Balás Gábor és Mike Károly tanulmánya a NISPAcee folyóiratban

Measuring for Absorption: How the Institutionalisation of EU Cohesion Policy Influences the Use of Performance Indicators in Hungary címmel jelent meg Balás Gábor és Mike Károly tanulmánya a NISPAcee Journal folyóiratban.

A Hétfa Kutatóintézet igazgatójának és tudományos főmunkatársának közös tanulmánya azt vizsgálja, hogy a hazai intézményi környezet hogyan befolyásolja az uniós fejlesztési források felhasználásának eredményességét. A kutatás két területre fókuszál: a munkaerőpiacra és a felsőoktatásra.

A tanulmány ide kattintva érhető el.

Mike Károly tanulmánya a Közgazdasági Szemlében

Merre vezessen a magyar kapitalizmus útja? címmel jelent meg a HÉTFA Kutatóintézet külső tudományos főmunkatársának tanulmánya a Közgazdasági Szemlében.

A kutatás Ronald Coase és az új intézményi közgazdaságtan alapján keresi a választ a címben szereplő kérdésre. A cikk szerint a jól működő kapitalizmus intézményi rendje sűrű és sokrétű, éppen ezért nem tervezhető, nem értelmezhető összefüggő rendszerként. Ezt figyelembe véve a magyar gazdaság fejlődési célját nem lehet nemzetgazdasági szintű rendszerként vagy modellként megfogalmazni. A valódi feladat az intézményi rendszer középszintű elemeinek fokozatos kísérletező változtatása, alkalmazkodva a már létező környezet sajátosságaihoz és szem előtt tartva a kapitalizmus alapelvét: az önkéntes, kölcsönösen előnyös tranzakciók támogatását.

A tanulmány ide kattintva érhető el.

Czaller László cikke a Regional Studies folyóiratban

A HÉTFA Kutatóintézet elemzője legújabb elemzését publikálja a területi kutatások vezető referált nemzetközi folyóiratában.

IMG_1856

Czaller László

Az „Increasing Social Returns to Human Capital: Evidence from Hungarian Regions” című cikk a humán tőke béreket befolyásoló külső gazdasági hatásainak mértékét becsüli hazai adatokon. A kutatás szerint egy ugyanolyan képzettségű, hátterű ember többet keres, ha magasabb a térségben élők képzettsége.

Az eredmények okairól és következményeiről az Összkép magazin készített interjút Czaller Lászlóval.

Balás Gábor előadása a Fejlesztéspolitikai Akadémián

A HÉTFA Kutatóintézet igazgatója azt elemezte, hogy a fejlesztéspolitikai intézkedések miként járultak hozzá a területi kohézió növekedéséhez.

Előadásában olyan kérdéseket járt körül, mint:

  • Segítette-e a térségi hátrányok leküzdését?
  • Segített-e integrálódni a nagyobb, erősebb piacokhoz?
  • Épített-e és hogyan a helyi adottságokra?
  • Összehangolta-e helyben a fejlesztéseket?
  • Javította-e a térségek közötti és térségi együttműködést?

Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési források a területi kohézióra elsősorban nem a források megcélzott tartalmával, hanem a források elosztásának módjával hatott. Ugyanakkor az eddigi tanulságok alapján a fejlesztéspolitika nem veheti át a területpolitika szerepét. A fejlesztéspolitika csak akkor tudja érdemben erősíteni a területi kohéziót, ha létezik egy olyan jól végiggondolt területpolitika, amire támaszkodhat és amit támogatni tud. Amit saját hatáskörben a fejlesztéspolitika megtehet, az a helyi együttműködések ösztönzése, a már létező helyi együttműködések támogatása, de szigorúan nem a helyi együttműködések kikényszerítése.

A Fejlesztéspolitikai Akadémiát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendezi meg azzal a céllal, hogy a szakmai fórumot biztosítson a fejlesztéspolitika területén dolgozó szakemberek számára.

Nyilvános a HÉTFA családi csődeljárásról készített tanulmánya

A családi csődeljárás bevezetésének lehetőségeiről készítettünk tanulmányt 2015-ben a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI) megbízásából.

Munkánk azt vizsgálja, milyen lehetőségek vannak a családi csőd intézményének bevezetésére a hazai jog- és közigazgatási rendszerben. Áttekinti mik a bevezetés kockázatai és milyen alternatív megoldási javaslatok lehetségesek.

A tanulmány szerzői: Csite András PhD, Mike Károly, PhD (kutatásvezető), Piross Antal, Puskás Fruzsina, Szabó Lídia és Szalai Ákos, PhD.

A tanulmány ide kattintva érhető el.

Czaller László és Csite András a Nemzeti Összetartozás Ünnepén

Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója és Czaller László, a HÉTFA elemzője Növekedés, leszakadás, átrendeződés című előadásukban a Kárpát –medence gazdasági folyamatait elemezték a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján.

A megmaradás útjai – helyzetkép a külhoni magyarságról” című konferencia a Nemzeti Összetartozás Ünnepe alkalmából került megrendezésre. Elemzőink történeti távlatban mutatták be, hogy milyen tényezők állnak az egyes térségek fejlettségi különbségeinek hátterében, majd felvázolták a külhoni gazdaságfejlesztés jelenlegi irányait, a legfontosabb feladatokat, lehetőségeket és kihívásokat. Az előadásban beszámoltak a külhoni szakképzés éve kapcsán készített felmérés eredményeiről, és vázolták a külhoni fiatal vállalkozók helyzetét vizsgáló kutatás főbb kérdéseit.

A fejlesztéspolitika aktuális kérdéseiről tanácskoztak a HÉTFA kötetbemutatóján

Május 25-én került sor az Európai uniós források rendszere 2014-2020. Gyakorlati útmutató pályázóknak és pályáztatóknak című fejlesztéspolitikai kézikönyv bemutatására, mely a HÉTFA Kutatóintézet, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Miniszterelnökség gondozásában jelent meg.

A kötetbemutatót Dr. Törő Csaba Attila, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja nyitotta meg. Ezt követően előadást tartott Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Állandó Képviseletének képviseletvezetője, Gér András László református zsinati tanácsos, valamint a kötet szerkesztői: dr. Szabó Zsolt, a KRE adjunktusa és Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója.

_MG_5833

Fotó: Kriston Attila

Csepreghy Nándor a 2007-2013-as ciklus tanulságait és a 2014-2020-as időszak legfőbb célkitűzéseit összegezte. Az államtitkár szerint az előző fejlesztési időszakot kettősség jellemezte. Egyrészt sikerként könyvelhető el, hogy a régió országait megelőzve a teljes keret lehívásra került. Másrészt a forrásokat jobban is felhasználhattuk volna annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszú távú stabilitását erősítsék. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy 2020 után a kohéziós politika jelentős átalakulására lehet számítani, ezért különösen fontos, hogy a magyar gazdaság hosszú távon fenntarthatóvá váljon. Kulcstényező lehet a turizmus és a mezőgazdaság erősítése, illetve az, hogy minél több hazai vállalkozás tudjon kilépni a nemzetközi porondra.

csepreghy

Csepreghy Nándor (Fotó: Kriston Attila)

Zupkó Gábor előadásában elmondta, hogy sok kritika éri a Bizottságot a kohéziós politika intézményrendszerének lassúsága, túlzottan bürokratikus működése miatt. Számukra azonban a hatékonyság és szabályosság az elsődleges. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési szabályrendszer a tagállamok közös döntése, ezért a Bizottságnak gyakran nagy kihívást jelent a befizető és felhasználó tagok érdekeinek harmonizálása. Előadását a 2014-2020-as ciklusra vonatkozó bizottsági várakozásokkal zárta.

zupkó

Zupkó Gábor (Fotó: Kriston Attila)

Balás Gábor előadása azt a kérdést járta körbe, hogy mennyire használjuk eredményesen az uniós forrásokat és ebben az eredményben mekkora a forráskihelyezés intézményrendszerének a szerepe. A HÉTFA saját kutatásai és a mások által összegyűjtött hatásvizsgálati eredmények szerint az elköltött forrásokhoz képest mind mikro-, mind makroszinten nagyon kicsi számszerűsíthető hatásokat lehet csak kimutatni. A HÉTFA makromodellje szerint például a GDP-hez 2014-re ugyan 2 százalékkal járult már hozzá az uniós támogatások felhasználása (felerészben csak rövid távú hatásként), de ehhez a GDP 8 százalékát kellett elkölteni. A fejlesztéspolitikai szakértő kiemelte, hogy a források mennyisége és a kimutatható hatások közötti aránytalanság nem magyar sajátosság, más európai országok hatásvizsgálatai is ezt mutatták ki, ezért egy közös oknak, a fejlesztési források odaítélési gyakorlatának kell a kapott eredmény mögött állnia. Az, hogy hogyan költünk, majdnem fontosabb kérdés, mint az, hogy mire – hangsúlyozta.

B_Gábor_konfi

Balás Gábor

Megítélése szerint az intézményrendszeri folyamatokba kódolt rendszerszintű korlátok akadályozzák az uniós források eredményes felhasználását. Az intézményrendszernek legalább a ciklus elején enyhítenie kellene kockázatkerülő magatartásán annak érdekében, hogy eredményesebb fejlesztések valósuljanak meg. Jobban kell bízni a pályázók sikerorientáltságában, szabálykövetésében és inkább az utólagos ellenőrzésre tenni a hangsúlyt az előzetes kontroll helyett.

A HÉTFA igazgatója szerint ki kellene használni a költségvetési helyzet javulásából eredő lehetőséget és a fejlesztéspolitika eredményességének növelése érdekében át kellene gondolni, hogy mit finanszírozunk uniós pénzből és mit hazaiból: a kockázatosabb fejlesztéseket inkább a hazai költségvetésnek, a kevésbé kockázatos infrastrukturális fejlesztéseket inkább uniós forrásoknak kellene finanszíroznia. A fejlesztéspolitika szereplői közti kooperáció és kommunikáció javítása is kulcskérdés, akárcsak a fejlesztések területi összehangolása. Emellett az is fontos lenne, hogy a fejlesztéspolitika mélyebben integrálódjon a hazai szakpolitikákba és ösztönzőleg hasson az együttműködésekre.

Dr. Szabó Zsolt azt a kérdést helyezte középpontba, hogy miként lehetne a pályázók és a pályáztatók közti együttműködést szorosabbá tenni. Gér András László a református egyházi szervezetek fejlesztési elképzeléseiről beszélt. A kötetbemutatót Csite András, a HÉTFA igazgatójának összegző előadása zárta.

Balás Gábor előadása a Millenium Intézet konferenciáján

A hazai munkaerőpiac helyzetéről és a munkahelyteremtés lehetőségeiről tanácskoztak a Hogyan lesz Magyarországon több és jobb munkahely? című konferencián résztvevő kutatók és szakszervezeti vezetők.

A HÉTFA Kutatóintézet igazgatója előadásában az infrastrukturális fejlesztések hatását elemezte. A HÉTFA hatásvizsgálati eredményei azt mutatják, hogy az uniós forrásokból megvalósult foglalkoztatási beavatkozások hatása nem meghatározó. 2009 és 2014 között 458 000 új munkahely jött létre Magyarországon, ebből 81 000 köszönhető a kohéziós politikának. Fontos azonban látni, hogy ezek közül is csak 16 000 munkahely marad fenn tartósan.

Balás Gábor szerint a foglalkoztatás tartós bővülését a fejlesztéspolitika az oktatáson és a korai fejlesztéseken keresztül tudja csak nagyobb mértékben támogatni. Ha csak a foglalkoztatást nézzük, akkor éppen ezért a fejlesztési forrásokat nagyrészt a hosszútávú oktatási befektetésekre kellene fordítani. Rövid és középtávon viszont nem fejlesztési forrásokkal, hanem a szabályozói környezet javításával segíthet érdemben az állam a foglalkoztatási kereslet (munkahelyteremtés) növekedésében.

A konferencia további előadói: Andor László, az Intézet tanácsadó testületének elnöke, Bartha Attila az MTA TK PTI tudományos munkatársa, Tóth András, az MTA TK PTI tudományos főmunkatársa, valamint Molnár Ákos, a győri Vasas Szakszervezet vezetője.

Takács Károly a HÉTFA Műhelyben

A HÉTFA Műhely legutóbbi vendége Takács Károly szociológus volt, aki az általános iskolai osztályokban tapasztalható rivalizálást és ellenszenvet elemző hálózatelméleti kutatásának eredményeit mutatta be.

20160512_142629

A részletes empirikus vizsgálat többek között arra fókuszált, hogyan szerveződnek az osztályokon belüli baráti társaságok, milyen hatással vannak az osztálytársak közötti személyes viszonyok a tanulmányi eredményekre, valamint milyen jelentősége van annak, hogy ki az iskolai padtárs.

A Corvinus egyetem adjunktusa a társadalmi kapcsolatháló-elemzéssel foglalkozó hazai szakmai műhely, a “Lendület” RECENS Kutatóközpont (Research Center for Educational and Network Studies) alapítója.

Az előadás diái ide kattintva elérhetőek.

Meghívó az Európai Uniós források rendszere 2014-2020 című kötet bemutatójára

Május 25-én kerül sor az Európai uniós források rendszere 2014-2020. Gyakorlati útmutató pályázóknak és pályáztatóknak című fejlesztéspolitikai kézikönyv bemutatására, mely a HÉTFA Kutatóintézet, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Miniszterelnökség gondozásában jelent meg.

A HÉTFA Kutatóintézet és a Károli Gáspár Református Egyetem közös rendezvényének kiemelt célja, hogy rávilágítson, a fejlesztési intézményrendszer mélyebb ismerete nemcsak a fejlesztésekkel foglalkozó szakembereknek hasznos, hanem a szélesebb közvéleménynek és a fejlesztést tervező szervezeteknek is.

A kötetbemutatón előadást tart Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Állandó Képviseletének képviseletvezetője, Gér András László református zsinati tanácsos, valamint a kötet szerkesztői: dr. Szabó Zsolt, a KRE adjunktusa és Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója.

A rendezvényen való részvétel ingyenes. A helyszín befogadóképessége miatt kérjük, részvételi szándékát 2016. május 23-ig jelezze a kocsisjudit@hetfa.hu e-mail címen. A kötetbemutató hivatalos meghívója itt, a részletes program pedig itt érhető el.

A HÉTFA a Kutatók Éjszakája szervezői között

A tudományos és a hétköznapi élet közötti kapcsolat erősítésének szellemében a HÉTFA Kutatóintézet idén is közreműködik a Kutatók Éjszakája szervezésében, s ismét munkatársaink készítik az esemény hatásvizsgálatát.

fejlec

A szeptember 30-i programok során a látogatók közelebbről megismerhetik a kutatói munkát. Interaktív előadásokkal, vetélkedőkkel és kiállításokkal készülnek a szervezők, melyek a kutatók életét, a munkájuk során használt módszereket és elért eredményeiket mutatják be. Az esemény fő célja, hogy felfedje a kutatók világát és vonzóvá tegye a kutatói életpályát. A Kutatók Éjszakája 2016-ban is az ország egyik legjelentősebb tudományos ismeretterjesztő eseménye. Idén szeptemberben immár 11. alkalommal kerül megrendezésre, több mint 150 budapesti és vidéki helyszínen, az előző évekhez képest még több látogatót várva, még több programot felsorakoztatva.

Az esemény hatástanulmányát 2013 óta minden évben, így idén is kutatóintézetünk készíti. A Kutatók Éjszakája Európa szerte megvalósuló projekt, amit az Európai Bizottság támogat.

Szepesi Balázs az Eötvös Collégiumban tartott előadást

A Hétfa Kutatóintézet stratégiai igazgatója a magyar gazdaság működésének intézményi hátteréről tartott előadást. Többek között az intézményi korlátok és a nemzetközi nyitottság közötti feszültségekről és a közpolitika-alkotás működésének logikájáról beszélt. Szó esett arról, mi motiválta a Hétfa létrehozását, mi a kutatóintézet célja az Összkép magazinnal.

DSC_6898

Az előadás után élénk beszélgetés alakult ki. Sok szó esett a közoktatás helyzetének elemzési lehetőségeiről, a társadalomtudósok lehetséges gyakorlati hatásáról, illetve arról, hogyan döntheti el egy leendő tanár, hogy megbízzon-e egy társadalmi, gazdasági kérdésekről szóló újságcikkben.

Szepesi Balázs az “Elit 2020 – Hatást, nem hatalmat” konferencia előadói közt

A HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgatójának beszélgetőpartnere Koren Miklós, a Közép-európai Egyetem kutatója és a DeFacto blog egyik alapítója volt. A jövő magyar elitjének gazdasági alapjai: van-e élet az államon túl? címet viselő beszélgetést Brückner Gergely, a Figyelő újságírója moderálta.

IMG_0789

Szepesi Balázs vitaindítójának kulcskérdése az volt, hogyan lehet tudással formálni a világot a mai Magyarországon. Olyan elit-definíciót vázolt fel, melynek középpontjában az elit szabadsága, valamint ebből adódó lehetősége és felelőssége áll. Először a magyar társadalomtudomány teljesítményének hiányosságait elemezte. A tudás és a döntéshozatal közötti kapcsolódások problémái kapcsán hangsúlyozta, hogy a társadalomtudományra épülő tudás elvesztette hitelességét, tekintélyét. Ezt az változtathatná meg, ha több kutatás szólna a hazai érvényesülés lehetőségeiről és problémáiról. Ugyancsak fontos, hogy az elemzői, tudományos hivatás választói jobban elfogadják: feladatuk a lehetőségek feltárása, a döntések meghozatalának segítése, nem a helyes döntés kijelölése.

Majd kitért a magyar vállalkozók továbblépésének lehetőségeire és korlátaira is. Hangsúlyozta, hogy vállalkozóink nem ügyetlenebbek, mint más országokban, csak nehezített pályán mozognak. Itthon gyengék a formális intézmények és rendkívül magasak az adminisztrációs terhek. Mindezek mellett vannak sikerek – fontos lenne, hogy ezeket ne véletlennek vagy a szabályt erősítő kivételnek tekintsük, hanem követhető, erőt adó példának.

Az expozékat követő beszélgetésen szóba került a külföldi példák átvehetősége, állami források gazdasági hatása, a DeFacto blog és az Összkép magazin. A beszélgetés végső kicsengése pozitív volt: a döntéshozók és a döntéseket támogatók közötti összhang megteremthető, az azt szervező és motiváló eszmét, intézményt kell megtalálnunk.

Szepesi Balázs a Torockói Közgazdász Táborban tartott előadást

„Eljönni Erdélybe és Magyarországról beszélni mindig nehéz és felemelő feladat: sokat tudtok rólunk errefelé, közben mentesek vagytok az otthoni vitáink indulataitól, előítéleteitől. Az ilyen beszélgetések, az innen megnyíló tágabb perspektíva sokat segít abban, hogy jobban megértsük, hogyan is működik Magyarország” – mondta előadása elején a HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgatója.

szbtorocko1

Ezután a gazdasági nyitottság következményeiről, az intézményi környezet hiányosságairól és a megújulási képesség jelentőségéről beszélt.  Majd bemutatta, mivel foglalkozik a HÉTFA, miről szól és miért indult az Összkép magazin. Az előadás utáni kérdésekből izgalmas beszélgetés alakult ki.

Balázs Zoltán a HÉTFA Műhelyben

A Hétfa Műhely idei második vendége dr. Balázs Zoltán politológus, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, az egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának programigazgatója volt. Autonóm és független kormányzati intézmények és a hatalmi ágak elválasztása című előadásában a hatalmi ágak megosztásának doktrínájáról beszélt, hazai és nemzetközi politikai filozófiai elméletek bemutatásával.

IMG_1840

Az előadás három fő kérdés köré szerveződött.
1) Miért van szükség a hatalmi ágak – a törvényhozói, a végrehajtói és bírói ág – szétválasztására?
2) Miért éppen ezek a releváns hatalmi ágak?
3) Mitől nevezhetjük ezeket ’hatalmi’ ágaknak? Kormányzati vagy hatalmi kérdésről van szó?

Az előadás a magyar mellett a brit és az amerikai kormányzási rendszer bemutatásával szemléltette, hogy a hatalommegosztás doktrínájának számos értelmezési gyakorlata létezik.

Szepesi Balázs kapta a Széchenyi István Szakkollégium Patrónus Tanár Díját

A HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgatója a szakkollégium kormányzati gazdaságtan sávjáért végzett tevékenységét részesült kitüntetésben.

13035691_1104764466242737_218895637_o

A 2008-ban alapított díjjal azokat az oktatókat tüntetik ki, akik a szakkollégium szakmai rendszerének alapját jelentő sávrendszer létrehozásában, koordinálásában és a kurzusok tematikájának kialakításában kiemelkedő szerepet vállaltak.

Az ünnepség a szakkollégium Szakmai Tudományos Tanácsa elnökének köszöntőjével indult, majd a díjazottak a munkásságukat méltató beszédeket követően megtartották székfoglaló előadásukat.

Szepesi Balázs arról beszélt, hogy miként és mire használható a társadalomtudományi tudás. Többek között azt elemezte, milyen egzisztenciális lehetőségeket kínál a magyar társadalomtudományos élet, miért kevés a tudatos társadalmi, intézményi innováció. A kérdéskört több szempontból vizsgálta: meglátásaiban a társadalomtudós objektívebb, és egy tapasztalt elemző szubjektívebb nézőpontja ötvöződött. Kiemelte, hogy az egyik legfontosabb feladat a társadalomtudományi tudás közérthető módon való közvetítése.

A HÉTFA tanulmánya a magyar falvak hatékonyságáról

A HÉTFA Kutatóintézet a falvak hatékonyságát vizsgálta a Magyar Faluszövetség megbízásából.

A tanulmány az önkormányzatok hatékony működtetésének aspektusait négy főbb csoportba sorolja: érdekképviselet és érdekérvényesítés, az erőforrások optimális kihasználása, közfeladatok ellátása, illetve a jövő biztosítása. Az elemzés a fenti négy szempont mentén mutatja be a jelenlegi helyzetet és a problémás pontokat. Hazai és külföldi jó gyakorlatokat is felsorakoztat, valamint a hatékonyság javítását célzó ajánlásokat fogalmaz meg.

800px-Berkenye_falu_látképe

Az eredmények szerint az önkormányzati rendszer további finomítása szükséges. Ez elengedhetetlen egyrészt a falusi önkormányzatok önfenntartó képességének minél teljesebb megvalósításához, másrészt a racionális és színvonalas közszolgáltatások biztosításához. Mindkét tényező kulcsfontosságú a hatékony működés szempontjából. Akárcsak a közösségi összetartás megerősítése és a település élhetőségének biztosítása.

Sürgető lenne a központi, a megyei és a helyi döntéshozók közötti párbeszéd erősítése és intézményesítése is, ami megkönnyítené az alulról jövő megoldási javaslatok becsatornázását. Az elemzés hangsúlyozza, hogy mindez csak motivált és szakmai segítséggel rendelkező településvezetőkkel valósítható meg.

A tanulmány a Magyar-Norvég Kapacitásépítő projekt (MANORKA) keretében, a Magyar Faluszövetség „A falvak hatékonysági hálózatának kiépítése” alprojektje során született eredmények felhasználásával készült.

Kocsis János a Hétfa Műhelyben

A Hétfa Műhely 2016-os tavaszi évadának első vendége Kocsis János városszociológus volt. Energiahatékony városfejlesztés – alulról fölfelé című előadásában az energiahatékony város- és településfejlesztés lehetőségeit és kihívásait mutatta be hazai és nemzetközi példákon keresztül.

KJB borítóra

Magyarország a felhasznált energia közel fele és a CO2 kibocsájtás legnagyobb része az épületekhez kötődik. Ezért az energiahatékonyság és a környezetvéfelem fontos területe a hazai épületállomány korszerűsítése.

Az energiahatékonysággal kapcsolatos uniós irányelvek szellemében az EU tagállamok kormányzatai cselekvési terveket dolgoztak ki, azonban ritkán sikerült azokat a helyi sajátosságokkal összeegyeztetni. A BME Szociológia és Kommunikáció tanszékének docense rámutatott, hogy az érintettek szempontjaira építő, alulról induló helyi szintű stratégiai tervezési szemlélet elsajátítása számos nehézségbe ütközik – itthon és más országokban egyaránt. A helyi stratégiák kidolgozttsága eltérő, az a jellemző hogy a több szempontot egyesítő, integrált megoldások helyett egyszerűen megvalósítható, illetve látványberuházásokra kerül sor.

Itthon is hasonló kép rajzolódik ki. Még nem áll rendelkezésre a lakásállomány nagy részét megújításához szükséges intézményi és szabályozási háttér, illetve technológiai tudás. A fogyasztásra vonatkozó adatok és a korábbi beruházások eredményeire épülő visszacsatolás hiánya is komoly nehézséget jelent – derül ki az „EnSURE” rövidítésű, a városi szintű energiahatékonyságot eredményező városfejlesztés lehetőségeit feltáró EU Central Europe projekt keretében, 2010 és 2013 között készült kutatás eredményeiből.

Az előadás  ide kattintva érhető el.

A HÉTFA Kutatóintézet tanulmánya az uniós források gazdaságfejlesztési és növekedési hatásairól

A tanulmány a 2007 és 2013 közötti fejlesztési ciklusban, EU-társfinanszírozásból megvalósult közvetlen és közvetett gazdaságfejlesztési beavatkozások hatásait elemzi. Három területet vizsgál: a makrogazdasági hatásokat, a vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatásait és a foglalkoztatási hatásokat – kiemelten az alacsonyan iskolázottak körében.

Az elemzésből többek között kiderül, hogy:
– rövid távon a fejlesztések a beruházási keresleten keresztül közvetlen impulzust adtak a magyar gazdaságnak,
– a fejlesztések a legnagyobb mértékben az építőipart segítették,
– hosszú távon ezek a hatások nem járnak kapacitás- és hatékonyságjavulással,
– tartósan a kínálati oldalon jelentkező változások, így a tőkeállomány növekedése, a termelékenység javulása vagy a cégek üzleti környezetben történt előrelépések vezetnek a gazdaság fejlődéséhez.

A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány támogatásával készült tanulmány ide kattintva érhető el.

Csite András az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén

Csite András, a HÉTFA ügyvezetője és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) igazgatója 2016. március 22­-én az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának ülésén számolt be a HÉTFA, az NPKI és a CESCI által 2015-­ben végzett, a külhoni szakképzés helyzetét feltérképező kutatás eredményeiről.

A külhoni szakképzés éve programról további információk ide kattintva érhetők el.