valósult meg.

A rendezvénnyel a MÖOSZ arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a vidék életének szervezése a helyi emberek, a megyei önkormányzatok és az országos kormányzati szervek közös feladata. Ennek megfelelően az előadók sorában megyei önkormányzatok elnökei, kormányzati szereplők, valamint helyi (megyei) civil és gazdasági szervezetek vezetői egyaránt szerepeltek.

img_2544

A fotón balról jobbra: Szabó Gellért, Makai Martina, Oláh Gábor, Szabó István

Az előadások három fő téma köré csoportosultak: a vidéki gazdaság megerősítése, a vidéki társadalom szervezése és a vidék működését biztosító állami tevékenységek szervezése. A konferencián három szekcióban összesen 18 felszólalás hangzott el, melyek konkrét történeteken keresztül járták körbe a vidék számára fontos kérdéseket.

A konferenciát Szabó István, a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a MÖOSZ és a megyék feladata az, hogy felvállalják a vidék életének szervezését. Elsősorban azokat az ügyeket és kezdeményezéseket kell felkarolniuk, melyek a helyi közösségek számára fontosak – amelyek jobbá teszik a helyiek életét, s előre viszik a magyar vidéket.

img_2519

Szabó István

Az első szekcióban felszólalt Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára, aki a terület- és településfejlesztés aktualitásairól tartott előadást, különös tekintettel a megyei és területi önkormányzatok uniós fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre.  Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára bemutatta a Szelíd térségfejlesztés nevű, helyi gazdaságfejlesztést célzó programsorozatot, amely az NFM és a HOI együttműködésében valósult meg. Emellett olyan vidéki szervezeteket mutatott be, melyek a környezetvédelem és fenntarthatóság ügyéért állnak ki, többek között a Klímabarátok Egyesületét és a Magyarország Éghajlatvédelmi Szövetségét.

img_2600

Mezőszentgyörgyi Dávid

Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója, a rendezvény társkonferenciájának szervezője is előadást tartott. Olyan sikeres vidéki projekteket vett számba, amelyek uniós finanszírozási forrás támogatása nélkül valósultak meg, mint például a Mesés Hetés kezdeményezés vagy a Tanyafejlesztési Program.  A szekció utolsó felszólalója Szabó Gellért, a Faluszövetség elnöke és Szentkirály polgármestere, aki saját községének példáján mutatta be, hogy mi tehet élővé egy vidéki kistelepülést. A közösségi összefogás erejét hangsúlyozta, amit a fejlődés egyik legfontosabb alapkövének tart. Rámutatott, hogy a falvak társadalmi, politikai jelentősége nagyobb, mint ahogyan azt a közfinanszírozás jelenlegi rendszere értékeli.

A második szekciót Csatári Bálint geográfus, egyetemi oktató nyitotta meg. Felszólalásában az elmúlt évtizedek legfontosabb vidékkutatásait idézte meg, melyek a tudományos kutatás és a gyakorlati vidékfejlesztés között sajátos átmenetet jelentenek. Hangsúlyozta, hogy bármilyen vidékstratégia csak akkor lehet sikeres, ha biztos elméleti alapokon nyugszik. Beszélt többek között a vidék népesség meg- és eltartó erejének vizsgálatáról, valamint a tanyakutatási programról is. Németh Nándor településfejlesztési szakember, a Gyulajért Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mutatta be a Tolna megyei Gyulaj példáján keresztül, hogy egy hátrányos helyzetű, elszegényedett falu miként képes fordítani a sorsán. Kiemelte, hogy nincs egységes, mindenhol jól működő recept. A gyulaji tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen település fejlesztését a helyi gazdaság fejlesztése, a közösségfejlesztés valamint a hitélet és erkölcsi megújulás hármas rendszerében érdemes megközelíteni.

img_2775

A fotón balról jobbra: Kálmán Peregrin, Horváth Tihamér, Csatári Bálint, Skuczi Nándor, Németh Nándor és Tuczainé Régvári Marietta

Horváth Tihamér építési vállalkozó, a kehidai termálfürdő ügyvezetője néhány éve önellátó, a lehető legkevesebb köztes szereplőt beiktató mintagazdálkodást hozott létre vindornyalaki birtokán. Előadásában a munka és az elért eredmények megbecsüléséről, valamint a jó életérzés tudatos keresésének fontosságáról beszélt. Skuczi Nándor a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke előadásában azt mutatja be, hogy a megyék, a megyei és települési önkormányzatok milyen szerepet tölthetnek be a helyi “kincsek”, a megyei kultúra, értékek és identitás megőrzésében. A Nógrádikumok bemutatása mellett a megyenapok közösség-összetartó szerepét emelte ki.

Tuczainé Régvári Marietta a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Kríziskamra Mintaprojektjét ismertette, melynek keretében megváltozott munkaképességű embereknek teremtenek munkalehetőséget. A modell lényege, hogy a karitász egyházi intézményekben biztosítja a munkavégzés körülményeit, miközben a foglalkoztató minden esetben egy nagyvállalat. Kálmán Peregrin ferences szerzetes, a Mátraverebély-Szentkúti kegyhely igazgatója előadásában azt mutatja be, hogy a nemzeti kegyhellyé nyilvánítás és a felpezsdülő vallási életet kiszolgáló beruházások miként váltak a halmozottan hátrányos helyzetű Nógrád megyei település felzárkózásának motorjává.

img_2830

Czibere Károly

A konferencia harmadik, egyben utolsó szekcióját Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára nyitotta meg. Előadásának fő témája a szociális szolgáltatások fejlesztése, elérhetőségének javítása és a komplex programokon keresztüli közösségfejlesztés volt. Hangsúlyozta, hogy ezek a szolgáltatások csak akkor tudnak hatékony segítséget nyújtani, ha van egy olyan helyi szereplő, aki összehangolja azokat, így biztosítva hosszú távon is fenntartható működésüket. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a természetvédelem és a tájvédelem fontosságáról beszélt, továbbá bemutatta az egyedi tájértékek rendszerét, illetve a néhány éve alapított Magyar Tájdíjat.

videk_konferencia32

A fotón balról jobbra: Keczkó Péter, Czibere Károly, Szabó Róbert, Rácz András, Naszvadi Balázs, Seszták Oszkár

Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke a területi egyenlőtlenségekről beszélt, melyek a területfejlesztés egyik legnagyobb kihívásának tekinthetőek. Különösen akkor, ha nemcsak vidék és főváros dimenziójában, hanem például egy megye területén belül is érvényesülnek, mint Heves megyében is. Seszták Oszkár, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat elnöke előadásában a határokon átívelő együttműködésekről, a kulturális örökségvédelemről és az ebben rejlő fejlesztési lehetőségekről beszélt. A Középkori Templomok Útja nevű projektet mutatta be: a több országon átívelő közös turisztikai útvonal a Kárpát-medence egyik legmeghatározóbb tematikus útvonalává nőtte ki magát az elmúlt években.

Keczkó Péter, a nagycserkeszi Penta TÉSZ termelői szövetkezet elnöke a 2015-ben, a meggypiacon lezajlott árharc előzményeit és legfontosabb történéseit ismertette. Történetük arra mutat rá, hogy a vidéki termelők összefogással komoly eredményeket képesek elérni. Naszvadi Balázs, a Tolna Megyei Önkormányzat Vidék- és Területfejlesztési Osztályának vezetője azt járta körbe, hogy milyen lehetőségeket jelenthet a Sió menti környezeti, gazdasági és társadalmi fejlesztések összehangolása egy nagyszabású fejlesztési projekt keretében.

img_2974

Kovács Sándor

A konferenciát Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke zárta. Felhívta a megyék figyelmét, hogy nem elég, ha a vidék csak teszi a dolgát – a mindennapi rutinok továbbvitele mellett elengedhetetlen a folyamatos megújulás, új utak és lehetőségek keresése, új feladatok felvállalása. Ez a konferencia a megújuláshoz vezető út első, ámde annál fontosabb lépése.

Meghívó a külhoni fiatal magyar vállalkozókat vizsgáló kutatás zárórendezvényére

A HÉTFA elemzői adnak elő a Nemzetpolitikai Kutatóintézet november 25-i ‘”Megkapaszkodás, gyarapodás, bátorítás. Jelentés a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről – kutatási beszámoló” című konferenciáján a Magyarság Házában.

kulhoni-840x464

A rendezvény a „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” program keretében, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében készült kutatást mutatja be, amely a külhoni magyarok által lakott régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére fókuszál.

A konferencián Csite András, a HÉTFA igazgatója Fiatal magyar vállalkozók külhonban címmel a jelentés főbb megállapításait és javaslatait ismerteti. Czaller László, a HÉTFA elemzője a külhoni magyar diákok vállalkozási hajlandóságáról és a vállalkozásalapítással kapcsolatos véleményéről készült felmérést mutatja be. Geambasu Réka, a HÉTFA tudományos főmunkatársa a külhoni magyar vállalkozók és vállalkozások körében készített lekérdezés főbb eredményeiről tart előadást.

Részvételi szándékát, kérjük, az npki@bgazrt.hu e-mail címen jelezze. A konferencia meghívója ide kattintva érhető el.

Elkészült a Zalai foglalkoztatási paktum megvalósíthatósági tanulmánya

A HÉTFA vezetői a Közjó Műhelyen

Balás Gábor és Csite András, a HÉTFA ügyvezetői a Közjó Műhely című rendezvényen vettek részt. A találkozó központi kérdése az volt, hogyan lehet a keresztény szemléletet és értékrendet megmutatni a világnak.

A Műhelyen közel száz keresztény értelmiségi szakember – tudósok, művészek, üzletemberek, közéleti és egyházi személyiségek – kereste azokat az üzeneteket, melyekkel a keresztény tanítást napjainkban is sikeresen meg lehet fogalmazni a szélesebb nyilvánosság számára. Balás Gábor a Fejlődés – gondolkodás, Csite András pedig az Anyagi javak – emberi értékek szekcióban szólt hozzá.

Az eseményről további részletek ide kattintva olvashatók.

A vidék teszi a dolgát – konferencia a magyar vidék helyzetéről és lehetőségeiről

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége A vidék teszi a dolgát címmel konferenciát szervez 2016. november 24-én, 10:00 és 16:30 között, a Pest Megyei Önkormányzat Dísztermében. A konferencia a Vidékstratégia 2016 konferenciasorozat részeként, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemzőközpont szakmai támogatásával valósul meg.

800px-berkenye_falu_latkepe

A konferencia célja számba venni, hogyan lehet gazdagabb a magyar vidék, mit tesznek és tehetnek ennek érdekében a helyi élet gazdasági, közösségi vezetői, a megyei önkormányzatok és a kormányzati szereplők.

Az esemény előadói a vidéki élet szervezésének kiemelkedő szereplői, illetve a kormány és a megyei önkormányzatok vezetői.  A rendezvényt Fehérvári Tamás, a MÖOSZ elnöke nyitja meg. Előadóink között van Cseresnyés Péter államtitkár (NGM), Czibere Károly államtitkár (EMMI), Rákossy Balázs államtitkár (NGM), Makai Martina helyettes államtitkár (NFM), Rácz András helyettes államtitkár (FM), Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató (Herman Ottó Intézet), Csatári Bálint (MNVH volt elnöke), Horváth Tihamér (Kehida Termál), Naszvadi Balázs (Tolna Megyei Önkormányzat), Németh Nándor (Gyulajért), Szabó Gellért elnök (Faluszövetség, Szentkirály község polgármestere), Szepesi Balázs igazgató (HÉTFA Kutatóintézet), Eperjesi Tamás igazgató (Herman Ottó Intézet), Seszták Oszkár elnök (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat), Skuczi Nándor elnök (Nógrád Megyei Önkormányzat), Kovács Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat).

A konferenciára online itt tud regisztrálni. Email-es regisztráció a megyekonferencia@hetfa.hu email címen keresztül lehetséges. A részletes programról és az előadókról folyamatosan frissülő információkat olvashat a konferencia facebook eseményén.

A HÉTFA készíti a Muravidék gazdaságfejlesztési stratégiáját

A gazdaságfejlesztési stratégiát október 12-én mutatták be a Bánffy Központban. A fejlesztési programot Horváth Ferenc, az Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Szilágyiné Bátorfi Edit ljubljanai magyar nagykövet és Csite András, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője ismertette.

strat42161

Magyarország a 2017-es költségvetési törvényben 500 millió forintot irányoz elő a muravidéki, nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdaságfejlesztésének támogatására, melynek kiemelt területei a turizmus és a mezőgazdaság, valamint a vállalkozások javítása, illetve a befektetés-ösztönzés.

Csite András a bemutatón hangsúlyozta, hogy a Muravidék a magyar–szlovén gazdasági kapcsolatok hídja lehet – rendkívül nagy lehetőségek rejlenek a gazdasági kapcsolatokban, a befektetések ösztönzése ezért is különösen fontos célkitűzés.
Az első pályázati felhívások a tervek szerint 2017. február-március környékén látnak napvilágot. A fejlesztési program lebonyolítását a külön erre a célra létrehozott Muravidéki Gazdaságfejlesztési Központ koordinálja. A gazdaságfejlesztési stratégia bemutatásáról a Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja számolt be részletesebben.

Fórum Kína és a közép-kelet-európai országok gazdasági együttműködéséről

Piross Antal, a HÉTFA munkatársa a kínai Central Translation and Compilation Bureau think tank varsói fórumán vett részt.

img_20161024_112022303_hdr

Kína “16+1” elnevezésű kezdeményezése a tizenhat közép-kelet-európai országgal való gazdasági együttműködést szorgalmazza. A szervezet ennek kapcsán hirdetett fórumot a lengyel fővárosban, melyre minden országból egyetemi kutatócsoportokat és kutatóintézeteket hívtak meg. Magyarországot a HÉTFA és a Századvég képviselte.

Az eseményen az országok a Kínával való gazdasági kapcsolatokat, illetve a térségi kooperáció lehetőségeit elemezték, a rendezvény végén együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá. A fórumot követően a kínai kutatóintézet tagjai Budapestre is ellátogattak, a lehetséges közös munkáról egyeztettek a HÉTFA-val.

Szaló Péter a HÉTFA Műhely vendége

Szaló Péter Vidám közigazgatás – a rendszerváltástól a leváltásig címmel tartott előadást a HÉTFA Kutatóintézetben.

hetfa-honlap

Szaló Péter a magyar közigazgatás leghosszabb ideig topmenedzseri (helyettes államtitkári, államtitkári, szakállamtitkári) státuszban lévő vezetője. Hosszabb-rövidebb ideig ő vezette a terület és településfejlesztést, majd a fejlesztéspolitikát. Évtizedes kutatói pályát hagyott félbe a rendszerváltáskor egy kis bürokratikus kitérő kedvéért, amely 1991 óta tartott, egészen a közelmúltig – jelenleg főtanácsadói pozíciót tölt be.

Érdekes és tanulságos, anekdotákkal és kulisszatitkokkal teli előadása leginkább egy olyan kutatás bemutatására emlékeztetett, melyet a résztvevő megfigyelés módszerével készítettek.

Szepesi Balázs cikke a Világgazdaságban

A HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgatójának cikke Versenyképesség: magától nem megy címmel jelent meg a Világgazdaság napilapban és a vg.hu-n.

Szepesi Balázs szerint alapvetően három dologra lenne szükség a hazai gazdaság versenyképességének javulásához:

„Az egyik a valóság ismerete. (…) Kevés figyelmet fordítunk arra, hogyan is működnek vállalataink, hogyan hozzák döntéseiket vállalkozóink.

A második a siker lehetősége. (…) a technikai és politikai megvalósíthatóság szempontjainak megfelelni képes javaslatokra van szükség. Javaslatokra, amelyek belátható távon képesek sikert elérni, képesek a támogatókat mozgósítani.

A harmadik pedig a versenyképesség szövetsége. A magyar gazdasági szféra képviselői nem kezdeményeznek, hanem reagálnak. (…) Márpedig ha a gazdasági szféra nem áll ki, akkor kevesen vállalják a versenyképesség magányos hőse szerepet. 

Adódik ebből feladat bőven gazdaságpolitikusnak, vállalkozói szervezetnek, elemzőnek egyaránt. Feladat, amit más nem végez el helyettünk.”

A cikk bővebb változata az Összkép Magazinban olvasható.

Debütált a Zeneipari Jelentés

Főző Zsolt, HÉTFA Kutatóintézet elemzője a Budapest Music Expon mutatta be a 2016-os Zeneipari Jelentés előzetes eredményeit.

14590294_1183591528354484_605439431945204620_n

A Jelentés egyik készítője a „Digitális Zeneipari Trendek 2016” című kerekasztal-beszélgetésén vett részt. Felvezető előadásában röviden ismertette az október végén megjelenő kutatás előzetes eredményeit, majd érintett szakemberekkel elemezték az elhangzottakat. Beszélgetőpartnerei Bodrogi András (Google Ground), Tóth Péter Benjamin (Artisjus), Bella Levente (énekes) és Richard Chamberlain (zeneipari szakértő) voltak.

A Zeneipari Jelentés a zeneipart érintő területeket elemzi: a zenefogyasztási trendeket, a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdéseket, a zeneoktatás helyzetét. Az eredményekből szemezgetve néhány érdekes adat már most látható: a zenehallgatással kapcsolatos lakossági felmérés eredményeiről az Összkép Magazin cikkében olvashatnak.

Az eseményről további részletek ide kattintva olvashatók.

Ismét a kutatóké volt az éjszaka

Idén is sokan voltak kíváncsiak a Kutatók Éjszakája programjaira. A HÉTFA immár harmadik éve erősíti a szervezők csapatát, s idén is Kutatóintézetünk készítette az esemény hatásvizsgálatát.

fejlec

Az ország egyik legnagyobb tudományos ismeretterjesztő rendezvényét immár 11. alkalommal rendezték meg azzal a céllal, hogy erősítsék a tudományos és a hétköznapi élet közötti kapcsolatot és a fiatalok számára vonzóbbá tegyék a kutatói életpályát.

Minden eddiginél több, közel 160 budapesti és vidéki helyszínen várták az érdeklődőket (például Debrecen, Miskolc, Szeged és Pécs). Egyetemek, középiskolai laborok és kutatóintézetek nyitották ki kapuikat a résztvevők előtt, akik szeptember 30-án személyesen is megtapasztalhatták, hogy milyen kutatónak lenni. Találkozhattak a kutatókkal, interaktív előadások során közelebbről megismerhették a kutatói munkát és életformát, valamint különféle vetélkedők, kiállítások és tudományos-szórakoztató programok keretében ki is próbálhatták az általuk használt eszközöket.

A HÉTFA munkatársai közreműködnek az esemény hatásainak elemzésében. A helyszíni kérdőíves lekérdezés során 19 színtéren közel 3000 látogató válaszolt kérdéseinkre, amit ezúton is nagyon köszönünk.

Balás Gábor előadása az MTA-n

Balás Gábor az MTA Településtudományi állandó bizottságának vendégeként előadást tartott a kisvárosok és kisvárosi térségek fejlesztési eredményeiről és tapasztalatairól.

A Hétfa igazgatója a Kutatóintézet értékeléseinek eredményeit és a kisvárosokban folytatott stratégiai tervezési tapasztalatait foglalta össze. Ezeken a településeken a fejlesztési tevékenységet nagyban meghatározza, hogy milyen viszonyban és távolságra vannak a legközelebbi nagyvárossal.

Azok a kisvárosok, amelyek nem egy nagyobb agglomeráció részei, komoly belső kapacitáshiánnyal küzdenek, ezért alapvetően gyenge pozícióval indultak a forrásokért folytatott versenyben. Ezt a hátrányt a fejlesztéspolitika leghátrányosabb helyzetű térségeket támogató, speciális (LHH) programja részben kompenzálni tudta, de voltak olyan kisvárosi térségek, amelyek ebből a programból is kimaradtak.

A 2014-2020-as fejlesztési időszakban ezeknek a térségeknek is kedvez a források tervezhetőbbé válása. A teljesítés felgyorsítása miatt azonban jelentősek a kapacitáshiányokk. Ezért a projektek minősége csak úgy biztosítható, hogy a fejlesztések megtervezéséhez, lebonyolításához a települések külső kapacitásokat vesznek igénybe.

Zeneipari Jelentés a HÉTFA közreműködésével

A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület megbízásából idén a HÉTFA Kutatóintézet készíti a magyar Zeneipari Jelentést. A Jelentés a zeneipart érintő területeket elemzi: a zenefogyasztási trendeket, a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdéseket, a zeneoktatás helyzetét. A kutatás októberben fog megjelenni, az előzetes eredményekről pedig október 7-én, pénteken tartanak kerekasztal-beszélgetést a Budapest Music Expo programsorozat keretein belül. A beszélgetésen a HÉTFA Kutatóintézetet Főző Zsolt, a Zeneipari Jelentés egyik készítője képviseli. A program keretében többek között az online és a hagyományos zenehallgatási csatornákról és a magyar közönség zenefogyasztási szokásairól is szó lesz.

A készülő Jelentés adataiból szemezgetve néhány érdekes adat már most látható: a zenehallgatással kapcsolatos lakossági felmérés eredményeiről az Összkép Magazinban olvashatnak.

Kádár Bálint építész volt a HÉTFA Műhely vendége

Kádár Bálint A turisztikai jelentőségű történelmi városok gyalogos térhasználata címmel tartott előadást.

A bemutatott doktori disszertáció Bécs és Prága turisztikai térhálózatát veti össze Budapestével. Arra keresi a választ, hogyan növelhető a városok turisztikai vonzereje, úgy, hogy közben a lakhatósága se csökkenjen.

muhely-kep

A BME Urbanisztika Tanszékének tanársegédje új módszertani megközelítéssel dolgozik, melynek alapját a hálózatkutatás jelenti. A Flickr fényképmegosztó közösségi portálra feltöltött fotók alapján kirajzolódik, hogy melyek a turisták által leglátogatottabb pontok és útvonalak egy városokban. Ezek a hálózati elemzések megmutatják, hova érdemes turisztikai látványosságokat telepíteni, annak érdekében, hogy ne legyen túl nagy a turisták koncentrációja. Ez a látogatók számára is kellemesebbé tesz egy várost, emellett megtartja a városi terek élhetőségét a helyi lakosok számára is.

A Hétfa a Közgazdász Vándorgyűlésen

A HÉTFA két vezetője, Balás Gábor és Szepesi Balázs a Magyar Közgazdasági Társaság éves vándorgyűlésén adott elő. A Fejlesztéspolitika szekció két panelbeszélgetésén vettek részt: Balás Gábor a 2014-20-as időszakot elemző kerekasztalban, Szepesi Balázs a 2020 utáni irányokról szóló vitában szerepelt.

img_7283

Az 54. Közgazdász Vándorgyűlés megnyitója. Fotó: kozgazdasz-vandorgyules.blog.hu

Balás Gábor hozzászólása a 2014-es szabályozás kialakulására és a hazai fejlesztéspolitikai rezsim átalakítására fókuszált. Az uniós szabályozás meglepően bonyolultra sikerült – valószínűleg azért lett az eddiginél szigorúbb a végső uniós jogszabályi keret, mert a korábbinál több tagállam volt képtelen a bizottsági tervezetben felvázolt túlbiztosításokat enyhíteni.

Ezzel szemben a hazai működést látva érződik, hogy ez már a harmadik tervezési időszak: pragmatikusabb és rutinosabb lett a végrehajtás rendszere, a hazai jogszabályok valóban könnyebbé és gyorsabbá tehetik a forráshoz jutást a pályázóknak. Kérdéses azonban, hogy a felpörgetett végrehajtási ütemezéssel lépést tudnak-e tartani a pályázók, megfelelő minőségű projektekkel.

Szepesi Balázs szerint nagy kérdés, hogyan fog hatni a a gazdagabb és szegényebb tagállamok közötti viszonyra az unió most zajló jelentős átalakulása.  A 2020 utáni uniós fejlesztési források mértéke és rendszere nagyban attól függ, miért is tartják a nettó befizetők fontosnak a perifériálisabb térségek támogatását: közös célok eléréséért működnek együtt a tagállamok vagy pedig különböző szándékaik alapján kötött alkuk határozzák meg majd a támogatáspolitikát.

Az uniós regionális politika nem tudta érdemben csökkenteni a területi különbségeket, sokan látnák szívesen a szegényebb térségeknek adott támogatások uniós centralizálást. Azonban a kohéziós politikát az évtizedek alatt kialakult intézmények és rutinok stabilizálják, emellett a tagállamok és az uniós intézmények közötti együttműködés és egymásra utaltság fontos alapköve a strukturális alapok rendszere.