Gyermekellátási lehetőségek hatása a nők munkapiaci státuszára, különös tekintettel a rugalmas munkaformákra

2012 januárjában az OTKA (K 101665) által finanszírozott kutatás indul Lovász Anna (MTA KRTK KTI), Németh Nándor (HÉTFA) és Szabó-Morvai Ágnes (HÉTFA) részvételével. A kutatás célja feltárni, hogy a formális és informális gyermekfelügyeleti lehetőségek elérhetősége milyen hatással van a nők munkapiaci státuszára Magyarországon. A munka során különböző összekapcsolt adatbázisokat elemzünk ökonometriai módszerek segítségével.

A kutatás eredményeképpen angol és magyar nyelvű tudományos cikk, magyar nyelvű kutatási összefoglaló és egy interneten hozzáférhető térkép készül, amelyen mind a gyermekellátási lehetőségek, mind pedig ezek munkapiaci hatásai megjelennek. A kutatás során választ kapunk arra a kérdésre, hogy az ország mely területein milyen mértékben és milyen összetételben (formális, informális) állnak rendelkezésre a gyermekellátási lehetőségek, és ezek elérhetősége mely térségekben fogja vissza leginkább a kisgyermekes nők munkakínálatát. A kutatás eredményei a foglalkoztatási szakpolitika és a gyermekellátási intézményfejlesztés stratégiája kialakítása során is felhasználhatóak.

HÉTFA Műhelytanulmány VII. A foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív terhek

Az Európai Unió országaival összehasonlítva a magyar foglalkoztatási helyzetet a munkakínálati oldalon jelentős elmaradás jellemzi, amely az inaktívak magas arányában ölt testet, emellett a munkakereslet viszonylag nagy elmaradást mutat. Kutatásunkban a foglalkoztatáshoz köthető adminisztratív terhek percepcióját vizsgáltuk a HÉTFA Kutatóintézet vállalkozói felmérése segítségével. Az adminisztratív terhek gazdasági teljesítményre, ezen belül is a foglalkoztatásra mért hatásainak vizsgálata azért fontos, mert hazánkban ennek mértéke abszolút értékben kiemelkedően nagy, a GDP 4 százalékára tehető, ugyanakkor az országos szintű foglalkoztatási ráták és az adminisztratív terhelés szintje erős összefüggést mutat.

Eredményeink azt mutatják, hogy minél nagyobb mértékben szervezi ki egy cég a könyvelését, annál nagyobb nehézséget okoznak számára a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív terhek. Az adminisztráció szubjektív megítélése jelentős eltérést mutat a könyvelői interjúk alapján becsült objektív költségekhez képest. Ugyanakkor a megkérdezett könyvelők és cégvezetők véleménye egyezett abban, hogy a változó jogszabályok nyomon követése jelenti a legzavaróbb és legköltségesebb adminisztrációs terhet a vállalatok számára. Az atipikus foglalkoztatás különböző típusait vizsgálva kimutattuk, hogy a hozzájuk kapcsolódó adminisztratív terheket kis mértékben, de magasabbnak érzik a munkaadók a teljes munkaidős, határozatlan idejű foglalkoztatáshoz képest.

Bognár Fruzsina és Szabó-Morvai Ágnes írásának részletei ide kattintva olvashatók: 

Műhelytanulmány VII. – A foglalkoztatással kapcsolatos adminisztratív terhek Magyarországon 

A Duna TV Munka-Társ című műsora a helyi gazdaságfejlesztésről

Németh Nándor, a HÉTFA igazgatója interjút adott a Duna Televízió Munka-Társ című műsorának. A videó megtekintéséhez katt ide: http://www.dunatv.hu/

Elkészült újabb Szakmai Hátterünk: Az Új Széchenyi Terv vállalkozói fogadtatása

A fejlesztéspolitika egyik vállalkozói célcsoportjának, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások körében végzett 2011 májusi kérdőíves felmérésünk eredménye azt mutatja, hogy míg a 2010 előtti fejlesztéspolitika megítélése a vállalkozók körében kifejezetten negatív volt, az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos várakozások nemcsak relatív, de abszolút értelemben is kedvezőek.

Ez feltehetően annak is köszönhető, hogy a fejlesztéspolitika elsődleges céljaként megjelölt munkahely-teremtési és gazdaságfejlesztési szándékokkal többnyire egyetértenek a vállalkozók. 

A HÉTFA kutatási eredményei azt jelzik, hogy a kormányzat a fejlesztéspolitika céljainak megfogalmazásakor és eszközrendszerének átalakításakor figyelembe vette a vállalkozások, vállalkozói szervezetek részéről érkező igényeket, ám számos olyan vállalkozás van, amely továbbra is úgy gondolja, hogy nem tud megfelelni a pályázati feltételeknek, illetve alacsonynak tartja a nyerés esélyét. Az Új Széchenyi Terv sikerének legkomolyabb korlátja azonban a vállalkozások körüli piaci bizonytalanság lehet, ami mára a pályázással kapcsolatos legfőbb visszatartó erővé vált.

Balás Gábor, Bognár Fruzsina és Csite András írásának részletei ide kattintva olvashatók: 

Szakmai Háttér VII. – Az Új Széchenyi Terv vállalkozói fogadtatása