Nemzetközi workshop a HÉTFA közreműködésével

Március 1-2. között kétnapos nemzetközi workshopot rendeztek Hévízen a Transforming your city Erasmus+ projekt keretében. A program szervezését és lebonyolítását a HÉTFA Nemzetközi Projektiroda munkatársai koordinálták Hévíz Város Önkormányzata megbízásából.

A hévízi workshop fókuszában a város sportfejlesztési lehetőségei álltak. Papp Gábor, Hévíz polgármestere a projekt kapcsán tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy fontos a fiatalabb generációk bevonása a város jövőjének tervezésébe. A városvezetés előtt álló egyik legfontosabb kihívás a fiatalok megtartása, ehhez pedig fontos, hogy a város számukra is szerethető legyen.

A szakmai programok mellett a fiatalok megismerkedhettek a várossal, valamint a magyar kultúrával és gasztronómiával is. Az eseményről részletes beszámoló olvasható Hévíz Város honlapján.

Új munkatársakat keres a HÉTFA

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ elemző- és elemzésszervező illetve senior elemző, projektvezető munkatársakat keres. A meghirdetett pozíciók leírásai és további információk az alábbi linkekre kattintva érhetőek el.

Elemző- és elemzésszervező

Senior elemző, projektvezető

Pályázatát kérjük, a felveteli@hetfa.hu e-mail címre küldje, mely tartalmazza önéletrajzát, motivációs levelét, valamint annak a személynek a nevét és elérhetőségét, akitől referenciát kérhetünk tapasztalatairól, felkészültségéről. Kérjük, az email tárgyában tüntesse fel, hogy melyik pozícióra jelentkezik.

Motivációs levelében térjen ki arra, hogy melyek eddigi jelentősebb kutatói, elemző munkái és szervezési tapasztalatai, illetve arra, hogy teljes állásban, részmunkaidőben vagy külsős munkatársként szeretne nálunk dolgozni.

JELENTKEZÉSI  HATÁRIDŐ: 2017. március 28. 18:00

Gyakornokot keres a HÉTFA

Érdekel a közszféra, a városfejlesztés vagy a nemzetközi projektmenedzsment? Szívesen kipróbálnád magad cikkíróként? Szeretnél belelátni egy dinamikus, fiatal kutatócsapat munkájába?A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ gyakornokot keres az alábbi területekre. A linkekre kattintva további részletek érhetőek el.

Az önéletrajzokat és motivációs leveleket a felveteli@hetfa.hu címre várjuk. Az email tárgyában kérjük, jelöld meg, hogy melyik területre jelentkezel. Pályázatodban kérjük, tüntesd fel, hány órát tudsz dolgozni hetente.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2017. március 28. 18:00 

Szabó-Morvai Ágnes a HÉTFA Műhely vendége

Február 27-én mutatta be Szabó-Morvai Ágnes a HÉTFA műhelytanulmány sorozatban megjelent, Lovász Annával közösen írt tanulmányát, mely egy önálló Műhely előadás keretében került megvitatásra. Az előadást Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója korreferálta. 

A tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat a gyerekek óvodai elhelyezésének lehetősége az anyák munkakínálatára. A szerzők tizenkét ország részletes adatait elemezték – mindegyik esetben azt vizsgálták, hogy az óvoda megkezdése és az anya elhelyezkedése között milyen erős az összefüggés.

Szabó-Morvai Ágnes és Scharle Ágota

Elemzésük arra épül, hogy az óvoda munkaerőpiaci hatása nagyban függ az intézményi környezettől. Ilyen intézményi tényező, hogy mennyire kínál a munkaerőpiac rugalmas lehetőségeket, milyenek az anyasági ellátások, mit gondol a társdalom a család és a munka fontosságáról. Mivel az óvodai ellátás körülményei és ezek az intézményi tényezők nem függetlenek egymástól, nehéz megragadni a kölcsönhatásokat. Az eredmények azonban arra utalnak, hogy a közös intézményi, kulturális miliő hatása jelentős. Erre példa, hogy az óvoda és az anyák munkavállalása közötti mintázatok hasonlóak a visegrádi országokban.

A HÉTFA műhelytanulmány-sorozat a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával valósulhatott meg.

HÉTFA Műhelytanulmány-konferencia

Február 24-én rendeztük meg a HÉTFA Kutatóintézet Műhelytanulmány-konferenciáját, melynek keretében a 2016-ban készült műhelytanulmányokat mutatták be a HÉTFA munkatársai.

Elsőként Herczeg Bálint mutatta be munkáját, melyben azt vizsgálta, hogy a roma és nem roma fiatalok végzettségbeli egyenlőtlenségében van-e szerepe a nemek közti különbségeknek. Az elemzés alapjául Hajdú Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor 2014-es tanulmánya szolgál, mely a roma és nem roma fiatalok középiskolai pályafutását és azok eltérését vizsgálta, de a nemi különbségek feltérképezése nem volt célja. A tanulmány módszertanilag megismétli a 2014-es munkát. A TÁRKI Életpálya felmérésének adataival dolgozik, amely 10 000 magyar fiatal életét követte nyomon 2006 őszétől évi rendszerességgel egészen 2012 nyaráig.

Herczeg Bálint előadása

Az eredmények ismételten azt mutatják, hogy a roma fiatalok nagyobb valószínűséggel morzsolódnak le, mint a nem roma fiatalok. Ugyanakkor, a kutatás hipotéziseit megcáfolva, a nemi különbségek szerepére nem sikerült bizonyítékot találni – a roma fiúk és lányok nem térnek el a lemorzsolódás valószínűségében. Az viszont kimutatható, hogy a roma lányok, ha kimaradnak az iskolából, nagyobb valószínűséggel vállalnak gyermeket, de a gyermekvállalás és az iskolaelhagyás nem ok-okozati összefüggésben vannak egymással, hanem szimultán döntésként jelennek meg.

Herczeg Bálint: Nemi különbségek a roma fiatalok középiskolai teljesítményében

 

Czaller László  és Major Klára tanulmánya a képzett és képzetlen munkavállalók termelékenységének különbségét elemezte. Az írás egy nagyobb empirikus kutatás előkészítésének tekinthető, a téma főbb elméleti kereteit és hazai trendjeit tekinti át. A rendszerváltás első évtizedében a képzettek termelékenységi előnyének növekedése volt megfigyelhető. Ezt három tényező magyarázza. Egyrészt ebben az időszakban jelentős volt a termelési technológiák megújítása, ami általában a képzettek hozzáadott értékét, munkaerőpiaci keresettségét növeli. Ehhez kapcsolódóan a városias térségek voltak a növekedés gócai, ami az oda koncentrálódó szellemi tőkét hozta helyzetbe, ott inspirálta a fejlődést. Harmadrészt a korábbi tervgazdaság leépülésével az alacsonyan képzettek korábban mesterségesen magasan tartott foglalkoztatási aránya és bére csökkent a piaci folyamatok dominánssá válásával.

Czaller László előadása

2002 után a képzettek termelékenység javulása és a képzetlenek termelékenység romlása egyaránt lassult. Ennek egyaránt oka lehet a piacgazdasági adaptáció lezárulta, illetve az a tény, hogy a képzettek társadalmon belüli aránya jelentősen nőtt.

Czaller László – Major Klára: A képzettségi bérprémium és a termelékenységbővülés empirikus vizsgálata

 

Bördős Katalin és Major Klára tanulmánya a képzett és képzetlen munkaerő, valamint a tőke mint termelési tényezők közötti helyettesítési rugalmasságot elemezte ökonometriai módszerekkel. A téma a munkaerőpiac egyik fontos aspektusával foglalkozik, nevezetesen azzal, hogy a termelésben részt vevő szellemi és fizikai foglalkozások mennyire helyettesítik egymást. A kutatást elsősorban az motiválta, hogy a HÉTFA ágazati makromodelljével folytatott vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a makrogazdasági hatások nagysága erősen függ attól, mennyire helyettesíthető egymással a képzett és a képzetlen munkaerő. Ugyanakkor számos, munkaerőpiacot célzó beavatkozás várt hatását is nagymértékben befolyásolja ez a mutatószám, például egy minimálbéremelés vagy egy alacsony keresetűekre célzott bértámogatási program nettó foglalkoztatási hatásai is függhetnek ettől. Az elemzés újdonsága, hogy hat különböző mikroökonometriai eljárással készített becslést, illetve, hogy nem csak a gazdaság egészére, hanem ágazatokon belül külön-külön is megvizsgálta, milyen mértékben tudják a vállalatok a képzett és a képzetlen munkaerőt helyettesíteni egymással.

Major Klára előadása

Az általában alkalmazott termelési függvények problémáit kiküszöbölő, ún. transzlog megközelítésre épülő elemzés fő eredményei a következők. Egyrészt, a becslés eredménye érzékeny a becslési eljárásokra. Másrészt, a legmegbízhatóbbnak tűnő eredmények szerint a vártnál nagyobb a helyettesíthetőség a képzett és képzetlen munkaerő között. A tőke mindkét típusú munkaerővel enyhe-közepes mértékű helyettesítő viszonyban van, és ez a helyettesíthetőség a képzett munkaerővel valamivel gyengébb, mint a képzetlennel. Harmadrészt, az ágazatok között jelentősek a különbségek a helyettesítési rugalmasság tekintetében.

Bördős Katalin – Major Klára: A képzett és a képzetlen munkaerő közötti helyettesítési rugalmasság becslése

 

Mike Károly és Kiss Gábor tanulmánya azt vizsgálja, hogy hitelesek-e a vállalkozások ígéretei Magyarországon. A kutatás eredményei szerint az általában gondoltnál erősebb a vállalkozások közötti bizalom, a vállalkozások közötti kapcsolatban kiemelkedő a pozitív hitelesség szerepe, a vállalkozók szerint e hitelesség növeli az üzleti kapcsolatok sikerességét. A tanulmány megközelítése szerint az ígéretek hitelessége arra épül, hogy ígérettevő mennyire ösztönzött arra, hogy tartsa magát vállalásaihoz. Ez az ösztönző lehet belső (erkölcsi) vagy épülhet informális vagy formális külső szankciókra.

Mike Károly előadása

Az eredmények szerint az üzleti kapcsolatban álló vállalkozások döntő többsége szerint partnerük nem növeli rovásukra profitját, ha lehet, illetve úgy látják hogy üzlettársaik együttműködőek, segítőkészek, nyugodtan rájuk lehet hagyatkozni. Az elemzés eredményeit közvetetten lehet csak összevetni más országok tapasztalataival. Egy az autóipari beszállítókra vonatkozó elemzés eredményeit tekintve az üzleti kapcsolatok bizalmi szintje az amerikai, japán cégek körében tapasztalható szinten van.

Az üzleti kapcsolatok megbízhatóságát sokelemű intézményrendszer biztosítja. A személyes és piaci reputáció, az üzleti normák szerepe hasonlóan fontosnak tűnik, mint az állami, bírósági kikényszerítésé. Az elemzés eredményei szerint a szakmaiság, a szakmai közösségek által kialakított hitelesség biztosító mechanizmusok szerepe fontosabb, mint korábban gondoltuk.

Mike Károly – Kiss Gábor: Hitelesek-e a vállalkozások ígéretei Magyarországon?

A műhelytanulmány-sorozat és a konferencia a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával valósulhatott meg.

Lánczi András a HÉTFA Műhely vendége

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának előadása nyitotta meg a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Műhely sorozatának 2017-es évadát.

A beszélgetést Szepesi Balázs, a HÉTFA stratégiai igazgatója moderálta.

Rövid felvezető után sokszínű beszélgetés alakult ki.  A műhelyen szóba került a politikai kreativitás, a Corvinus egyetem helyzete és lehetéséges jövője, a magyar privatizáció története, a realista politika és a generációk szerepe a politikában.
A beszélgetésen elhangzottakról hamarosan részletes összefoglalót közlünk magazinunkban, az Összképben.

Erasmus+ projektben képviselik Hévíz városát a HÉTFA szakértői

Március 1-2 között kétnapos workshopot szervez a Hétfa Hévízen a Transforming your City c. Erasmus+ projekt keretében, Hévíz Város Önkormányzata megbízásából.

A Transforming your City projekt azért jött létre, hogy elősegítse a fiatalok és döntéshozók találkozását és párbeszédét, központi témája a városrehabilitáció. A program keretében minden résztvevő városban kétnapos workshopot tartanak, hogy a résztvevők megismerkedjenek a városok történetével, kultúrájával és együtt gondolkodjanak azon, miként lehet az elhanyagolt, nem eléggé kihasznált tereket, parkokat vagy épületeket úgy integrálni a városi szövetbe, hogy a lakosok, és elsősorban a fiatalok számára vonzó helyszínek legyenek. A projekt egyrészt inspirálhatja a várostervezést, másrészt lehetőséget ad a helyi fiataloknak nemzetközi kapcsolataik erősítésére.

Saint-Omer

A projektnyitó rendezvényre január 23-24. között került sor egy francia kisvárosban, Saint-Omer-ben, ahol a HÉTFA munkatársai, Bobák Fanni projektmenedzser és Szendrei Zsolt építész-urbanista képviselték Hévíz városát.

Soria

Második alkalommal a spanyol Soria városában gyűltek össze a résztvevők február 15-16. között. Itt a HÉTFA munkatársa, Radnai Zsuzsa projektmenedzser mellett a Hévízi Bibó István Gimnázium és Kollégium 11. osztályos tanulója, Horváth Balázs képviselte Hévíz városát. Soria – más kisebb spanyol városokhoz hasonlóan – olyan kihívásokkal néz szembe, mint a fiatalok elvándorlása és az óváros kiüresedése. A város vezetése a helyi ifjúsági tanáccsal együttműködve kezdett a problémákat csillapító hosszú távú terv megvalósításába. A Transforming your City projekt találkozója során a nemzetközi partnerek is bekapcsolódtak abba a közös gondolkozásba, hogyan alakítsák át úgy az óvárost, hogy az zöldebb és minden generáció számára élhetőbb legyen.

Mike Károly tanulmánya a Journal of Institutional Economics folyóiratban

The intellectual orders of a market economy címmel jelent meg Mike Károly, a HÉTFA Kutatóintézet tudományos főmunkatársának tanulmánya az intézményi közgazdaságtan egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Institutional Economics-ban.

A tanulmány a piacgazdaság intellektuális rendjét kívánja feltérképezni. Három esettanulmány alapján arra keresi a választ, hogy az intellektuális viták és az azokat támogató intézményrendszerek milyen hatást gyakorolnak a piacgazdaságra. Következtetései szerint ezt az intellektuális rendet is a kapitalizmus fundamentális intézményei közé kellene sorolni, mint a tulajdont vagy a szerződéseket.

A tanulmány ide kattintva érhető el.

Meghívó a HÉTFA Műhelykonferenciájára

Február 24-én konferenciát tartunk irodánkban, ahol a 2016-ban készült műhelytanulmányainkat mutatjuk be.

A rendezvényen a HÉTFA munkatársai ismertetik kutatásaikat. Herczeg Bálint, a HÉTFA tudományos főmunkatársa a roma fiatalok középiskolai teljesítményében megmutatkozó nemi különbségekkel foglalkozott. Czaller László, a HÉTFA elemzője Major Klárával, a HÉTFA kutatási igazgatójával közösen a képzettségi bérprémiumot vizsgálta. Bördős Katalin, a HÉTFA elemzője A képzett és a képzetlen munkaerő közötti helyettesítési rugalmasság becslése című, Major Klárával közösen jegyzett tanulmányát mutatja be. Mike Károly, a HÉTFA tudományos főmunkatársának pedig azt járja körbe, hogy hitelesek-e a magyar vállalkozások ígéretei.
A részletes program ide kattintva olvasható.

Részvételi szándékát, kérjük, legkésőbb február 23-ig jelezze Major Kláránál, a HÉTFA kutatási igazgatójánál a majorklara@hetfa.hu email címen.

A konferencia a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával valósul meg.

Balás Gábor a Lánchíd és a Civil rádióban

Balás Gábor, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója A szegények gazdálkodása című kötet kapcsán adott interjút a Lánchíd Rádió Kalauz és a Civil rádió Reggeli című műsorában.

A rádióinterjúkban Balás Gábor hangsúlyozta, hogy amikor szegényekről beszélünk, nemcsak egy heterogén csoportról, hanem mindenek előtt emberekről van szó, egyéni sorsokról és döntésekről. Ezért a szegények segítése minden esetben az adott egyén döntésén is múlik: csak akkor tudunk igazán segíteni, ha olyan módon és olyan eszközökkel tesszük, amelyek a szegények életmódjával, szokásaikkal és döntéseikkel is összefér. Például önmagában nem elég, ha egy elmaradott faluban iskolát nyitnak. Mivel a mélyszegénységben élők számára sokszor a napi megélhetés is probléma, az oktatás mint hosszútávon megtérülő befektetés, számukra értelmezhetetlen.

Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo A szegények gazdálkodása című kötetének magyar fordítása december végén jelent meg a Balassi Kiadó, a HÉTFA Kutatóintézet és a Széchenyi István Szakkollégium együttműködésében. Az Összkép magazin kapcsolódó cikke ide kattintva olvasható.

Karácsonyi könyvbemutató: A szegények gazdálkodása

Kedden délután tartottuk Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo A szegények gazdálkodása című kötetének bemutatóját, amely a Balassi Kiadó, a HÉTFA Kutatóintézet és a Széchenyi István Szakkollégium együttműködésében jelent meg.

A sajtótájékoztatóval egybekötött könyvbemutatón Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója és Balás Gábor, a HÉTFA igazgatója méltatta a kötetet. A beszélgetést Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója moderálta.

20161220_123354

Czibere Károly szociálpolitikai történeti pillanatnak nevezte a kötet hazai megjelenését. Kiemelte, hogy a könyv egyik legnagyobb erénye, hogy a részletgazdag képet rajzol a szegénységről, ezáltal segíti annak mélyebb megértését – közelebb viszi az olvasót a társadalmi valósághoz, egyúttal hozzájárul a szegénység visszaszorítása érdekében tett lépések sikeresebbé tételéhez. A kötet innovatív erővel bír, ugyanis számos gyakorlati példát, sikeresen alkalmazott módszert és esetleírást tartalmaz. Emellett módszertani alapossággal íródott: hiteles, jól bevált és eredményes programokról számol be a szerzőpáros.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a könyv alapjaiban változtatja meg a szegénységről való gondolkodás módját: a hazai közbeszédben elsősorban csak jövedelmi szegénységről esik szó, a szegénységet pedig homogén csoportként ábrázolják. A kötet viszont differenciált társadalmi rétegként közelíti meg a szegénységben élőket.

Tóth István György a kötet három vonását emelte ki. Egyrészt, az emberek viselkedéséről: feltételezések helyett megfigyelésen alapuló adatokkal dolgozik. Másrészt rámutat, hogy hogy a mélyszegénységben élők is racionális döntéseket hozó társadalmi csoport, sajátos döntési és viselkedési szabályokkal. Harmadrészt pedig a szegények és a szociálpolitika egymáshoz való viszonyát helyezi új megvilágításba.

Balás Gábor azt hangsúlyozta, hogy a könyvből legalább annyit lehet tanulni a középosztályról is, mint a szegényekről. A kötet rávilágít arra, hogy a középosztálybeliek döntéseit intézmények befolyásolják, amelyek a mindennapi élet részévé váltak (egészségügyi ellátás vagy a közszolgáltatások, mint a folyóvíz vagy a villany), ellentétben a szegényekkel.

Kiemelte, hogy a könyv sokat segíthet abban, hogy ezek az új megközelítések a szakpolitikai döntéshozatali folyamatokba is beépüljenek – felhívja a figyelmet, hogy a szegények nemcsak tárgyai, hanem alanyai a szociálpolitikai intézkedéseknek.

Lieli Róbert a HÉTFA Műhely vendége

Lieli Róbert közgazdász A Növekedési Hitel Program hatása a vállalatok beruházásaira címmel tartott előadást a HÉTFA Kutatóintézetben.

A CEU docense, a Magyar Nemzeti Bank egykori vezető elemzője előadásában a Növekedési Hitel Programot (NHP) eddigi tapasztalatairól beszélt. A beruházási hiteleket kínáló programot a Magyar Nemzeti Bank hirdette meg 2013-ban kis- és középvállalkozások számára.

Az elemzési eredmények azt mutatták, hogy a program eredményessége fordítottan arányos a résztvevő vállalatok méretével. Az NHP a kisvállalkozások körében sikeresnek tekinthető, míg a középvállalkozások körében inkább csak meggyorsította a beruházások ütemét.

Megjelent a Zeneipari Jelentés 2016

A ProArt megbízásából a HÉTFA készítette az ez évi jelentést a magyar zeneiparról. Munkánk elérhető a zeneipar.info honlapon.

A zenének gazdasági súlyánál jóval nagyobb a társadalmi hatása, hiszen közvetlen kapcsolata van a lakosság legnagyobb részével. A zenehallgatók érzelmeire hat, mondanivalót közvetít, ezért tömegeket tud megmozgatni egy-egy cél érdekében.

A jelentés a sokszínű zeneművészeten belül elsősorban a könnyűzenével foglalkozik. A 2015. évi iparági trendekről, volumenekről, hangsúlyokról és folyamatokról ad átfogó képet.

 

front_zeneipari_jelentes_16

Új könyv a Hétfától: megjelent magyarul A szegények gazdálkodása című könyv

Ma jelent meg Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo A szegények gazdálkodása című kötete a Balassi Kiadó, a Hétfa Kutatóintézet és a Széchenyi István Szakkollégium együttműködésében. A könyvet december 20-án mutatjuk be a Balassi kiadó Könyvesboltjában.

A világhírű könyv alapjaiban újítja meg meg a szegények gazdasági tevékenységéről alkotott képet. Elemzései a harmadik világban élő emberekről mesélnek, de ezek a történetek sokkal közelebb vannak hozzánk, mint elsőre gondolnánk – a magyar olvasó is ráismer benne a szegényekről alkotott saját képének korlátaira.

A könyv gondolkozásra, a mélyszegénységben élők problémáinak jobb megismerésére sarkall.  Bízunk benne, hogy megjelenése tartalmas vitákat generál, új kutatások és jobb szociális programok létrejöttét segíti. – hangsúlyozza Balás Gábor a könyv előszavában.

A könyvet Hudecz András fordította, a fordítást Major Klára a Hétfa kutatatási igazgatója lektorálta.

Köszönjük Czibere Károlynak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárának, hogy megértve a kezdeményezés fontosságát, támogatta a kötet magyarországi megjelentetését.

meghivo

 

Nemzetközi tapasztalatcsere

Iváncsics Vera, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Város- és Területfejlesztési Iroda szakmai vezetője a Pioneers into Practice (PiP) ösztöndíj program keretében egy hónapot töltött Magdeburgban, a Szász-Anhalt tartomány energiaügynökségénél (Landesenergieagentur Sachsen-Anhalt, röviden LENA).

A HÉTFA munkatársa betekintést nyert az ügynökség napi munkájába: miként ösztönzik az önkormányzatokat, vállalkozásokat az energiahatékonysági intézkedések bevezetésére, illetve a megújuló energia alkalmazására. Ezenkívül megismerte a legjobb tartományi gyakorlatokat a klímavédelem területén.

A Pioneers into Practice (PiP) egy fél éves képzéseket és külföldi tapasztalatszerzést magában foglaló program, ahová résztvevő szakértőként és fogadóintézményként egyaránt lehetett jelentkezni. A program lényege, hogy a nemzetközi tapasztalatcsere révén inspirációt és szakmai megújulást nyújtson a környezet- és klímavédelem területén dolgozó szakembereknek.

Szendrei Zsolt előadása Keszthelyen

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Város- és Területfejlesztő Irodájának munkatársa Örökség/ Funkció/ Absztrakció – Emlékhelyek kortárs formanyelve címmel tartott előadást Keszthelyen a Szent Márton Építészeti és Régészeti Konferencián.

Szendrei Zsolt hangsúlyozta, hogy az emlékhelyek és a települések megfelelő viszonyrendszerének kialakításának egyik kulcsa a stratégiai szintű előrelátás. Előadásában számos európai emlékhelyet mutatott be, melyek új funkcióval töltötték fel az eredeti használati értéküket elvesztett, de értékes történeti emléket képviselő, ezért megőrzendő épületeket.

A rendezvény a Szent Márton Év keretében, a Via Sancti Martini évzáró konferenciájaként került megrendezésre.
Az előadás diái ide kattintva elérhetőek.

Elérhető a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről készült kutatás

kulhoni-840x464

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében készült,  „Megkapaszkodás, gyarapodás, bátorítás. Jelentés a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről” című kutatási összefoglaló ide kattintva elérhető.

 

Balás Gábor előadása a Magyar Urbanisztikai Társaság jubileumi ülésén

Balás Gábor, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója a Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éves fennállása alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt, helyi gazdaságfejlesztés témában.

mut_bg

Beszélgetőpartnerei Bagdy Gábor, Budapest pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese és Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere voltak, akikkel az önkormányzati gazdaságfejlesztésről, valamint annak a budapesti többszintű önkormányzati rendszerben rejlő lehetőségeiről és korlátairól beszélgettek.

A résztvevők megállapították, hogy Budapesten a gazdaság nagy mérete és a számos érintett intézményi szereplő miatt sokkal korlátozottabb az önkormányzatok számára elérhető gazdaságfejlesztési eszközrendszer, mint például egy megyei jogú városban. Az önkormányzatok legfontosabb feladata nem az élénkítés vagy a munkahelyteremtés, sokkal inkább a gazdaság és a társadalom szempontjainak összehangolása.

A kerületek között munkamegosztás alakul ki: egy magas lakópresztízsű kerület, például Hegyvidék nem az ipari lehetőségek bővítésével tud leginkább hozzájárulni a főváros gazdaságfejlesztéséhez, hanem azzal, hogy megfelelő életkörülményeket biztosít a magas hozzáadott értékű munkavállalók számára. Ezzel szemben más városrészek másban, például a logisztikai szerepkörben lehetnek erősek.

Az önkormányzatok eszközrendszerében a szabályozói és közszolgáltatói szerepek erősen szűkülnek, így a vagyongazdálkodás mellett egyre inkább a szervező, lobbista szerepkörökben tudnak fontos gazdaságerősítő szerepet betölteni. Így például a vállalkozások közötti együttműködések támogatásával, események (vásárok, konferenciák) vagy speciális célcsoportokat támogató szolgáltatások (mint az induló vállalkozások felkarolása) szervezésével.

 

Horváth Áron a HÉTFA Műhely vendége

Horváth Áron közgazdász Mitől függ a lakások értéke? címmel tartott előadást a HÉTFA Kutatóintézetben.

Az ELTINGA ingatlanpiaci elemző központ alapítója és vezetője előadásában kiemelte, hogy nehéz kérdéssel állunk szemben, ha meg akarjuk határozni, hogy mely tényezők és milyen mértékben alakítják az ingatlanok árát. Nehézséget okoz például, hogy az ingatlanok nagyon különbözőek, ezért nehéz őket összemérni.

Elmondta, hogy az ingatlanok értékének meghatározására több módszer is alkalmazható. Az egyik megközelítés az alapján becsüli meg például egy lakás értékét, hogy adott pillanatban mennyiért lehetne egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező lakást megépíteni. Egy másik lehetőség, ha az ingatlan kapcsán felmerülő pénzáramlásokra fókuszálunk, például mennyiért lehet kiadni vagy eladni. A legelterjedtebb mégis az összehasonlító módszer, amely meghatározott szempontok alapján hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlanok árát veszi alapul, például elhelyezkedés, méret, vagy a szobák száma.

Az előadásból arra mutatott rá, hogy összességében a lokáció egy ingatlan legfontosabb jellemzője, vagyis az árát is elsősorban az határozza meg, hogy milyen környéken található.

Jelentés a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről

A HÉTFA elemzői adtak elő a Nemzetpolitikai Kutatóintézet november 25-i ‘”Megkapaszkodás, gyarapodás, bátorítás. Jelentés a külhoni fiatal magyar vállalkozók helyzetéről – kutatási beszámoló” című konferenciáján a Magyarság Házában. A rendezvény a „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” program keretében, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet együttműködésében készült kutatást mutatja be, amely a külhoni magyarok által lakott régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetére fókuszál.

kulhoni-840x464

A konferenciát Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulását minden eszközzel segíteni kell. Ezek közül az egyik legfontosabb a szakképzés megerősítése, amelynek a jövőben is kiemelt figyelmet szentelnek majd. Továbblépésként hirdették meg a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét, s a programmal közel 2000 fiatal vállalkozót tudtak elérni, ami a kapcsolatépítést is jelentősen segítette.

A jövőben szeretnének a gazdasági témáknál maradni, az elkövetkező időszakban a vállalkozások, családok támogatásra kerülne a középpontba. Ezért a Magyar Állandó Értekezlet december 1-i ülésén azt javasolják majd, hogy külhoni magyar családi vállalkozók évét hirdessék meg tematikus évként 2017-re. Az államtitkár elmondta: az idei programra 750 millió forint állt rendelkezésre, jövőre tervek szerint 1 milliárdot különítenének el. Rámutatott: amellett, hogy 2010-14 között meghozták a szimbolikus jogszabályokat és törvényeket, amelyek nagyon kellettek a nemzet közjogi egyesítéséhez, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szülőföldön való boldogulásra. Kitért a demográfiai helyzet tarthatatlanságára, az elvándorlás és az asszimiláció problémájára, ami mint mondta, számos megoldandó kérdést vet fel.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet főigazgatója  beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság gazdasági értelemben is sokszor hátrányos helyzetben van, de reményei szerint szervezettséggel, összefogással ezt a relatíve hátrányos helyzetet előnnyé tudják kovácsolni.

Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója kiemelte: kilenc esettanulmányt készítettek. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a külhoni magyar területeken mintegy 40 ezerre tehető a fiatal magyar vállalkozók száma. Erdélyben 20-23 ezer, Felvidéken 10-12 ezer, Délvidéken 4-5 ezer, Kárpátalján 2,5 ezer, Dél-Baranya és Muravidék közel száz lehet a számuk. A nagyvárosi övezetek mellett a mezőgazdasággal foglalkozó területeken, ilyen tevékenységekhez kapcsolódva lelhetők fel főként. Egyaránt jellemző a családi gazdaság, vállalkozások átvétele és az önerőből, saját elhatározásból indított vállalkozások. Kétharmaduk férfi, nagy részük családban él, egy gyermeket nevelnek, s közel ötven órát dolgoznak hetente.

Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy az elvándorlással szemben az otthonmaradást választották – közölte Csite András, hozzátéve a sikerhez a bátorság, a kitartás, a szorgalom, az innovativitás, a szaktudás mellett a támogató családi környezetet, a szakmai és piaci beágyazottságot is szükségesnek tartották. Hozzátette: Délvidéken és Kárpátalján inkább hátrányosan élik meg a helyzetüket a fiatal magyar vállalkozók, Erdélyben minden második válaszadó azt jelezte, nem érzékel különbséget, s negyedük tartotta rosszabbnak a helyzetét, a Felvidéken 62 százalék nem tapasztalt hátrányos megkülönböztetést a többségi nemzethez tartozókkal szemben.

„A fiatal vállalkozók pénzügyi támogatást, személyre szabott képzést, tanácsadást, a kapcsolatteremtés segítését, és a magyarországi piacra való belépés támogatását várják” – közölte Csite András, aki kiemelte: egy vállalkozás alapítása egyúttal az otthon maradás melletti döntést jelenti.

Forrás: MTI